Karlóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karlóca
(Сремски Карловци / Sremski Karlovci)
Panoramic view of Sremski Karlovci.jpg
Karlóca látképe
Karlóca címere
Karlóca
címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Karlóca
Rang városi jellegű település
Polgármester Milenko Filipović (DP)
Irányítószám 21205
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 8750 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 174 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 102 m
Terület 50,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karlóca  (Szerbia)
Karlóca
Karlóca
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 12′ 05″, k. h. 19° 56′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 05″, k. h. 19° 56′ 02″
Karlóca
weboldala

Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban. Bár földrajzilag Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a Dél-bácskai körzethez lett sorolva.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktől 11 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5350 5618 6390 7040 7547 7534 8839[2] 8750[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 6664 75,39
Horvátok 753 8,51
Jugoszlávok 254 2,87
Magyarok 215 2,43
Montenegróiak 89 1,00
Németek 71 0,80
Szlovákok 27 0,30
Szlovének 19 0,21
Macedónok 19 0,21
Ruszinok 14 0,15
Oroszok 10 0,11
Cigányok 10 0,11
Ukránok 7 0,07
Románok 6 0,06
Muzulmánok 4 0,04
Albánok 4 0,04
Csehek 3 0,03
Bolgárok 3 0,03
Bunyevácok 2 0,02
Goránok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlóca témájú médiaállományokat.