Óbecse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óbecse (Бечеј / Bečej)
Becej 001.JPG
A vároháza
Óbecse címere
Óbecse címere
Közigazgatás
Ország Szerbia Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Óbecse
Rang község
Polgármester Knézi Péter
Irányítószám 21220
21221
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 25 774 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 84 m
Terület 226,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óbecse (Szerbia)
Óbecse
Óbecse
Pozíció Szerbia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 37′ 05″, k. h. 20° 02′ 06″
é. sz. 45° 37′ 05″, k. h. 20° 02′ 06″
Óbecse weboldala
Disambig gray.svg  A „Becse” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Becse (egyértelműsítő lap).

Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche) kisváros Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, az azonos nevű község központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Vajdaság szívében, Bácska keleti részén, a Tisza jobb partján fekszik. Jellegzetes tiszaparti kisváros a bácskai „zsíros” termőföldek közepén, Zentától 40 km-re délre.

[szerkesztés] A község települései

Óbecse városán kívül a községhez közigazgatásilag még öt település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi Becse török-magyar személynévből származik. Jelentése: kánya.

[szerkesztés] Története

A városháza
A sportcsarnok bejárata

Területe már az őskorban is lakott volt, amit a neolit kortól előkerült leletek bizonyítanak. Ezután a szarmaták és az avarok hagyták hátra temetőiket. Területén a 8.–9. században számos falu helyezkedett el, melyek maradványait a feltárások során megtalálták. Becsét 1091-ben említik először, bár az elnevezés ekkor még nem a városra vonatkozott, hanem a Tisza szigeti erődítményre, mely tőle kb. 6 km-re volt. 1238-ban említik az itteni erődítményt, melyet IV. Béla ekkor adományozott a székesfehérvári szerzeteseknek. A középkorban több birtokosa is volt. A várost 1551-ben foglalta el a török és 1687-ig tartott a török uralom. A 17. század végén délről nagy számú szerb telepes érkezett, és 1699-ben a karlócai békével a terület hivatalosan is osztrák fennhatóság alá került vissza. Az egyezmény keretében az erődítményt (Becse vára, a mai Óbecse és Törökbecse között helyezkedett el, a romok még itt- ott láthatóak) le kellett rombolni.

Ugyanebben az évben a város a mai helyén kezdett felépülni. Mária Terézia alatt az újonnan kialakított tisza–marosi határőrvidék része lett. 1749-ben megszűnik a határőrség. 1751-ben Óbecse székhellyel tiszai koronaterületet alakítottak ki, melyhez 14 község tartozott. (A várost ebben az időben Becse Sáncnak nevezték el. Ezzel a környék központi települése lett, ami a következő száz évben a város gazdasági fellendülését eredményezte. 1848. április 26-án a településen zavargások törtek ki. 1849. április 19-én Perczel Mór serege elfoglalta a szerb felkelőktől. 1849. június 25-én, az óbecsei ütközetben Jelačić (Jelacsity) bán serege a Tisza bal partjára szorította a Tóth Ágoston ezredes vezette magyar bácskai hadtestet. A szabadságharc alatt működött itt katonai kórház, és Damjanich főhadiszállása is itt volt egy időben.

A szabadságharc után közigazgatási átszervezés eredményeképp községi székhely lett. 1910-ben 19 372 lakosából 12 488 magyar, 6582 szerb és 193 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásának volt a székhelye. Ekkor a Vajdaság legfejlettebb részévé vált. Az első világháború végével és az Osztrák–Magyar Monarchia bukásával az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi nevén Jugoszlávia) része lett. 1921-től a belgrádi körzethez tartozott. A királyság 1929-es közigazgatási átszervezésekor a Dunai Bánságba lett besorolva.

1941. április Virágvasárnapján magyar csapatok felszabadították a várost a 21 éves szerb megszállás alól, amely szűk négy évre Magyarország része lett ismét. Az 1942. évi magyar razziának 206 szerb áldozata volt. 1944. október 9-én számos helyi lakost letartóztattak, majd a Centrál kávéházba hurcoltak a szerbek. Kegyetlenül megkínozták őket. Összesen mintegy 500 áldozata volt a szerb megtorlásnak. A szerb csapatok a megtorlás részeként a fő tértől nem messze álló zsinagógát lerombolták, a hajdani Szent István téren álló első világháborús obeliszket szétverték. Helyére partizán-bronzszobrot emeltek.

A második világháborútól 1955-ig ismét községi székhely volt. A jugoszláv közigazgatás átszervezésével 1960-ban megalakult a mai Óbecse község, mely több környező településsel közös közigazgatási egységbe foglalja a várost.

Itt ömlik bele a Duna–Tisza–Duna-csatorna a Tiszába. Ez a kanális még az 1800-as években emberi kéz kemény munkájával épült. Mindenképpen érdemes megnézni, ahogyan egy zsilipszerkezettel szabályozták, szabályozzák a vízszinteket. E vízszabályozó művek tervezésében maga Alexandre Gustave Eiffel (a párizsi Eiffel torony, a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője) is részt vett. A zsilipek által bezárt víztükör már a 20. század elején biztosította a vízilabdázás feltételeit, így annak komoly hagyományai alakultak itt ki. Miután már nagyapáink is megismerkedtek e nemes vízisporttal, nem csoda, hogy a volt Jugoszlávia nemzeti válogatottjának gerincét a becsei legénység képezte. Ezért nem szégyen, hogy magyarok verték meg a magyar nemzeti válogatottat.

A gyönyörűen ívelő „szőke” Tisza fenséges látványt nyújt a hosszan elnyúló sétányával. Maga a belváros is, tízpercnyi sétával elérhető a Tisza partról. Kellemes történelmi emlékeket felidéző belváros fogad bennünket, patinás épületeivel. A város lakosságának közel fele magyar anyanyelvű, akik szívvel-lékkel ápolják magyarságukat.

[szerkesztés] Népesség

A római katolikus templom
Az ortodox templom

[szerkesztés] Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
22 944 23 322 24 963 26 722 27 102 26 634 25 774[1] 24 226[2]


[szerkesztés] Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Magyarok 11 725 45,49
Szerbek 11 197 43,44
Jugoszlávok 808 3,13
Horvátok 298 1,15
Cigányok 185 0,71
Montenegróiak 172 0,66
Muzulmánok 71 0,27
Albánok 59 0,22
Macedónok 55 0,21
Németek 38 0,14
Szlovákok 27 0,10
Ruszinok 19 0,07
Románok 18 0,06
Ukránok 13 0,05
Bunyevácok 11 0,04
Szlovének 10 0,03
Bolgárok 9 0,03
Oroszok 6 0,02
Goránok 6 0,02
Csehek 4 0,01
Bosnyákok 4 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

[szerkesztés] Nevezetes emberek

[szerkesztés] Látnivalói és nevezetességei

A malom, mint étterem
  • Római katolikus temploma 1830-ban épült a korábbi templom álalakításával, benne Than Mór "A Nagyboldogasszony égbeszállása" című oltárképe látható
  • Az 1905-ben épült alsóvárosi Páduai Szent Antal Plébániatemplom
  • Református temploma, melynek építéséhez Ferenc József külön adománnyal járult hozzá.
  • Nepomuki Szent János kápolna, a szegényház (gerontológiai központ) melletti magyar temetőben található. 1842-ben Szenesi Ferenc emeltette, oltárképét Than Mór festette.
  • Szent György ortodox templom. Az ortodox templom a városközpontban áll. 1851-1858. között barokk stílusbanban építették. Ikonosztázát 63 ikon díszíti. melyet Uroš Predić festőművész készített
  • Eufemija Jovič bárónő kápolnája - 1861-ben épült
  • A városháza épülete 1881-ben épült. Mellette található Jović Eufemija bárónő 1894-ben épült klasszicista stílusban épült palotája. A két épület 1902. óta alkot egy egységet. Itt található a Turisztikai Szervezet központja is.
  • A Technikai iskola épülete - épült 1703-ban. A legrégebbi iskola a Vajdaságban. Eredetileg szerb elemi iskola céljaira szolgált.
  • Előtte I. Petar Karadordević szobra áll. 1924-1941. között a város központjában volt, 1991-ben felújították
  • Az állami reálgimnázium - 1925. óta működik.
  • A Tisza folyó kanyarulata, hétvégi házai, és szabadstrandja
  • A Duna–Tisza–Duna-csatorna zsilipe ipartörténeti emlék a bácskai (régi nevén Ferenc-csatorna) torkolatánál. A 19. század végén épített zsilip, korának legkorszerűbb alkotásai közé számított, Gustave Eiffel műhelyének munkája, amely 1900 óta van használatban.
  • Bogdán-kastély a kápolnával (bővebben a Fantaszt turisztikai komplexum szócikkben)
  • A második világháborús emlékmű a Tisza-parkban
  • Than-fivérek háza - itt lakott Than Mór és Than Károly

[szerkesztés] Programok

  • Májusi játékok (2007-ben: 50. Nemzetközi Gyermekszínjátszó Fesztivál)

[szerkesztés] Testvérvárosok

Óbecse a következő városokkal tart testvérvárosi kapcsolatot:

[szerkesztés] Képtár

  • A sok díszített kapubejáró egyike

  • Második világháborús emlékmű

  • Virágüzlet a volt becsei kőműves mester felújított műhelyében

  • A Tisza egyik kanyarulata Óbecsénél

  • Sétálóhely a Tisza partján

  • A főutcát keresztező utca

  • A szójagyár

  • A Than-fivérek szülőháza ma

  • Than-fivérek emléktábla a szülőházon

  • Második világháborús emlékmű a Szabadság parkban

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ a b Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
  2. ↑ http://media.popis2011.stat.rs/2011/prvi_rezultati.pdf
  3. ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
  4. ↑ Magyar származású író kapja a Német Könyvdíjat (magyar nyelven). Index, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2010. október 4.)

[szerkesztés] Források

  • Óbecse Képviselő-testülete és Óbecse turisztikai Szervezete információs kiadványa (Óbecse, 2007)
  • Bárdos Dezső: Pünkösdkor már ilyen volt a helyzet Szerbiában (Turizmus és Gasztronómia 2004. július 8-9. o.) ISSN14169908
  • Deák Zoltán: A történelmi emlék Óbecse (Turizmus és Gasztronómia 2003. június 6. o.) ISSN14169908

[szerkesztés] További információk

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbecse témájú médiaállományokat.
m • v • sz
A Dél-bácskai körzet települései
 

Újvidék (Novi Sad)
Újvidék városi község (Gradska opština Novi Sad)
Közigazgatásilag Újvidékhez tartozik

Begecs (Begeč) •  Csenej (Čenej) •  Futak (Futog) •  Kabol (Kovilj) •  Káty (Kać) •  Kiszács (Kisač) •  Máriamajor (Stepanovićevo) •  Piros (Rumenka) •  Tiszakálmánfalva (Budisava) •  Veternik
Pétervárad városi község (Gradska opština Petrovaradin)
Közigazgatásilag Újvidékhez tartozik

Bakolc (Bukovac) •  Ledinci •  Kamanc (Sremska Kamenica) •  Stari Ledinci •  Pétervárad (Petrovaradin)
Bács község (Opština Bač)

Bács (Bač) •  Bácsújfalu (Selenča) •  Bácsújlak (Bačko Novo Selo) •  Bogyán (Bođani) •  Palona (Plavna) •  Vajszka (Vajska)
Palánka község (Opština Bačka Palanka)

Bácstóváros (Tovariševo) •  Bélamajor (Karađorđevo) •  Boróc (Obrovac) •  Dunabökény (Mladenovo) •  Dunacséb (Čelarevo) •  Füzegy (Vizić) •  Nyest (Neštin) •  Palánka (Bačka Palanka) •  Parrag (Parage) •  Pincéd (Pivnice) •  Szépliget (Gajdobra) •  Szilbács (Silbaš) •  Úrszentiván (Despotovo) •  Wekerlefalva (Nova Gajdobra)
Petrőc község (Opština Bački Petrovac)

Bulkeszi (Maglić) •  Dunagálos (Gložan) •  Kölpény (Kulpin) •  Petrőc (Bački Petrovac)
Óbecse község (Opština Bečej)

Bácsföldvár (Bačko Gradište) •  Csikériapuszta (Radičević) •  Drea és Kutaspuszta (Drljan, Mileševo) •  Óbecse (Bečej) •  Péterréve (Bačko Petrovo Selo)
Belcsény község (Opština Beočin)

Bánmonostor (Banoštor) •  Belcsény (Beočin) •  Cserög (Čerević) •  Dombó (Rakovac) •  Garáb (Grabovo) •  Lúg (Lug) •  Sviloš •  Szilszeg (Susek)
Szenttamás község (Opština Srbobran)

Nádalja (Nadalj) •  Szenttamás (Srbobran) •  Turja (Turija)
 

Karlóca (Sremski Karlovci)
Temerin község (Opština Temerin)

Tiszaistvánfalva (Bački Jarak) •  Szőreg (Sirig) •  Temerin
Titel község (Opština Titel)

Dunagárdony (Gardinovci) •  Mozsor (Mošorin) •  Sajkáslak (Lok) •  Sajkásszentiván (Šajkaš) •  Titel •  Tündéres (Vilovo)
Verbász község (Opština Vrbas)

Kiskér (Bačko Dobro Polje) •  Kucora (Kucura) •  Ókér (Zmajevo) •  Péklapuszta (Kosančić) •  Sóvé (Ravno Selo) •  Torzsa (Savino Selo) •  Verbász (Vrbas)
Zsablya község (Opština Žabalj)

Boldogasszonyfalva (Gospođinci) •  Csurog (Čurug) •  Sajkásgyörgye (Đurđevo) •  Zsablya (Žabalj)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Óbecse&oldid=11730543”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken