Böjt

A böjt tartózkodás evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól. Amikor ebben a szócikkben böjtről beszélünk, az teljes táplálékmegvonást jelent, amikor a böjtölő csak vizet fogyaszt, hacsak nem külön van említve az, részleges böjtként.

A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. A rövid idejű böjtök minden ember életének részei, amint az evés és nem-evés váltják egymást, az angol nyelvben ezért nevezik a reggelit breakfast-nak, vagyis böjt-törésnek.

Orvosi szempontból úgy vélik, hogy a böjt 16 órával az utolsó étkezés után kezdődik.

Vallásos böjt

Történeti áttekintés

A nagy vallásalapítók hangsúlyozták a böjt fontosságát, amely egy eszköze a világ jobb megértésének, érzékenyebbé tesz Isten teremtményeivel és az embertársainkkal szemben, és erősíti az érzékeket. Azt tanították, hogy segítségével közelebb lehet Istenhez kerülni, mivel nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul. Buddha, Mohamed , Zarathustra, Konfuciusz, Mahavíra is böjtölt.

A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi. Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot . Jézus Krisztus szintén 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte volna tanítói szolgálatát.
Keresztelő János, akit Jézus a korának legnagyobb (szent) embereként nevez, gyakran böjtölt.

A Károlyi-biblia a böjtöt a sanyargatás szóval is kifejezi.

Az Ószövetségben a böjt - a gyász kifejezésén túl - a bűnbánat és a megtérés egyik legőszintébb formája amely alázatra nevel és felébreszti bennünk annak tudatát, hogy nem közeledhetünk Istenhez gőgös büszkeséggel.

Jósafát király Júda egész népére böjtben való megalázkodást és imádkozást hirdetett és Isten megszabadította őket az ellenségtől. . Azáltal hogy emberek megalázták magukat Isten előtt böjtölésben és imában, Ninive városa is a megmenekülését köszönhette , akárcsak a zsidók a megmenekülésüket Eszter királyné idejében

Isten felszólította népét, hogy bűnbánva, böjtölve térjenek meg.

A Biblia tanítása szerint a böjtölés erőteljessé teszi az imádságot. A böjtben éberek leszünk és nyitottak a lelki valóság iránt, nyitottak Isten előtt, Isten lelke számára. Teli gyomorral önelégült jelleget ölthet az imádság.

Dániel több napig böjtölt, hogy megismerje a király álombeli látomását, s ezáltal elnyerje a kegyelmet, hogy megértse az álom jelentését.

Ésaiás próféta és Jézus ugyanakkor arról szól, hogy önmagában az ételek megvonása, a (mózesi hagyományok óta tartott) böjt csak formális marad és Istennél visszatetsző ha az nem társul önvizsgálattal és megtéréssel. A testi böjtnek a szellemi böjttel kell együtt járnia, azaz a gonosz és rossz gondolatoktól és tettektől való tartózkodással.

Az ima és a böjt szorosan összekapcsolódott az Újszövetségben is a hívők életében. Jézus kiemelte, hogy mind a kettőre szükség van a gonosz elleni küzdelemben.

A hegyi beszédben Jézus a sajátos feladatok közt említi az adakozást, az imádkozást, a megbocsátást és a böjtölést. Amikor ezek helyes gyakorlata jelen van az egyén életében Isten nem késlekedik a megjutalmazással.

Pál apostol figyelmeztette a hívőket a böjtölés és imádkozás fontosságára és az összetartásra, hogy ellen tudjanak állni a Sátán kísértéseinek.

Az első keresztények heti két napot böjtöltek. Ezeken a napokon még éberebben irányították életüket Isten felé.

A sivatagi atyák (az egyiptomi őskeresztények) naponta csak egyszer étkeztek. Úgy mondták, hogy aki szüntelenül megtölti a hasát étellel és itallal, az elhanyagolja az imádságot és nem tud hadat viselni a gondolatai ellen. Az éhezés és a virrasztás megtisztítja a szívet a rossz gondolatoktól, a testet a betegség támadásaitól, hogy a Szentlélek lakhelyévé tegye.

Tertullianus korai egyházíró úgy ír a böjtről, mint amely közel visz bennünket Istenhez és hozzásegít, hogy tisztábban lássuk Istent és az Ő titkait, lehetővé teszi a vele való bizalmas viszony kiépítését.

A Didakhé felszólította a keresztényeket, hogy keresztség előtt egy vagy két napot böjtöljenek.

Az őskeresztényekre hivatkozott John Wesley a metodista mozgalom kezdetén és senkit sem szentelt fel lelkésznek, aki nem vállalta, hogy minden szerdán és pénteken délután 4 óráig böjtöl .

A másokra rákényszerített böjtölést a középkori katolikus egyház büntetésként is alkalmazta. Míg néhány egyházi vezető, így pl. a későbbiekben II. János Pál pápa önként böjtölt Isten elsőségének kifejezéseként és a tökéletesedés eszközeként.

Vallásos böjt napjainkban

Ma a különféle keresztény felekezetek változó szigorral tartanak böjtöt, de leginkább csak részleges böjtöt, vagyis egyfajta diétát; például tartózkodnak húsok és tejtermékek fogyasztásától, illetve naponta csak egyetlen alkalommal étkeznek.
A római katolikusok a húsvét előtti negyven napos Nagyböjt első (Hamvazószerda) és utolsó előtti (Nagypéntek) napján csak háromszor esznek, és nem esznek húst, és ez időszak péntekjein is tartózkodnak a hústól.

A mormonok minden hónap első vasárnapján nem esznek spirituális és jótékonysági okokból. Azt a pénzt, amit ételre költöttek volna ezen időszak alatt, a szegények és szűkölködők megsegítésére ajánlják fel. . Az észak-amerikai amisok évi több böjtnapot tartanak.

A görögországi Athosz-hegy szerzetesei minden hétfőn, szerdán és pénteken csak egyszer étkeznek egy keveset.

A böjt az iszlám öt pillérének egyike. A ramadán folyamán tartott böjt a legismertebb ilyen gyakorlat, amely a megtisztulás, az önfegyelem és az imádság hónapja. Mára viszont a ramadán a legtöbb helyen egyhónapos hatalmas éjszakai lakomává alakult át, ily módon megkérdőjelezhető a szerepe.

A judaizmus követői évente több böjtnapot tartanak, a gyász és a bűnbánat napjain, ezek közül a legismertebb a Jóm kippur, vagyis az engesztelés napja.

A hinduizmus, a buddhizmus, a taoizmus, a dzsainizmus, a bahá'í és más vallások követői is tartanak böjti napokat illetve rövidebb-hosszabb böjtöket.

Buddha idejében a böjt a szerzetesi élethez tartozott ugyanúgy, mint a napi egyszeri étkezés. Napjainkban a buddhista szerzetesek és apácák a vinaja szabályok szerint a déli ebéd után a következő nap reggelig nem étkeznek.

A hindu életviteli előírások a hold ciklusához és a vallási ünnepekhez igazított szigorú böjtrendet tartalmaznak.

Az Esszénus Béke Evangélium első könyve [1] Jézus szavaival teljes kötetet szentel a böjtnek és táplálkozásnak.

Politikai böjt: az éhségsztrájk

A nyilvános böjt időről időre eszköze a tiltakozásnak, háborúk, társadalmi bajok és egyéb igazságtalanságok ellen.

Mahátma Gandhi élete során több ízben tartott több hetes éhségsztrájkot, ami eredményes és erőszakmentes politikai cselekvésnek bizonyult.

1920-ban, az írországi Cork börtönében két politikai okokból bebörtönzött rab kezdett éhségsztrájkba. Joseph Murphy a böjt 68. napján, McSwiney a 74. napján halt meg.

1981-ben Bobby Sands kezdett éhségsztrájkba az észak-írországi Maze börtönében. A 64. nap kómába esett és a 66. napon meghalt. Az első 17 napról naplót írt.[2] Utána még kilenc politikai rabtársa követte a halálba éhségsztrájkon keresztül.

2009 áprilisában Mia Farrow azért kezdett böjtölésbe, hogy felhívja a figyelmet a dárfúri konfliktus borzalmaira. Ezt 12 nap elteltével, orvosai tanácsára fejezte be.

Spirituális böjt

Az ókori görög filozófiai iskolák elsősorban a szellem megtisztulását várták a böjttől. Püthagorasz, akit követői, a püthagoreusok már életében félistenként tiszteltek, 40 napos böjtöt követelt meg a tanítványaitól, mielőtt beavatta őket okkult filozófiai tanításaiba. Azt tartotta hogy csak az ilyen hosszú böjt képes tanítványai agyát annyira megtisztítani, hogy azok képesek legyenek befogadni az élet titkairól szóló tanításait. Platón, Arisztotelész és Szókratész is böjtöltek egy magasabb szellemi és fizikai teljesítmény elérése érdekében.

Az ókori árják heti egy napot böjtöltek, az ősi mongolok minden tizedik nap.
A perzsa Mithrász-kultuszban a misztériumba beavatott hívőknek hosszú böjtölésen kellett átesniük.
Az ókori görögök és rómaiak az isteni titkok felismerését remélték a böjttől. A misztériumvallások és jóshelyek papjainak böjtölniük kellett hogy megtudakolják az istenek az emberek számára adott utasításait. A böjt által arra törekedtek, hogy elérjék a megtisztulást, az istenihez való hasonulást és vele való egyesülést.

A japánok, akik jellemzően vegetáriánusok voltak, hittek a böjt hatalmas erejében és különleges templomokban heteken át koplaltak. Narita templomában a résztvevők 1-5 hétig böjtöltek.
Uszui Mikao japán szerzetes több hét böjt és meditáció után fejlesztette ki a reiki gyakorlatát.

A buddhista Bódhidharma szintén hosszú időn át meditált és böjtölt, mielőtt létrehozta a buddhizmus zen ágát illetve kidolgozta a saolin kungfu alapjait.

Az indiai jógik és az amerikai indiánok is böjtöltek a testük feletti uralom eléréséért és hogy szellemük és lelkük megvilágosodjon. Az indián törzsek sámánjainak böjtölniük kellett, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a természetfeletti hatalmakkal.

Az ősi druidáknál a böjt szintén a beavatás része volt. A dél-afrikai zuluk úgy tartják, hogy csak a böjt során "látják meg a titkos dolgokat". Az ausztrál őslakók varázslói hosszú böjtöket tartanak hogy mágikus hatalmakat idézzenek meg. A böjtöt a nyugati világ médiumai is alkalmazzák a spirituális erő növelése céljából.

Rael ([3]) , a Raeliánus mozgalom (UFO-vallás) alapítója hetente 24 órás böjtöt javasol.

A misztikus Saint-Germain grófról feljegyezték, hogy igen keveset evett és időnként több hétig böjtölt.

Mahátma Gandhi a politikai indítékok mellett az önmegtisztulás útjaként is alkalmazta a böjtöt. . Mint írta, "a böjti időszakok részei a lényemnek. Éppoly kevéssé tudok lemondani róluk, mint a látásomról. Ami a látást jelenti a külvilág számára, az a böjt belső világunk számára"

Az indiai jógi és guru, Szvámí Mahesvaránanda számára, mestere, böjtöt, meditációt és jógagyakorlatokat írt elő, hogy elméje mélyebb rétegeibe hatoljon és elérje az önmegvalósítás állapotát.

Ammá Máta Amritánandamaji indiai spirituális vezető köre a szellemi és testi megtisztulásért ajánlja a böjtöt.

A 20. század első felének egyik érdekes magyar embere Bicsérdy Béla volt, aki különleges képességeit a böjt, a nyers koszt és a helyes életmód követésével magyarázta.

Gyógyböjt

A böjt, mint terápiás módszer már az ókori egyiptomiaknál fellelhető és valóságos tudománnyá fejlődött az ókorban, amelynek gyógyító erejét pontosan kikutatták és annak helyes alkalmazására utasításokat állapítottak meg, csakúgy mint a böjt utáni táplálkozásra vonatkozólag is. A gyógyböjt nagy jelentőségét csak az elmúlt évszázadokban fedezték fel újra és a 19. század végétől vezették be a természetgyógyászati/orvosi gyakorlatba. A böjtölés útján elérhető sikerek nagy feltűnést keltettek és mind több orvos kísérelte meg betegeinél a böjt alkalmazását, mint gyógymódot. A magyar orvosok közül Bródy Károly (aki a franciaországi Grasse szanatóriumának vezetője lett) és Halász Henrik voltak azok az úttörők a 20. század elején, akik az elsők között hangoztatták, hogy az emberek a túlzott és nem megfelelő táplálkozásukkal szerzett betegségeikből csak úgy szabadulhatnak meg, ha a soha nem pihenő szervezetet időnkénti táplálékmegvonással nyugalomba helyezik. A kommunizmus időszaka alatt a természetgyógyászat és az alternatív gyógymódok háttérbe szorultak, a rendszerváltás óta viszont újra reneszánszát éli a böjt (és annak léböjt-kúra változata).

A természetben élő vadállatok ösztönösen tudják mi a helyes és ha betegség vagy sérülés lép fel náluk, napokig vagy hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot. A böjtkúra nemcsak a betegségek gyógyítására, hanem megelőzésére is alkalmas. Már a legősibb időkben a szervezet megfiatalításának egyik elismert gyógymódja volt.

A böjt célja az, hogy - a belső pihenésen át - a szervezetet hozzásegítse, hogy az gyógyítsa, méregtelenítse és újítsa meg önmagát. Az eddig rendszeresen magunkba tömött ételek feldolgozására lekötött energia felszabadul és a szervezet belső gyógyító ereje most teljes erőbedobással próbál szabadulni az évek során lerakódott káros anyagoktól és mérgektől. Kidob mindent (a beleken, veséken, tüdőn és bőrön át), ami zavarja és megbetegíti. Addig nem pihen ez a kitessékelő erő, amíg munkájában táplálkozással nem akadályozzák. A belső orvos hatalmas előnye bármilyen külsővel szemben, hogy soha nem hibázik, megfelelő időben és sorrendben tér rá a testben és a lélekben lévő lerakódásokra és csomókra, mivel úgy ismer bennünket, mint saját mély lényünk részét, jobban, mint ahogy mi tudatosan ismerjük magunkat. Leépíti a halott és a beteg sejteket, hogy majd a helyes táplálkozás során ezek helyébe új és fiatal sejtek lépjenek. Egy valóságos forradalmi állapot zajlik le a szervezetben. Először a test, majd a lélek és a gondolatok is mélyreható változáson és tisztuláson mennek keresztül. A böjtölés nem csak a test kezelése, hanem egyfajta pszichoterápia is.

Aki böjtölni kezd, először is létének sérültségét tapasztalja meg, érzi a kellemetlenségeket, a testi és lelki melléktüneteket. Átmenetileg a böjtölő meglehetősen szerencsétlennek és megviseltnek is érezheti magát, de aki nem riad vissza ezektől a kezdeti tapasztalatoktól, idővel egyre több boldogító oldalát élheti meg a böjtnek. Amint a test kitisztul a böjt után, a koncentrálóképesség és a memória egyre inkább javulni kezd. Testünket az agy köti össze a lélekkel, és amikor az agysejtek megszabadulnak a mérgező anyagoktól, mi is megszabadulunk az idegeskedéstől, a szorongástól, a félelemtől. Szellemünk tiszta és szabad, gondolkodásunk logikus lesz. Éleslátásunk, realitásérzékünk megnő, ezáltal sokkal jobban átlátjuk a problémákat, és hamarabb megoldást is találunk rájuk. Érzékszerveink élesebbé válnak és a testünk rugalmasabb és energikusabb lesz. A valódi böjt pozitívan hat mind a testre, mind a lélekre és hozzásegít egy magasabb rendű léthez. Felébreszti a bennünk szunnyadó képességeket, kreatívabbá és frissebbé tesz. Megvalósítja azt, amit az ókori görögök úgy fogalmaztak, hogy ép testben ép lélek.

A böjt a test megtisztulásán át dimenziókat nyit meg a szellem és a lélek felé. Három nagy ajándékkal jutalmaz, testi, szellemi és lelki megtisztulással, amelyből csodás életerőt és egészséget meríthetünk. A rendszeres böjt és a természetes, megfelelő életmód segítségével megtalálod lelki egyensúlyodat, ami a modern élet legnagyobb adománya. Agyunk olyan lesz mint egy szivacs, ami minden új tényt és tudást magába tud szívni. A legfontosabb ajándék pedig, hogy olyan belső békességet és lelki nyugalmat kapunk, ami életünket fantasztikus élménnyé varázsolja.

Csak az böjtöljön hosszabb ideig, akinek a teste már hozzászokott a böjthöz. A hosszú böjtök nem kezdőknek valók. A böjtkúra olyan mély hatású gyógymód, amely alapos ismeretet és tudást igényel. A tudatlan vagy felelőtlen koplalás súlyos következményekkel is járhat.

Aki beteg, annak csak orvosi felügyelet alatt ajánlott a böjtölés vagy böjtben jártas orvossal való konzultáció után.

Lásd még

• Buchinger-böjt
• Bicsérdizmus
• Diéta
• Vegetarianizmus
• Húsvét
• Nagyböjt
• Advent
• Ramadán
• Anorexia
• Fényevés

További információk

• Méregtelenítés - böjtkúra , amit nem tud róla - komoly veszélyt jelent(het)
• 40 napos vízböjt rövid leírása
• A böjt nem fogyókúra!
• A koplalás erősít?
• How to perform a water-fast

Irodalom

• Paul Bragg  : A böjt csodája ISBN 963-7815-68-6
• Anselm Grün : Böjt - Test és lélek imája ISBN 963-9226-38-6
• Rüdiger Dahlke [4]: A tudatos böjtölés kézikönyve ISBN 963-8120-36-3
• Rüdiger Dahlke : A böjtölés nagykönyve ISBN 978-963-529-036-9
• dr. Weninger Antal : Az egészség testi és lelki forrásai (1943, reprint 2011)
• Selva Raja Yesudian [5]: Sport és jóga ISBN 9639416150
• dr. Arany György : Gyógyító természet (1940-es évek, reprint 2001) ISBN 9639330531
• dr. Halász Henrik : Meglepő sikerű gyógyítás böjtkúra útján
• dr. Schalle Albert : Kneipp-kúra ( A természetes gyógymód )
• dr. Ralph Bircher : Szigorúan bizalmas (2003) ISBN 9638624310
• Bicsérdy Béla : Bölcsesség könyve 1-2 (reprint 2002) ISBN 9634408087
• dr. Bucsányi Gyula: Koplalókúra és részkoplalás (1932, reprint 2009) ISBN 9789639790339
• dr. Oláh Andor: A rák természetes gyógymódja és megelőzése ISBN 963-7386-114
• dr. Hellmut Lützner : Böjtölés - jótékony a testnek és a léleknek ISBN 978-963-684-297-0
• Jentezen Franklin [6] : A böjt - mert lehet másként is ISBN 9789638809865
• Derek Prince : A történelem formálása ima és böjt által ISBN 963-03-9667-X
• Esszénus Béke Evangélium

Külső hivatkozások

• Gy., Sütő,, dr. Balaicza, E.. „Gyógyító böjt”, Ideál - Reforméletmód magazin, 2004. április 11., 35-39. oldal (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 17.) 
• A böjtről az MKKM (Magyar katolikus karizmatikus megújulás) tanításában. Karizmatikus.hu -, 2010. szeptember 7. (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)