Szilberek
| Szilberek (Бачки Брестовац / Bački Brestovac) |
|
 |
|
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Hódság |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 25242 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2819 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 50 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 73 m |
| Terület | 56,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Szilberek
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 19° 16′ 07″ | |
Szilberek (szerbül Бачки Брестовац / Bački Brestovac, németül Ulmenau) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Hódság községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Zombortól délkeletre, Hódságtól északra, Sztapár és Szentfülöp közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
1543-ban szerepel először neve az érseki úrbéri lajstromban, Nagy-Bresztovácz (major) néven.
1554-ben a török defterekben, a zombori nahijéban Besztovo néven felsorolt falucska 3 házzal, 1570. körül 5 házzal, 1590-ben pedig 8 adózó házzal.
1746-ban újonnan telepített kamarai faluként szerepelt, 1757-ben 1200 forint volt az adója.
A 19. század elejétől kiváló iparát is számon tartották.
1834-ben vegyes céh alakult a településen, és ugyanekkor kapott szabadalmat a kovácsok, kerékgyártók, kádárok, kötélverők, kalaposok, harisnyakötők, csizmadiák, üvegesek, vargák, szűcsök, szabók, festők, esztergályosok, asztalosok, takácsok céhe is.
1834-ben 5400 lakosa volt 874 házban, melyből 259 magyar, 4356 német, 750 szerb és 33 egyéb nemzetiségű volt.
1945-ig német többségű település volt, jelentős szerb kisebbséggel. A második világháború után deportálták a német lakosságot.
A község Katalinhegy nevű határrészén három régi halom és egy földvár is van.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5991 | 5795 | 5226 | 4589 | 3876 | 3737 | 3469[2] | 2819[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 3101 | 89,39 |
| Cigányok | 35 | 1,00 |
| Horvátok | 29 | 0,83 |
| Jugoszlávok | 22 | 0,63 |
| Magyarok | 7 | 0,20 |
| Macedónok | 6 | 0,17 |
| Albánok | 6 | 0,17 |
| Montenegróiak | 5 | 0,14 |
| Németek | 2 | 0,05 |
| Ukránok | 1 | 0,02 |
| Szlovének | 1 | 0,02 |
| Szlovákok | 1 | 0,02 |
| Románok | 1 | 0,02 |
| Muzulmánok | 1 | 0,02 |
| Bunyevácok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1818-ban épült, 1852-ben és 1896-ban felújították
- Görögkeleti temploma - 1851-ben épült
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
|
||||||||||||||
