Kálvinizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kálvinizmus teológiai rendszer és protestáns irányzat a kereszténységen belül. A reformáció egyik kimagasló alakja, Jean Calvin munkássága nyomán jött létre Svájcban, a 16. században. Követőit kálvinistáknak, vagy reformátusoknak nevezik, akik szervezetileg különböző, önálló nemzeti egyházakba tömörülnek, amelyeket evangéliumi református egyházaknak is szokás nevezni. Ezeket a Református Egyházak Világszövetsége tömöríti egybe, amely több mint 75 millió tagot számlál.[1]

A kálvinizmus létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlnak vissza. Az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, majd több újító reformátor hatása alatt formálódott (például Ulrich Zwingli), akik között Jean Calvin (magyarosan Kálvin János, 1509-1564), a jogász végzettségű francia reformátor végül kiemelkedővé vált. 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a református egyházakhoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét addig különböző teológusok hangoztatták, s az 1618-19-es dorti zsinaton foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében.

Alapvető hittételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Eleve elrendelés elve: a kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció (ők s-sel ejtik) vagy eleve elrendeltetés. Eszerint a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” a megmásíthatatlan végzet gyanánt. Az eleve elrendelés nézetének története összekapcsolódik néhány keresztény teokráciai kísérlettel.
  2. A hívő: a hívő Krisztus tulajdona, Krisztus testének tagja.
  3. Üdvösség: az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van. Az üdvösséghez feltétlenül szükséges: beismerni a bűnösséget (Isten törvényét nem lehet tökéletesen megtartani, l. eredendő bűn), és kérni Isten bűnbocsánatát, valamint hinni, hogy csak Ő tud megváltani. El kell fogadni Krisztus keresztáldozatát.
  4. Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert, azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk, majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A Szentlélekbe vetett hit megfordíthatja ezt.
  5. Törvénymegtartás: az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra hogy törvénye szerint éljen, de csak az Ő szent törvényei betartásával, az Ige tudatos hitében. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége, ami veszélyt jelent a hívőre.
  6. Isten irgalmas és igazságos egyben. Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget.
  7. A hívőknek hinniük kell a jóhír ígéreteiben. Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő keresztrefeszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a poklot is, Szentlélekben, az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházat, valamint a szentek egyességében, a bűnök bocsánatában, a test feltámadásában, az örök életben (Apostoli hitvallás). Valójában ez minden egyház hitvallása.
  8. Krisztus: Ő a megváltó, minden Őbenne és Őáltala létezik. Ő az Atya Fia, aki a Szentlélek erejével terjeszti ki hatalmát. Tanításaiból tudjuk, milyen lehet a Mennyek Országa.
  9. Krisztustagadók: akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust.
  10. Sákramentumok (szentségek): két sákramentum (szakramentum, magyarul szentség) létezik, ezek a keresztség és az úrvacsora.
  11. Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: a Krisztus vére és lelke által mossa le az ember minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szentlélek által való megújítást és a Krisztus tagjaivá szentelést jelenti. (az újjászületés fürdője és a bűnök hitben való lemosása a Keresztség). A csecsemőket is meg lehet keresztelni. A vízzel való keresztség a Szentlélekkel való keresztségnek a látható jele.
  12. Úrvacsora – Krisztus parancsolata, hogy az úrvacsora emlékezet legyen az Ő keresztáldozatára. A bor Krisztus vérét, a kenyér pedig testét jelképezi. A pápás (katolikus) mise szerintük „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”. A képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak.
  13. Kizárás: akik felfogásukkal és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak a mennyországból és az üdvösségből mindaddig ki lesznek zárva, amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.
  14. A jócselekedetek, nem szükségesek és nem is elégségesek a megváltáshoz, de az egészséges hívő élethez nélkülözhetetlenek.
  15. A megtérés: bűnbánat, Krisztus általi öröm valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után.
  16. A tízparancsolat valamint a Miatyánk és annak magyarázata szintén a heidelbergi káté részét képezi.
  17. Elvetendő dolgok: minden olyan dolog elvetendő (szentképek, templomi díszek), amelyek használata biblikusan - a protestáns felfogás szerint - nem támasztható alá, illetve, ami nem Isten dicsőségét szolgálja.

Hitvallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Helvét Hitvallás
  • II. Helvét Hitvallás
  • Heidelbergi Káté
  • Skót Hitvallás
  • Gall Hitvallás
  • La Rochelle-i Hitvallás
  • Westminsteri Hitvallás (1647)
  • Westminster Confession of Faith, Shorter Cathecism
  • Westminster Confession of Faith, Larger Cathecism
  • Belga Hitvallás
  • Dorti Kánonok
  • I. Londoni Baptista Hitvallás
  • II. Londoni Baptista Hitvallás
  • Savoy Declaration
  • Cambridge Platform

Református egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dunabogdányi református templom (1802)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]