Óbecse
| Óbecse (Бечеј / Bečej) | |||
 |
|||
| A vároháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Óbecse | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Vuk Radojević (SZHP) | ||
| Irányítószám | 21220 21221 |
||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 895 fő (2011)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 10 323 fő | ||
| Népsűrűség | 114 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 84 m | ||
| Terület | 226,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.png)
 Óbecse
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 37′ 05″, k. h. 20° 02′ 06″ | |||
| Óbecse weboldala | |||
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Vajdaság szívében, Bácska keleti részén, a Tisza jobb partján fekszik. Jellegzetes Tisza-parti kisváros a bácskai „zsíros” termőföldek közepén, Zentától 40 km-re délre.
A község települései [szerkesztés]
Óbecse városán kívül a községhez közigazgatásilag még négy település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):
- Bácsföldvár (Бачко Градиште / Bačko Gradište)
- Drea (Милешево / Mileševo)
- Péterréve (Бачко Петрово Село / Bačko Petrovo Selo)
- Csikériapuszta (Радичевић / Radičevič)
A községben található még egy kis település is, Pecesor, amely azonban nem önálló, hanem Óbecse részét képezi.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a régi Becse török-magyar személynévből származik. Jelentése: kánya.
Története [szerkesztés]
Területe már az őskorban is lakott volt, amit a neolit kortól előkerült leletek bizonyítanak. Ezután a szarmaták és az avarok hagyták hátra temetőiket. Területén a 8-9. században számos falu helyezkedett el, melyek maradványait a feltárások során megtalálták. Becsét 1091-ben említik először, bár az elnevezés ekkor még nem a városra vonatkozott, hanem a Tisza-szigeti erődítményre, mely tőle kb. 6 km-re volt. 1238-ban említik az itteni erődítményt, melyet IV. Béla ekkor adományozott a székesfehérvári szerzeteseknek. A középkorban több birtokosa is volt. A várost 1551-ben foglalta el a török és 1687-ig tartott a török uralom. A 17. század végén délről nagy számú szerb telepes érkezett, és 1699-ben a karlócai békével a terület hivatalosan is osztrák fennhatóság alá került vissza. Az egyezmény keretében az erődítményt (Becse vára, a mai Óbecse és Törökbecse között helyezkedett el, a romok még itt-ott láthatóak) le kellett rombolni.
Ugyanebben az évben a város a mai helyén kezdett felépülni. Mária Terézia alatt az újonnan kialakított tisza–marosi határőrvidék része lett. 1749-ben megszűnik a határőrség. 1751-ben Óbecse székhellyel tiszai koronaterületet alakítottak ki, melyhez 14 község tartozott. A várost ebben az időben Becse Sáncnak nevezték el. Ezzel a környék központi települése lett, ami a következő száz évben a város gazdasági fellendülését eredményezte. 1848. április 26-án a településen zavargások törtek ki. 1849. április 19-én Perczel Mór serege elfoglalta a szerb felkelőktől. 1849. június 25-én, az óbecsei ütközetben Jelačić (Jelacsity) bán serege a Tisza bal partjára szorította a Tóth Ágoston ezredes vezette magyar bácskai hadtestet. A szabadságharc alatt működött itt katonai kórház, és Damjanich főhadiszállása is itt volt egy időben.
A szabadságharc után közigazgatási átszervezés eredményeképp járási székhely lett. 1910-ben 19 372 lakosából 12 488 magyar, 6582 szerb és 193 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásának volt a székhelye. Ekkor a Vajdaság legfejlettebb részévé vált. Az első világháború végével és az Osztrák–Magyar Monarchia bukásával az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi nevén Jugoszlávia) része lett. 1921-től a belgrádi körzethez tartozott. A királyság 1929-es közigazgatási átszervezésekor a Dunai Bánságba lett besorolva.
1941. április Virágvasárnapján a magyar csapatok felszabadították a várost a 21 éves szerb megszállás alól, amely szűk négy évre Magyarország része lett ismét. Az 1942. évi magyar razziának 206 szerb áldozata volt. 1944. október 9-én számos helyi lakost letartóztattak, majd a Central nevű kávéházba hurcoltak a szerbek. Kegyetlenül megkínozták őket. Összesen mintegy 500 áldozata volt a szerb megtorlásnak. A szerb csapatok a megtorlás részeként a fő tértől nem messze álló zsinagógát lerombolták, a hajdani Szent István téren álló első világháborús obeliszket pedig szétverték. Helyére partizán-bronzszobrot emeltek.
A második világháborútól 1955-ig ismét járási székhely volt. A jugoszláv közigazgatás átszervezésével 1960-ban megalakult a mai Óbecse község, mely több környező településsel közös közigazgatási egységbe foglalja a várost.
Természeti adottságok [szerkesztés]
Itt ömlik bele a Duna–Tisza–Duna-csatorna a Tiszába. Ez a kanális még az 1800-as években emberi kéz kemény munkájával épült. Mindenképpen érdemes megnézni, ahogyan egy zsilipszerkezettel szabályozták, szabályozzák a vízszinteket. E vízszabályozó művek tervezésében maga Alexandre Gustave Eiffel (a párizsi Eiffel-torony, a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője) is részt vett. A zsilipek által bezárt víztükör már a 20. század elején biztosította a vízilabdázás feltételeit, így annak komoly hagyományai alakultak itt ki. Miután már nagyapáink is megismerkedtek e nemes vízisporttal, nem csoda, hogy a volt Jugoszlávia nemzeti válogatottjának gerincét a becsei legénység képezte. Ezért nem szégyen, hogy magyarok verték meg a magyar nemzeti válogatottat.
A gyönyörűen ívelő „szőke” Tisza fenséges látványt nyújt a hosszan elnyúló sétányával. Maga a belváros is, tízpercnyi sétával elérhető a Tisza-partról. Kellemes történelmi emlékeket felidéző belváros fogad bennünket, patinás épületeivel. A város lakosságának közel fele magyar anyanyelvű, akik szívvel-lékkel ápolják magyarságukat.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 22 944 | 23 322 | 24 963 | 26 722 | 27 102 | 26 634 | 25 774[2] | 23 895[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 11 725 | 45,49 |
| Szerbek | 11 197 | 43,44 |
| Jugoszlávok | 808 | 3,13 |
| Horvátok | 298 | 1,15 |
| Cigányok | 185 | 0,71 |
| Montenegróiak | 172 | 0,66 |
| Muzulmánok | 71 | 0,27 |
| Albánok | 59 | 0,22 |
| Macedónok | 55 | 0,21 |
| Németek | 38 | 0,14 |
| Szlovákok | 27 | 0,10 |
| Ruszinok | 19 | 0,07 |
| Románok | 18 | 0,06 |
| Ukránok | 13 | 0,05 |
| Bunyevácok | 11 | 0,04 |
| Szlovének | 10 | 0,03 |
| Bolgárok | 9 | 0,03 |
| Oroszok | 6 | 0,02 |
| Goránok | 6 | 0,02 |
| Csehek | 4 | 0,01 |
| Bosnyákok | 4 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Látnivalók és nevezetességek [szerkesztés]
Köztéri épületek és szobrok [szerkesztés]
- A városháza épülete 1881-ben épült. Mellette található Eufemija Jović bárónő 1894-ben épült klasszicista stílusú palotája. A két épület 1902. óta alkot egy egységet. Itt található a Turisztikai Szervezet központja is.
- A Technikai szakközépiskola épülete 1703-ban épült, s így a legrégebbi vajdasági iskola. Eredetileg szerb elemi iskola céljaira szolgált. Előtte I. Péter szobra áll.
- Az állami reálgimnázium – 1925. óta működik
- A Bogdán-kastély a kápolnával – 1919-1923. között épült
- Than-fivérek háza – itt lakott Than Mór és Than Károly
- A Ferenc-csatorna zsilipe ipartörténeti emlék a csatorna bácskai szakaszának torkolatánál. A 19. század végén épített zsilip korának legkorszerűbb alkotásai közé számított, Gustave Eiffel műhelyének munkája, amely 1900. óta van használatban.
- A második világháborús emlékmű a Tisza-parkban
Egyházi létesítmények [szerkesztés]
- A római katolikus templom – 1830-ban épült a korábbi templom átalakításával, benne Than Mór "A Nagyboldogasszony égbeszállása" című oltárképe látható
- Az alsóvárosi Páduai Szent Antal plébániatemplom – 1905-ben épült
- A református temploma, melynek építéséhez Ferenc József külön adománnyal járult hozzá
- A Nepomuki Szent János kápolna, a szegényház (gerontológiai központ) melletti magyar temetőben található, 1842-ben emeltette Szenesi Ferenc, oltárképét Than Mór festette
- A Szent György ortodox templom – 1851-1858. között barokk stílusban, ikonosztázát 63 ikon díszíti, melyet Uroš Predić festőművész készített
- Eufemija Jović bárónő kápolnája – 1861-ben épült
Nevezetes emberek [szerkesztés]
Itt született:
- Kalapsza János (1823 - ?) – az 1848–49-es szabadságharc huszárkapitánya
- Than Mór (1828-1899) – festőművész, freskói többek között láthatók a Magyar Nemzeti Múzeumban is
- Than Károly (1834-1908) – vegyész és az MTA tagja, Than Mór öccse
- Allaga Géza (1841-1913) – csellóművész, nevéhez fűződik a cimbalomoktatás elindítása, a cimbalom irodalmának megteremtése
- Nagy Abonyi Melinda (1968) – ma Svájcban élő írónő[4]
- Varga Izabella (1973) – a Barátok közt Nórája
- Dejan Perić (1970) – szerb válogatott kézilabdakapus és a magyar MKB Veszprém KC játékosa
Testvérvárosok [szerkesztés]
Óbecse a következő városokkal tart testvérvárosi kapcsolatot:
Óbecse az irodalomban [szerkesztés]
- Óbecse a címadó helyszíne Móra Ferenc A becsei molnárok című elbeszélésének.
Óbecse képekben [szerkesztés]
-
A városháza
-
A Ferenc-csatorna a zsilippel
-
A malom mint étterem
-
Második világháborús emlékmű
-
A szójagyár
-
A Than-fivérek szülőháza
-
Utcarészlet a Páduai Szent Antal templommal
-
A sportcsarnok bejárata
-
A Tisza egyik kanyarulata Óbecsénél
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Magyar származású író kapja a Német Könyvdíjat (magyar nyelven). Index, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
Források [szerkesztés]
- Óbecse Képviselő-testülete és Óbecse turisztikai Szervezete információs kiadványa (Óbecse, 2007)
- Bárdos Dezső: Pünkösdkor már ilyen volt a helyzet Szerbiában (Turizmus és Gasztronómia 2004. július 8-9. o.) ISSN14169908
- Deák Zoltán: A történelmi emlék Óbecse (Turizmus és Gasztronómia 2003. június 6. o.) ISSN14169908
További információk [szerkesztés]
- Óbecse község hivatalos honlapja
- Óbecse Község Idegenforgalmi Szervezete
- Bečej Online
- Óbecse község magyar nyelvű hírportálja
- Becse.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Óbecsei Ifjúsági Szervezet
- Óbecse - A Vajdaság települései és címerei
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
