Veprőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veprőd (Kruščić, Крушчић)
Kruščić, Catholic Church.jpg
Szent István király katolikus templom
Veprőd címere
Veprőd címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Nyugat-bácskai
Község Kúla
Irányítószám 25225
Körzethívószám +381(0)25
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 52,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 77 m
Terület 44,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veprőd (Szerbia)
Veprőd
Veprőd
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 36′ 53″, k. h. 19° 21′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 53″, k. h. 19° 21′ 52″


Veprőd (szerbül: Kruščić, Крушчић) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Kúla községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kula nyugati szomszédjában, Ószivác, Szentfülöp és Bácskeresztúr közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veprőd a török időkbeli szerb község, előbbi nevén Veprovácz.

Nevét 1553-ban említették először az oklevelekben a török defterek a zombori nahijében Beprost néven, két fizető és négy nem fizető házzal, majd 1579-ben Veprovácz néven 15, 1590-ben pedig 11 házzal van felsorolva.

1650-ben Zsolnai Gombkötő János és társai kapták a nádortól több bácsmegyei birtokkal együtt, többek között Veprovnicza pusztát is.

A török hódoltság végén Veprovácz puszta néven volt említve és e néven említették 1736-1757 között is.

1758 október 10-én kelt Zomborban Redl kamarai tiszttartó magyar szerződése, melynek leírása szerint a kamara Veprovácz pusztára mintegy 200 magyar, vagy tót római katolikus családot szándékozott telepíteni, akiket Urbán Mihály szabados gyüjt össze. A leendő falu Birvala pusztát is bérbe fogja kapni a kamarától, és a telepeseknek két évi mentességet ad, de azután 400 forint évi földbért és a termés heted részét tartozik beszolgáltatni. Papi tizedet nem fizetnek és a kerti vetemények után járó dézsma alól is fel lesznek mentve. A vármegyei adó alól három évig lesznek szabadok.

A falu ezután csakhamar betelepült és pecsétet is kapott, melyen két pálmaág-cifrázat között egy nagy szántóvas állt; a körírás: "Weprovacz 1759." (Ezt használták az 1760-1790 közötti években is.)

1762-ben magyar és tót telepnek mondják Veprovácot. Még ugyanez évben parókia, 1783-ban pedig templom is épült Szent István tiszteletére.

1763-ban Cothmann ismét magyarokat küldött ide. A falu Birvala pusztát évi 450 forintért és a termés hetedéért bérelte, itt ekkor már 130 ház, lelkész és kis vert falból készült templom is volt.

Az 1768évi kamarai mappán Veprovácz falu 130 házzal, magyar és tót lakossággal volt jelezve és a falutól keletre levő Birvala puszta is hozzá tartozott; a falu határának nyugati oldalán pedig Prekája puszta volt.

1769-ben Veprovácz 493 forint hadi és 119 forint vármegyei házadót fizet, 1772-ben pedig az úrbéri rendezéskor Birvala pusztát kapta.

Az 1798-ban megkötött három évi robot megváltási szerződés szerint Veprováczban 114 telken 263 gazda és 61 zsellér élt 324 házban.

Az 1826-os kamarai összeírás szerint pedig külön magyar és német rész volt a faluban.

1868-tól a településen postahivatal, 1870-től pedig kórház és olvasókör is működött itt.

Veprőd határrészeinek elnevezése is fennmaradt az 1900-as évek elejéről: Ábel, Noé, Kistó, Bélató, Vörösállás, Kandlia, Nagyhalom, Apróhalom, Pusztatemplom néven voltak ismertek.

Az 1900évi népszámláláskor Veprődnek 3159 lakosa volt 519 házban. Anyanyelv szerint: 700 magyar, 2449 német, 8 szerb. Vallás szerint: 3118 római katolikus, 6 görög katolikus, 12 evangélikus, 18 izraelita volt.

A község határa 6830 kataszteri hold volt. Ebből 1893-ban a királyi kincstáré 633, az úrbéri birtokosoké 648, a községé 329 hold volt. A határ egy részének neve Kossuth-föld volt, mely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kapta nevét.

A 20. század elején Bács-Bodrog vármegye Kulai járásához tartozott.

1910-ben 3162 lakosából 637 magyar, 2458 német, 53 ruszin volt. Ebből 3507 római katolikus, 59 görög katolikus volt.

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
2791 2846 3281 2927 2658 2477 2353[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Montenegróiak 768 32,63
Szerbek 744 31,61
Magyarok 280 11,89
Ukránok 149 6,33
Ruszinok 99 4,20
Horvátok 74 3,14
Jugoszlávok 45 1,91
Németek 10 0,42
Macedónok 8 0,33
Szlovákok 5 0,21
Szlovének 4 0,16
Bolgárok 2 0,08
Albánok 2 0,08
Oroszok 1 0,04
Románok 1 0,04
Bunjevácok 1 0,04
Bosnyákok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veprőd témájú médiaállományokat.