Ókér
| Ókér (Змајево / Zmajevo) | |
 |
|
| A Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Verbász |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21213 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ókér
Pozíció Szerbia térképén
|
|
Ókér (szerbül Змајево / Zmajevo, németül Altker) település Szerbia Vajdaság Autonóm Tartományának Dél-bácskai körzetében, a verbászi községben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Újvidéktől északra, Verbásztól délre, Kiskér, Sóvé és Máriamajor közt fekvő település.
[szerkesztés] Története
Ókér, Kér nevét először István, ifjabb király korában, említette először oklevél, amikor 1267-ben a király bizonyos Márkusnak, érdemeiért a Bács várához tartozó Harsány és Keer nevű földeket adományozta. Később Csánki Dezső 1461-ből említett egy bácsvármegyei Nagykeer nevű helyet, amely ekkor az Iregi Baranyai családé volt.
A török hódoltság alatt (Steltzer adatai szerint) két Kér nevű falut is találunk a bácsi nahijében. Kis-Kér a defterek szerint 1554-ben 2, 1570 körűl 9, 1590-ben pedig 15 adózó házzal; Meggyes- vagy Nagy-Kér 1590-ben 27 adózó házzal szerepelt. Egészen elfogadható adat azonban csak 1655-ből ismert. Ekkor iktatták be ugyanis gróf Wesselényi Ádámot Nagy-Kér birtokába.
Az 1702 évi kamarai összeírás Kis-Kért és Nagy-Kért új falvakként nevezte meg. Valójában azonban csak egy falu fejlődött ki, a mostani Ókér, amelyben 1715-ben 19 adófizető volt, és a kamara e falut 1721-ben évi 450 forintért Billardnak adta bérbe. Neve akkor csak Kér, és szerb lakossága volt.
Az 1768 évi kamarai térképen Kér kamarai falu az Almaska bara mindkét oldalán fekszik és tőle kissé keletre, a bara északi oldalán egy régi templom helyét tüntették fel; a faluban 123 szerb család lakott, Alpár fölött elterülő határa 7497 hold volt.
Az 1772 július 17-én kelt urbarium a falut már Ókérnek nevezi. Ókér legrégibb pecsétje 1700 elejéről ismert.
A község határában feküdt egykor Medenczés nevű falu is, amely 1467-ben a Szántai Marhárt család birtoka volt, de később elpusztult.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott.
1910-ben 4414 lakosából 508 magyar, 2551 német, 1266 szerb volt. Ebből 490 római katolikus, 2547 evangélikus, 1276 görög keleti ortodox volt.
[szerkesztés] Népessége
1991-ben 4548 lakosa volt. Ebből szerb 3033 (66,7%), montenegrói 554 (12,2%), magyar 407 (9,0%), jugoszláv 157, ukrán 118, cigány 61, horvát 48, szlovák 38, albán 26, macedón 19, ruszin 6, bolgár 1, bunyevác 1, cseh 1, muzulmán 1, német 1, egyéb 8, ismeretlen 60, régió 7, nem nyilatkozott 1 fő.
2002-ben 4361 lakosa volt. Ebből szerb 3177 (72,9%), montenegrói 435 (10,0%), magyar 306 (7,0%), ukrán 98, cigány 61, jugoszláv 42, albán 32, horvát 27, szlovák 26, macedón 15, ruszin 4, muzulmán 3, bunyevác 2, cseh 1, vlah 1, egyéb 5, nem nyilatkozott 118, régió 6 fő.
1910-ben 4414 lakosából 2551 volt német nemzetiségű. Az 1940-es évek végéig a németek alkották a többséget, akik evangélikus vallásúak voltak. Ekkor azonban a németeket kitelepítették és templomukat is lerombolták. A szerbek ortodox vallásúak, míg a magyarok római katolikusok. A magyarok száma az utóbbi évtizedekben nagyon megfogyatkozott, most már a tíz százalékot sem érik el, a legutóbbi népszámláláskor (2002) pedig sokan, akik addig magyarnak vallották magukat, most szerbnek vagy jugoszlávnak.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye községei
[szerkesztés] Látnivalói
- Római katolikus temploma: a plébánia ősi, 1793-ban alapították, előtte Kúla leányegyháza volt. Ezen a területen a régi időkben több templom is létezett. A mai templomot 1816-ban építették, és 1924-ben újították fel. A templom védőszentje Szent Mihály arkangyal. A templom méretei: hossza 26,25 m, szélessége 11,5 m, a hajó magassága 9,5 m. A torony 28 m magas. Az anyakönyvet 1794-óta vezetik.
- Görögkeleti szerb temploma
[szerkesztés] Szülöttei
- Zakar Polikárp ciszterci főapát
- Domonkos István költő
- Sáfrány Imre festő.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
