Héber Biblia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A héber Biblia (keresztény szóhasználatban gyakran: Ószövetség) a zsidóság szent könyve. Nem egyetlen mű, hanem legendák, krónikák, törvények, próféciák, versek, filozófiai- és történelmi alkotások gyűjteménye. A héber Biblia néhány szakasz kivételével (amelyek az aráminak nevezett sémi dialektusban írtak) teljes egészében héber nyelven íródott. Középpontjában egy történet áll, mely Izrael népének felemelkedését és Istennel való kapcsolatát örökíti meg. Eltérően a többi ókori közel-keleti mitológiától így az egyiptomi Oziriszról, Íziszről, Hóruszról szóló történetekkel, vagy a mezopotámiai Gilgames-eposszal szemben, szilárd, e világi alapokon nyugszik. Az a világ, amelyben keletkezett nem hatalmas városok és szent életű hősök birodalma volt, hanem egy parányi királyság, melynek népe a háborúktól, az éhségtől és szomjúságtól gyötörve küzdött fennmaradásáért. A héber Biblia nem kinyilatkoztatás, hanem az emberi képzelet terméke[f 1]. Az i. e. 7. század végén kialakult a júdai udvari tisztviselők, írástudók, papok, földművesek és próféták egy közös együttműködése során létrehozott egy új mozgalmat. A mozgalom középpontjában egy páratlan zsenialitással megírt szent szöveg állt. Az elbeszélést történeti írások, emlékek, legendák, népmesék, anekdoták, próféciák, uralkodói propagandák, és ősi költemények megdöbbentően gazdag gyűjteményéből szőtték egybe. Ez az irodalmi mestermű később még számos szerkesztésen és átalakításon esett át, míg végül a világ minden részén kialakult közösségeknek is meghatározó útmutatója lett[f 2]. Izrael népének viselkedése, Isten parancsolataihoz való ragaszkodásuk határozza meg, milyen irányba fordul a történelem. Izrael népén, és rajta keresztül a Biblia olvasóin, áll a világ sorsának meghatározása[f 3].

Az izraeliták történelme egy család történetével, Ábrahám, felesége, Sára, fiuk, Izsák, az ő felesége Rebeka, unokájuk , Jákob és annak tizenkét fia személyes odüsszeiájával kezdődik. Az egész Bibliában nyomon követhető egyre bonyolódó életük minden részlete, megismerhetőek árulásaik, csalásaik, és számos bűnük. Sokkal később, az egyiptomi szolgaságból való csodálatos menekülés, a sivatagi negyven évi vándorlás és Kánaán meghódítása után válik világossá, hogy időközben a családból dinasztia, végül pedig nemzet lett[m 1].

A Biblia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A HÉBER BIBLIA KÖNYVEI

A héber Bibliát hagyományosan három nagy csoportra osztják fel[f 4]. 39 könyvből áll, a judaizmus legfontosabb szent irata, emellett a kereszténység kánonjának első fele, és a Korán szövegén keresztül az iszlám számos allúziójának és etikai tanításának is gazdag forrása[f 5].

A héber Bibliának a zsidó vallás által elfogadott formája a Tanakh. A kereszténység a héber Bibliát más sorrendben tagolja és Ószövetségnek vagy Ótestamentumnak nevezi, mivel az ő szent könyvüknek a héber Biblia csak az első része, ennek folytatása az Újszövetség vagy Újtestamentum.

A katolikus és ortodox Ószövetségben ugyanakkor további iratok is szerepelnek. Ezek a deuterokanonikus könyvek (másodkanonizált könyvek), közéjük tartoznak például a Makkabeusok két könyve, Tóbiás könyve, Judit könyve, Jósua ben Sirák bölcsességei.

Megírásának ideje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évszázadokon keresztül azt feltételezték, hogy a Mózes öt könyvét maga Mózes írta közvetlenül halála előtt. Mivel a Második Törvénykönyv részletesen megörökíti Mózes halálának idejét és körülményeit, nyilvánvalóan nem lehetett Mózes a szerzője. Hamarosan egyéb ellentmondások is felszínre kerültek. A Teremtés könyvében két egymásnak ellentmondó leírás található a teremtésről (1:1-2:3 és 2:4-5), két eltérő családfát Ádám leszármazottairól (4:17-26 és 5:1-28), két özönvíztörténetet (6:5-9:17)[f 6].

Pátriárkák kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bibliai szövegekben található néhány egyértelmű nyom, melyek leszűkítik összeállításának lehetséges korát. A pátriárkák történetében rengeteg teve, tevecsorda szerepel (Ter 37:25) egy kereskedőkaraván teherhordóiként kerülnek említésre. Viszont közismert, hogy a i. e. 2. évezred vége felé háziasították, és i. e. 1000 után terjedt el széles körben a Közel-Keleten. József történetében a „gumival, balzsammal és illatos gyantával” megrakott karaván arra utal, hogy a szöveg szerzői jól ismerték az i. e. 8. század-i. e. 7. századi arab kereskedelmet, mely az asszír birodalom felügyelete alatt virágzott[f 7]. Az Izrael déli síkságán Tell Dzsemmehnél végzett ásatások a kifejlett tevék csontjainak drámai növekedését tárták fel az i. e. 7. századból.

Mindegyik nyom arra utal, hogy a szövegeket több évszázaddal a pátriárkák koraként meghatározott korszakot követően állították össze. A többi ellentmondással együtt ezek azt látszanak alátámasztani, hogy a pátriárkák elbeszéléseit az i. e. VIII-VII. században foglalták írásba[f 8].

Arámiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arámiak meghatározó szerepet játszottak Jákob Leával és Ráhellel kötött házasságának, illetve a nagybátyjával Lábánnal való kapcsolatának a történeteiben. Az arámiak kb. i. e. 1100 előtt nem kerülnek említésre önálló népcsoportként a Közel-Keleten. Izrael ás Arám sűrűn keveredett katonai konfliktusba. Az Izraeli királyság északi részének lakossága arámi származásúnak tűnik. A Második Törvénykönyv „vándorló arám”-nak nevezi Jákobot (MTörv 26:5)[f 9].

Hükszószok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyiptomban magas hivatalt betöltő József története a Teremtés könyve szerint az Egyiptomba bevándorló kánaánita bevándorlók leghíresebb elbeszélése. Léteznek más, egyiptomi források is. Manethón egyiptomi történetíró írta az i. e. 3. században, hogyan özönlötték el Egyiptomot bizonyos keleti idegenek, akiket hükszószoknak nevezett. A „hükszósz” egy Manethón által „pásztorkirályok”-ként fordított, ám valójában „idegen földek urai” jelentéssel bíró egyiptomi szó görög alakja. Manethón szerint a hükszószok Avarisz nevű városban vetették meg lábukat a Nílus deltavidékén, és ott dinasztiát alapítottak, mely több, mint öt évszázadig uralkodott Egyiptom fölött. A legújabb régészeti ásatások viszont azt mutatják, hogy a hükszósz „invázió” valójában fokozatos, Kánaánból Egyiptomba történő bevándorlás volt, nem pedig egy gyors hadjárat[f 10].

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Israel Finkelstein, Neil Asher Silberman. Biblia és régészet. Az ókori Izrael történelmének két arca. Gold Book Kft. ISBN 963 9437 743 
  1. Finkelstein, i. m. 13. old.
  2. Finkelstein, i. m. 13. old.
  3. Finkelstein, i. m. 18-21. old.
  4. Finkelstein, i. m. 20. old.
  5. Finkelstein, i. m. 18. old.
  6. Finkelstein, i. m. 24. old.
  7. Finkelstein, i. m. 49. old.
  8. Finkelstein, i. m. 50. old.
  9. Finkelstein, i. m. 51. old.
  10. Finkelstein, i. m. 66-67 old.
  • Amy Dockser Marcus. Biblia a régészet tükrében. Hogyan írja újra a régészet a Bibliát és formálja át a Közel-Keletet. Gold Book Kft. ISBN 963 9428 665 
  1. Marcus, i. m. 51. old.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]