Verbász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verbász (Врбас / Vrbas)
Vrbas, Serbia, church towers.jpg
A református és az evangélikus templom tornyai
Verbász címere
Verbász címere
Verbász zászlaja
Verbász zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Verbász
Rang városi jellegű település
Alapítás éve 1387.
Polgármester Željko Lainović (SZRP)
Irányítószám 21460
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 24 112 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 244 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 78 m
Terület 107,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verbász  (Szerbia)
Verbász
Verbász
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 34′ 10″, k. h. 19° 38′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 10″, k. h. 19° 38′ 16″
Verbász weboldala

Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bácska középső részén, a Ferenc-csatorna mellett fekszik, Újvidéktől kb. 40 km-re északra fekszik.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez Verbász városán kívül még hat település tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

  • Kiskér (Бачко Добро Поље / Bačko Dobro Polje)
  • Kucora (Куцура / Kucura)
  • Ókér (Змајево / Zmajevo)
  • Péklapuszta (Косанчић / Kosančić)
  • Sóvé (Равно Село / Ravno Selo)
  • Torzsa (Савино Село / Savino Selo)

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve valószínűleg a szláv vrba (= fűz) szóból ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verbász valaha két különálló településből állt, ezek Óverbász (németül Alt-Werbass) és Újverbász (németül Neu-Werbass).

Óverbász[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verbász nevét egy 1526. előtti térkép említette először, amelyen a bácskai Verbászt Vrbász néven írták.

1590-ben a török defterek a bácsi nahijében sorolták fel 36 adózó házzal.

1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták be a bácsvármegyei Verbacz birtokába.

1699-ben Bács vármegye összeírásában Verbász még nem szerepelt az adózó falvak névsorában, de az 1700. évi Olber-féle összeírásban Verbászt már faluként említették, amely azonban csak ekkor kezdett telepedni, mivel az 1702-es kamarai jegyzék Verbászt (más néven Füzest), még új faluként említette. Az 1715. évi vármegyei adóösszeírásban pedig már 37 adózója volt említve.

Az 1717. évi adóösszeírás Verbászt nem említette, mert Herberstein szegedi parancsnok Verbász és Szivácz lakosságát magához csábítva, katonai helyekre költöztette, ezért e falvak tönkrementek.

1719-ben már ismét lakott hely, ekkor már 18 adófizető lakott Verbászon, 1722-ben pedig már 81 adózóval szerepelt.

1731-ben Bács vármegye azt panaszolta, hogy a szenttamási határőrök Verbász puszta felét magukhoz ragadták. 1737-ben Verbászt mint szerb falut említették. 1744-ben a verbásziak a nagy terhek és robotok miatt más vidékekre szöktek el.

Az 1768-as kamarai térkép Verbász falut a Telecska alján, mai helyén tüntette fel. Hozzá tartozott a falutól délkeletre elterülő 5233 holdnyi Verbász-puszta is, Szenttamás felé pedig egy régi falu helye volt feltüntetve, ettől délre pedig Csornok puszta feküdt. Óverbász falu fölött Parasztinácz puszta, e fölött pedig Kisdobra helyezkedett el.

Az 1779-es adatok szerint Verbászon 242 házban 216 szerb család lakott, és 1783-ig Verbász határa Kisdobra, Parasztinácz, Csornok és Feketics pusztákból állt. A lakosság a nagy határral járó terheket nehezen viselte, így Parasztinácz egy részét és egész Feketityet átengedte egy új falu telepítése céljából. 1785-ben így keletkezett Óverbásztól nyugatra Újverbász, melyet Németországból érkezett telepesekkel telepítettek be.

Óverbász evangélikus anyaegyháza díszesen festett templommal 1850-ben alakult, régi pecsétje 1728-ból való.

A településtől délre, Kiskér felé nagyobb körsánccal erősített régi, avar kori földvár található, melyet Csornok sáncnak neveztek.

1910-ben 4853 lakosából 615 magyar, 1837 német, 1813 szerb volt. Ebből 563 római katolikus, 563 görög katolikus, 1497 evangélikus, 1783 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

Újverbász[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újverbász akkor létesült, amikor Óverbász lakói már nem bírták a nagy határral járó terheket, ezért 1783-ban határukból Paraszti-puszta egy részét és egész Feketityet új falu telepítésére átengedték, ezáltal keletkezett 1785-ben Óverbásztól nyugatra az új falu: Újverbász, mely németországi telepesekkel népesült be. 1786-ban Újverbászon már 250 házban 178 család élt, és a református templomon kívül 1874-ben római katolikus lelkészség is szerveződött, 1885-ben pedig már római katolikus templomuk is felépült.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, egy ideig itt Újverbászon volt Perczel Mór hadseregének főhadiszállása is, és innen kezdte támadását Jellasics bán a Kishegyesen és környékén sátorozott magyar hadsereg ellen; itt székelt Beöthy Ödön királyi biztos is és itt működött egy ideig az elfogott honárulók felett a hármas vérbíróság is.

Újverbász pecsétje 1786-ból való, amely két mezőre osztva, felső részén szőlőtőt mutat két fürttel, az alsóban pedig hullámok között hal úszik.

A községnek már a 19. század elején fejlett ipara volt. 1821-ben már céhszabadalmat kaptak a kőművesek, asztalosok, lakatosok, kovácsok, ácsok és a kerékgyártók is.

1910-ben 6924 lakosából 1361 magyar, 5171 német, 150 szerb lakosa volt. Ebből 1216 római katolikus, 1424 református, 3711 evangélikus volt.

Ó- és Újverbász a trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

A második világháború végéig mindkét település német többségű volt, akiknek nagy részét kollektív bűnösség vádja alatt 1945-ben lágerekbe hurcolták, másik részük pedig már korábban elhagyta a vidéket. A németek helyére főleg szerbeket és montenegróiakat telepítettek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városközpont
Kórház
Vasútállomás

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
14 837 15 470 19 316 22 496 25 143 25 858 25 907[2] 24 112[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 10 670 41,18
Montenegróiak 7785 30,04
Magyarok 2003 7,73
Ruszinok 1478 5,70
Ukránok 745 2,87
Jugoszlávok 529 2,04
Horvátok 427 1,64
Németek 106 0,40
Szlovákok 89 0,34
Macedónok 84 0,32
Szlovének 46 0,17
Oroszok 44 0,16
Cigányok 40 0,15
Muzulmánok 40 0,15
Csehek 17 0,06
Bunyevácok 16 0,06
Bolgárok 14 0,05
Albánok 13 0,05
Bosnyákok 10 0,03
Románok 7 0,02
Goránok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[3]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma Verbászon csaknem hat különböző felekezetű templom létezik.

A szerbek és montenegróiak hagyományosan pravoszlávnak, azaz ortodoxnak vallják magukat, azzal, hogy a Bácskában megtelepült montenegróiak körében is egyre erőteljesebben jelentkezik az igény egy, a szerb ortodox egyháztól független, autokefál montenegrói ortodox egyház létrehívása iránt.

A katolikusok aránya Verbászon mintegy 20%, nemzeti alapon különböző rítus követői: a magyarok túlnyomó többsége római katolikus, azaz latin (római) szertartású, a ruszinok és ukránok pedig görög katolikusok.

Az egykor Bácskában élő németség nagy részétől eltérően a verbászi svábok nem katolikusok, hanem evangélikus vagy metodista vallásúak voltak. 2005-ben, hatvan évvel a németek erőszakos kitelepítése után, a verbászi metodista templomot felújították, és újra felszentelték.

Érdekesség, hogy a magyarországi metodista egyház Verbászon indult el 1898-ban. A százéves jubileum alkalmával született az elhatározás, hogy fel kellene újítani a közben romossá vált, bedeszkázott ablakú templomot. A kisszámú közösséget ma főleg magyarok és szlovákok képezik.

Nevezetes emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Verbász témájú médiaállományokat.