Tóra
A Tóra (héberül תּוֹרָה Tórá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány a 18. századig, kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat. A Mózesi könyveket a zsidók az időszámításunk előtt II. századig egy könyvként kezelték és Tórának (héber: tanítás, törvény) nevezték, amely elnevezés ma is használatos. A Tóra a Héber Biblia részét képezi, de az Izraelita vallás azon belül különleges jelentőséget tulajdonít neki. A Tóra a zsidóság legrégibb írásos emlékeit őrzi és leírja a zsidó nép őstörténetét a világ teremtésétől, Istennel kötött szövetségein keresztül, a Mózes közvetítése által kapott törvényekig. Az időszámításunk kezdete körüli időkben a Tórát technikai okokból öt könyvre osztották és Pentateukhosznak is nevezték (a pente = öt és teukhosz = tekercs, könyv görög szóból).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Részei
- Mózes első könyve Geneszisz vagy Genesis (görög: eredet, származás – mert a világ, az emberiség és a zsidó nép keletkezését mondja el).
- Mózes második könyve, Exodosz vagy Exodus (görög: kimenet – mert az úgynevezett egyiptomi fogságból való kivonulást írja le).
- Mózes harmadik könyve, Leuitikon vagy Leviticus (görög képzésű szó a héber Léviből: a lévikről vagy levitákról szóló könyv).
- Mózes negyedik könyve, Arithmoi vagy Numeri (görög illetve latin: számok – mert népszámlálással kezdődik).
- Mózes ötödik könyve, Deuteronomion vagy Deuteronomium (görög: második törvény).
Az első könyv a bibliai őstörténetet és a pátriárkák történetét tartalmazza, a második, harmadik és negyedik könyv a Mózes-történetet és a Sínai-hegyi törvényhozás eseményeit beszéli el, az ötödik könyv pedig megismétli a törvényt és buzdít annak megtartására.
| Károli Biblia | Tóra | Vulgata | Septuaginta |
|---|---|---|---|
| Mózes első könyve A teremtésről |
בראשית | Genesis | Γένεσις |
| Mózes második könyve A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről |
שמות | Exodus | Ἔξοδος |
| Mózes harmadik könyve A léviták egyházi szolgálatáról |
ויקרא | Leviticus | Λευϊτικὸν |
| Mózes negyedik könyve Az izráeliták megszámlálásáról való könyv |
במדבר | Numeri | Ἀριθμοὶ |
| Mózes ötödik könyve A törvény summája |
דברים | Deuteronomium | Δευτερονόμιον |
[szerkesztés] A Mózesi szerzőség
A Mózesnek tulajdonított könyvek Mózesi szerzőségét Ibn Ezra (elhunyt 1167) középkori zsidó tudós nyomán a XVII. században Spinoza vonta először kétségbe. Lásd bővebben Bibliakritika.
A XVIII. században J. Astruc az istennevek váltakozása alapján a Mózesi könyveket két fő forrásra (az egyik a Jahve, a másik az Elohim istennevet használja) és tíz kisebb forrásra vezette vissza.
A modern tudományos bibliakritika J. Wellhausennek a századforduló táján végzett kutatásai alapján a Mózesi könyveket a következő forrásoktól származtatja:
- A legrégibb a Jahve istennevet használó jahvista forrás, amelynek ősibb részét laikus forrásnak is nevezik, mivel a kultusz iránti érdeklődése csekély. A jahvista forrás istenfogalma kezdetleges, erősen antropomorf, stílusa konkrét és egyszerű. Keletkezési ideje az időszámításunk előtti IX. század közepe és a VIII. század közepe közötti időszak, keletkezési helye a déli országrész.
- Nem sokkal ez után keletkezett a az elohista forrás, mely az Elohim istennevet használja, oktató stílusban Elohimra vezeti vissza a történéseket és különös figyelmet szentel a prófétai mozgalomnak.
- A deuteronomiumi forrás szónoki stílusban íródott, különös gondot fordít a Jahve kultuszra, és csak a jeruzsáleumi templomban bemutatott áldozatot tartja törvényesnek. Keletkezési ideje Josiás vallási reformjának időszaka.
- A papi forrás a babiloni fogság időszakában keletkezett több papi nemzedék munkája gyümölcseként. Jellemzője a száraz, ünnepélyes stílus, a teológiai érdeklődés, a kronológiai és egyéb számadatok, valamint nemzetségtáblák közlése. Az egymással fokozatosan egybeépülő forrásokból a fogság után, az időszámításunk előtti V. század végén jött létre egy végső papi szerkesztés (redicatio) következményeként a mózesi könyvek mai formája.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Biblográfia
- Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon. 5. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1983. ISBN 963-09-2218-5
