Torzsa
| Torzsa (Савино Село / Savino Selo) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Verbász |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21467 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2957 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Terület | 61,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Torzsa
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 30′ 13″, k. h. 19° 31′ 12″ | |
Torzsa (szerbül Савино Селo / Savino Selo, németül Torschau) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Verbásztól 12 km-re délnyugatra, Kúlától 10 km-re délre fekszik.
Története [szerkesztés]
Nevét 1455-ben említette először oklevél Thorzateleke néven, mint a Sulyok testvérek birtokát.
1522-ben, Bács vármegye dézsmalajstromában Tharcsa néven említették, 29 adózóval. 1590-ben a török defterek is említették a bácsi nahijében 10 adózó házzal, de idővel elpusztult és az 1700. évi Olber-féle összeírás csak pusztának írta, és a török időkben az érseknek még adózott.
1768-ban a kamarai térképen Torzsa területéből 1312 hold Deszpotszentivánhoz tartozott, mely e falu határának északkeleti részét alkotta. Ezalatt feküdt Szentpéterpuszta egy régi templommal. E két pusztától nyugatra volt Taranyapuszta. Deszpotszentiván 1772. évi úrbéri rendezésekor Torzsa pusztát a falu határához csatolták. A pusztából azonban nemsokára ismét önálló helység lett.
1784-ben a kincstár deszpot-szent-iváni három említett pusztát a falutól elkülönítette, és németeket telepített ide, ezután a pusztára épült új helységet eddigi nevéről Torzsa névre változtatták. Az ide telepítettek "Reich"-ból jött evangélikus és református németek voltak és 1794. november 1-ig, vagyis tíz évi teljes adómentességet kaptak és számukra ezenkívül 250 lakóházat is építettek. A nagy számban érkező betelepülőket 1784. nyarán nem tudták mind elhelyezni ezért egy télen át a szomszédos falvak lakóinál voltak elszállásolva családonként 1-1 1/2 krajcár napi díjért.
1785-ben az evangélikusok már egyházilag is szervezkedtek. Deszpotszentivánt 1785-ben már újra rendezték úrbérileg, és Torzsa pusztának egy része is övé maradt, az 1826. évi kamarai kimutatás szerint. Úrbáriuma az új Torzsa falunak csak 1802. október 21-ike óta van.
1828-ban Torzsán 330 házban 704 lakos élt. Ebből 211 gazda, 119 házas és 27 házatlan zsellér, 38 iparos volt.
Az iparos céhek, kovácsok, lakatosok, kerékgyártók, kádárok és a többi iparosok 1816-ban kaptak szabadalmat.
A település pecsétjén csoroszla, szántóvas, három kalász, sarló, kasza van egy sorban; alattuk szőlőtő, kapa és metszőkés. "Sigil R. C. Poss. Torzsa. 1819." felirattal.
1910-ben 3883 lakosából 495 magyar, 2949 német, 205 szlovák volt. Ebből 377 római katolikus, 1412 református, 1847 evangélikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.
Torzsa a második világháború végéig német többségű település volt, ekkor azonban a jugoszláv hatóság kollektív bűnösség vádjával deportálta őket, s helyükre szerbeket és montenegróiakat telepített. A németek felerészben református, felerészben pedig evangélikus vallásúak voltak. A református templomot a kitelepítésük után lerombolták, az evangélikus templom viszont ma is áll, igen elhagyatott állapotban. A magyarok római katolikus vallásúak, csak egy kisebb imaházuk van.
Taranya [szerkesztés]
A falu határában állt egykor Taranya, mára már elpusztult település is.
Taranya faluról kevés adat maradt fenn. Neve 1414-ben a Taranyai család nevében, 1431-ben pedig a Vajda család előnevében bukkant fel.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4848 | 4437 | 4905 | 3856 | 3575 | 3592 | 3331[2] | 2957[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Montenegróiak | 1280 | 38,19 |
| Szerbek | 1211 | 36,13 |
| Szlovákok | 166 | 4,95 |
| Magyarok | 161 | 4,80 |
| Horvátok | 106 | 3,16 |
| Ruszinok | 74 | 2,20 |
| Ukránok | 65 | 1,93 |
| Jugoszlávok | 50 | 1,49 |
| Muzulmánok | 39 | 1,16 |
| Macedónok | 13 | 0,38 |
| Cigányok | 8 | 0,23 |
| Bosnyákok | 8 | 0,23 |
| Németek | 7 | 0,20 |
| Szlovének | 5 | 0,14 |
| Bunyevácok | 4 | 0,11 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Neves torzsaiak [szerkesztés]
- Itt született 1889. december 6-án Fröhlich Pál fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
- Itt született 1901. február 6-án Ordass Lajos mártírsorsú magyar evangélikus püspök
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
