Óbecse
| Óbecse (Бечеј / Bečej) | |||
| A vároháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Óbecse | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Knézi Péter | ||
| Irányítószám | 21220 21221 |
||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 774 fő (2002)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 114 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 84 m | ||
| Terület | 226,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Óbecse weboldala | |||
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche) kisváros Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, az azonos nevű község központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Vajdaság szívében, Bácska keleti részén, a Tisza jobb partján fekszik. Jellegzetes tiszaparti kisváros a bácskai „zsíros” termőföldek közepén, Zentától 40 km-re délre.
[szerkesztés] A község települései
Óbecse városán kívül a községhez közigazgatásilag még öt település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):
- Bácsföldvár (Бачко Градиште / Bačko Gradište)
- Drea és Kutaspuszta (Дрљан и Милешево / Drljan i Mileševo) - közös települések
- Péterréve (Бачко Петрово Село / Bačko Petrovo Selo)
- Csikériapuszta (Радичевић / Radičevič)
- Pecesor (Poljanica)
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi Becse török-magyar személynévből származik. Jelentése: kánya.
[szerkesztés] Története
Területe már az őskorban is lakott volt, amit a neolit kortól előkerült leletek bizonyítanak. Ezután a szarmaták és az avarok hagyták hátra temetőiket. Területén a 8.–9. században számos falu helyezkedett el, melyek maradványait a feltárások során megtalálták. Becsét 1091-ben említik először, bár az elnevezés ekkor még nem a városra vonatkozott, hanem a Tisza szigeti erődítményre, mely tőle kb. 6 km-re volt. 1238-ban említik az itteni erődítményt, melyet IV. Béla ekkor adományozott a székesfehérvári szerzeteseknek. A középkorban több birtokosa is volt. A várost 1551-ben foglalta el a török és 1687-ig tartott a török uralom. A 17. század végén délről nagy számú szerb telepes érkezett, és 1699-ben a karlócai békével a terület hivatalosan is osztrák fennhatóság alá került vissza. Az egyezmény keretében az erődítményt (Becse vára, a mai Óbecse és Törökbecse között helyezkedett el, a romok még itt- ott láthatóak) le kellett rombolni.
Ugyanebben az évben a város a mai helyén kezdett felépülni. Mária Terézia alatt az újonnan kialakított tisza–marosi határőrvidék része lett. 1749-ben megszűnik a határőrség. 1751-ben Óbecse székhellyel tiszai koronaterületet alakítottak ki, melyhez 14 község tartozott. (A várost ebben az időben Becse Sáncnak nevezték el. Ezzel a környék központi települése lett, ami a következő száz évben a város gazdasági fellendülését eredményezte. 1848. április 26-án a településen zavargások törtek ki. 1849. április 19-én Perczel Mór serege elfoglalta a szerb felkelőktől. 1849. június 25-én, az óbecsei ütközetben Jelačić (Jelacsity) bán serege a Tisza bal partjára szorította a Tóth Ágoston ezredes vezette magyar bácskai hadtestet. A szabadságharc alatt működött itt katonai kórház, és Damjanich főhadiszállása is itt volt egy időben.
A szabadságharc után közigazgatási átszervezés eredményeképp községi székhely lett. 1910-ben 19 372 lakosából 12 488 magyar, 6582 szerb és 193 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásának volt a székhelye. Ekkor a Vajdaság legfejlettebb részévé vált. Az első világháború végével és az Osztrák–Magyar Monarchia bukásával az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi nevén Jugoszlávia) része lett. 1921-től a belgrádi körzethez tartozott. A királyság 1929-es közigazgatási átszervezésekor a Dunai Bánságba lett besorolva.
1941. április Virágvasárnapján magyar csapatok felszabadították a várost a 21 éves szerb megszállás alól, amely szűk négy évre Magyarország része lett ismét. Az 1942. évi magyar razziának 206 szerb áldozata volt. 1944. október 9-én számos helyi lakost letartóztattak, majd a Centrál kávéházba hurcoltak a szerbek. Kegyetlenül megkínozták őket. Összesen mintegy 500 áldozata volt a szerb megtorlásnak. A szerb csapatok a megtorlás részeként a fő tértől nem messze álló zsinagógát lerombolták, a hajdani Szent István téren álló első világháborús obeliszket szétverték. Helyére partizán-bronzszobrot emeltek.
A második világháborútól 1955-ig ismét községi székhely volt. A jugoszláv közigazgatás átszervezésével 1960-ban megalakult a mai Óbecse község, mely több környező településsel közös közigazgatási egységbe foglalja a várost.
Itt ömlik bele a Duna–Tisza–Duna-csatorna a Tiszába. Ez a kanális még az 1800-as években emberi kéz kemény munkájával épült. Mindenképpen érdemes megnézni, ahogyan egy zsilipszerkezettel szabályozták, szabályozzák a vízszinteket. E vízszabályozó művek tervezésében maga Alexandre Gustave Eiffel (a párizsi Eiffel torony, a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője) is részt vett. A zsilipek által bezárt víztükör már a 20. század elején biztosította a vízilabdázás feltételeit, így annak komoly hagyományai alakultak itt ki. Miután már nagyapáink is megismerkedtek e nemes vízisporttal, nem csoda, hogy a volt Jugoszlávia nemzeti válogatottjának gerincét a becsei legénység képezte. Ezért nem szégyen, hogy magyarok verték meg a magyar nemzeti válogatottat.
A gyönyörűen ívelő „szőke” Tisza fenséges látványt nyújt a hosszan elnyúló sétányával. Maga a belváros is, tízpercnyi sétával elérhető a Tisza partról. Kellemes történelmi emlékeket felidéző belváros fogad bennünket, patinás épületeivel. A város lakosságának közel fele magyar anyanyelvű, akik szívvel-lékkel ápolják magyarságukat.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 22 944 | 23 322 | 24 963 | 26 722 | 27 102 | 26 634 | 25 774[1] | 24 226[2] |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 11 725 | 45,49 |
| Szerbek | 11 197 | 43,44 |
| Jugoszlávok | 808 | 3,13 |
| Horvátok | 298 | 1,15 |
| Cigányok | 185 | 0,71 |
| Montenegróiak | 172 | 0,66 |
| Muzulmánok | 71 | 0,27 |
| Albánok | 59 | 0,22 |
| Macedónok | 55 | 0,21 |
| Németek | 38 | 0,14 |
| Szlovákok | 27 | 0,10 |
| Ruszinok | 19 | 0,07 |
| Románok | 18 | 0,06 |
| Ukránok | 13 | 0,05 |
| Bunyevácok | 11 | 0,04 |
| Szlovének | 10 | 0,03 |
| Bolgárok | 9 | 0,03 |
| Oroszok | 6 | 0,02 |
| Goránok | 6 | 0,02 |
| Csehek | 4 | 0,01 |
| Bosnyákok | 4 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
[szerkesztés] Nevezetes emberek
- Than Mór – 1828-ban született Óbecsén. Szülőháza máig áll a központban. Híres festőművész, freskói többek között láthatók a Nemzeti Múzeumban a Keleti pályaudvar épületében.
- Than Károly – 1834-ben született Óbecsén. Híres kémikus. Nagy szerepe volt a XIX . századi magyar kémia elismertetésében.
- Allaga Géza – 1841-ben született Óbecsén. Nevéhez fűződik a cimbalomoktatás elindítása, a cimbalom irodalmának megteremtése.
- Itt született Nagy Abonyi Melinda (1968) írónő[4]
- Itt született Varga Izabella is (1973-ban), a Barátok közt Nórája.
- Itt született Dejan Perić szerb válogatott kézilabda kapus
[szerkesztés] Látnivalói és nevezetességei
- Római katolikus temploma 1830-ban épült a korábbi templom álalakításával, benne Than Mór "A Nagyboldogasszony égbeszállása" című oltárképe látható
- Az 1905-ben épült alsóvárosi Páduai Szent Antal Plébániatemplom
- Református temploma, melynek építéséhez Ferenc József külön adománnyal járult hozzá.
- Nepomuki Szent János kápolna, a szegényház (gerontológiai központ) melletti magyar temetőben található. 1842-ben Szenesi Ferenc emeltette, oltárképét Than Mór festette.
- Szent György ortodox templom. Az ortodox templom a városközpontban áll. 1851-1858. között barokk stílusbanban építették. Ikonosztázát 63 ikon díszíti. melyet Uroš Predić festőművész készített
- Eufemija Jovič bárónő kápolnája - 1861-ben épült
- A városháza épülete 1881-ben épült. Mellette található Jović Eufemija bárónő 1894-ben épült klasszicista stílusban épült palotája. A két épület 1902. óta alkot egy egységet. Itt található a Turisztikai Szervezet központja is.
- A Technikai iskola épülete - épült 1703-ban. A legrégebbi iskola a Vajdaságban. Eredetileg szerb elemi iskola céljaira szolgált.
- Előtte I. Petar Karadordević szobra áll. 1924-1941. között a város központjában volt, 1991-ben felújították
- Az állami reálgimnázium - 1925. óta működik.
- A Tisza folyó kanyarulata, hétvégi házai, és szabadstrandja
- A Duna–Tisza–Duna-csatorna zsilipe ipartörténeti emlék a bácskai (régi nevén Ferenc-csatorna) torkolatánál. A 19. század végén épített zsilip, korának legkorszerűbb alkotásai közé számított, Gustave Eiffel műhelyének munkája, amely 1900 óta van használatban.
- Bogdán-kastély a kápolnával (bővebben a Fantaszt turisztikai komplexum szócikkben)
- A második világháborús emlékmű a Tisza-parkban
- Than-fivérek háza - itt lakott Than Mór és Than Károly
[szerkesztés] Programok
- Májusi játékok (2007-ben: 50. Nemzetközi Gyermekszínjátszó Fesztivál)
[szerkesztés] Testvérvárosok
Óbecse a következő városokkal tart testvérvárosi kapcsolatot:
[szerkesztés] Képtár
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ http://media.popis2011.stat.rs/2011/prvi_rezultati.pdf
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
- ↑
[szerkesztés] Források
- Óbecse Képviselő-testülete és Óbecse turisztikai Szervezete információs kiadványa (Óbecse, 2007)
- Bárdos Dezső: Pünkösdkor már ilyen volt a helyzet Szerbiában (Turizmus és Gasztronómia 2004. július 8-9. o.) ISSN14169908
- Deák Zoltán: A történelmi emlék Óbecse (Turizmus és Gasztronómia 2003. június 6. o.) ISSN14169908
[szerkesztés] További információk
- http://vajdasag.rs/Óbecse
- http://www.vmoktatas.org/data/kozsegek/obecse/obecse.html
- http://psmkobecse.extra.hu/
- http://outesticide.uw.hu/becse/index.html
- http://www.petefibecej.edu.rs
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||

