Jósiás júdai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jósiás
Josias rex.jpg
Jósiás arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból

Júda királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 641Kr. e. 609
Elődje Ámón
Utódja Jóáház
Életrajzi adatok
Született Kr. e. 649 körül
Elhunyt Kr. e. 609. júniusa/júliusa
Meggidó
Édesapja Ámón
Édesanyja Jédida

Jósiás (héberül: יֹאשִׁיָּהוּ / Yôšiyyāhû ['az Úrnak tüze, vagy illatos füstje',[1] vagy 'Jahve meggyógyít',[2]], görögül: Ιωσιας, latinul: Josias), más írásmóddal Jósia,[3] Jósija, vagy Jozija[3] (Kr. e. 649Kr. e. 609) Júda királya Kr. e. 640-től haláláig; reformjai kitörölhetetlen nyomot hagytak Izrael vallási hagyományain.[3]

Ámón király fiaként született, és édesapja halála után, nyolc éves korában örökölte a trónt. Júda már egy évszázada, Akház király kora óta az Asszír Birodalom vazallusa volt. A birodalmi politika az izraelita identitást elnyomó, azzal szemben álló kultuszokat erőltetett az országra.[forrás?] Assur-bán-apli halála (Kr. e. 627?) után az Asszír Birodalom káoszba süllyedt, és nem tudta megőrizni Jeruzsálem feletti fennhatóságát. Egyiptom szintén gyenge volt, így Júda viszonylag függetlenné vált az idegen hatalmaktól. Kr. e. 621 körül Jósiás megindította nemzeti újjáéledési tervét, amelynek középpontjában a Templom állt. Mély hatást tett rá egy tekercs, amelyről úgy vélték, hogy a királyság előtti időkből származik, s a szövetség hagyományára vonatkozó előírásokat tartalmazott. A szöveg ismerete döntő fordulatot adott reformjainak. A Templomot megtisztította minden idegen kultusztól, mindenestül Istennek szentelte[3]. Felszámolta az összes helyi szentélyt, s az áldozathozatalt Jeruzsálemben összpontosította.[3]

A régóta lázongó Babilónia egy koalíció élére állt, és seregei végveszélybe került: úgy látszott, hogy a babilóniak veszik át a helyét. Nékó egyiptomi fáraó szerette volna fenntartani Mezopotámia megosztottságát, ezért a szorongatott asszírok segítségére sietett. Csapataival Izraelben, az északi héber királyságban szállt partra. Jósiás viszont azt remélte, hogy Babilon segítségével saját uralma alatt újraegyesítheti Júdát és Izraelt, illetve külön felszólítást kapott II. Nabú-kudurri-uszurtól, hogy tartsa fel az egyiptomiakat, ezért csatát vállat a fáraóval (megiddói csata), melynek során életét vesztette. Röviddel ezután Asszíria végleg elbukott, az egyiptomiak visszavonultak, és Jósiás fia, akit Nékó helyezett vazallusként Júda trónjára, kénytelen volt behódolni Babilonnak.[3]

29. Az ő idejében jött fel Fáraó-Nékó, az égyiptomi király Assiria királya ellen az Eufrátes folyóvize mellé. És Jósiás eleibe ment, de az megölte őt Megiddóban, a mint meglátta őt.
30. És az ő szolgái szekérre tévén őt, halva vitték el Megiddóból és Jeruzsálembe hozván, eltemeték őt az ő sírboltjába. A föld népe pedig vevé Jóakházt, a Jósiás fiát, és felkenvén őt, királylyá tevé az ő atyja helyett.
– 2Kir, 23:29–30[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hol van megírva?Segédkönyv ismertebb bibliai helyek megtalálásához; bibliai egyezményes szövegtár; vezérfonál a bibliai tanítások megértéséhez, többek közreműködésével készítette Dohányos János. Nyomtatás előtt ujonnan átvizsgálta Cs. A., Budapest, 1916., Kiadja. A. M. O. B. Könyvnyomdája, VII., Hársfa-utca 33; Reprint kiadás: Egyetemi nyomda, Budapest, 1991, ISBN 963-400-454-7, 187. oldal
  2. Tótfalusi István: Ki kicsoda a Bibliában, Anno Könyvkiadó, második kiadás, évszám nélkül, ISBN 963-9199-35-4, 105. oldal
  3. ^ a b c d e f Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 339. oldal
  4. Szent Bibliaazaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3, 415. oldal


Előző uralkodó:
Ámón
Júda királya
Kr. e. 640Kr. e. 609
Következő uralkodó:
Jóáház