Mozsor
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Mozsor (Мошорин / Mošorin) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Titel |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21245 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2569 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 111 m |
| Terület | 41,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Mozsor
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 18′ 05″, k. h. 20° 09′ 32″ | |
Mozsor (szerbül Мошорин / Mošorin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Titel községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A titeli-fennsíktól északra, a történelmi Sajkásvidéken fekszik a Tisza jobb partja közelében.
Története [szerkesztés]
A falu első írásos emléke a 16. századból való, mint szerb falu. 1699-től a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1873-tól 1918-ig Bács-Bodrog vármegye része volt.
Az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.
1941-ben visszakerült Magyarországhoz. 1942-ben az újvidéki razziaként ismert események során a magyar hatóságok 205 főt öltek meg, melyből 170 szerb, 34 cigány és 1 magyar volt.
A település 1944-ben újra Jugoszlávia része lett. Ekkor a bevonuló partizánok, válaszul az 1942-es eseményekre, szabályos népirtást hajtottak végre a magyarok körében. A vérengzések túlélőit internáló táborokba zárták, vagyonukat elkobozták. A kitelepítettek soha többé nem térhettek vissza Mozsorra.
1945-ig a falu lakosságának kb. 20%-a volt magyar nemzetiségű, de Tito partizánjai kiűzték és megölték a magyar lakosságot nem csak innen, hanem Csurogról és Zsablyáról is.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3035 | 3065 | 2906 | 2694 | 2483 | 2552 | 2763[2] | 2569[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2657 | 88,27 |
| Cigányok | 111 | 3,68 |
| Szlovákok | 81 | 2,69 |
| Jugoszlávok | 29 | 0,96 |
| Magyarok | 14 | 0,46 |
| Horvátok | 10 | 0,33 |
| Montenegróiak | 8 | 0,26 |
| Ukránok | 7 | 0,23 |
| Ruszinok | 4 | 0,13 |
| Szlovének | 3 | 0,09 |
| Oroszok | 3 | 0,09 |
| Németek | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek és források [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
