Karlóca
| Karlóca (Сремски Карловци / Sremski Karlovci) |
|||
 |
|||
| Karlóca látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Karlóca | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Milenko Filipović (DP) | ||
| Irányítószám | 21205 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8750 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 174 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 102 m | ||
| Terület | 50,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.png)
 Karlóca
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 12′ 05″, k. h. 19° 56′ 02″ | |||
| Karlóca weboldala |
|||
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban. Bár földrajzilag Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a Dél-bácskai körzethez lett sorolva.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Újvidéktől 11 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.
Története [szerkesztés]
1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5350 | 5618 | 6390 | 7040 | 7547 | 7534 | 8839[2] | 8750[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 6664 | 75,39 |
| Horvátok | 753 | 8,51 |
| Jugoszlávok | 254 | 2,87 |
| Magyarok | 215 | 2,43 |
| Montenegróiak | 89 | 1,00 |
| Németek | 71 | 0,80 |
| Szlovákok | 27 | 0,30 |
| Szlovének | 19 | 0,21 |
| Macedónok | 19 | 0,21 |
| Ruszinok | 14 | 0,15 |
| Oroszok | 10 | 0,11 |
| Cigányok | 10 | 0,11 |
| Ukránok | 7 | 0,07 |
| Románok | 6 | 0,06 |
| Muzulmánok | 4 | 0,04 |
| Albánok | 4 | 0,04 |
| Csehek | 3 | 0,03 |
| Bolgárok | 3 | 0,03 |
| Bunyevácok | 2 | 0,02 |
| Goránok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Képek [szerkesztés]
-
A Szent Miklós ortodox katedrális
-
A pátriárka hivatala
-
A karlócai gimnázium
-
A "négy oroszlán" szökőkút
Jegyzetek és források [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
