Jéhu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jéhu
Jehu.jpg

Izraeli Királyság királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 841 – Kr. e. 814
Elődje Jórám
Utódja Jóáház

Jéhu, az Izraeli Királyság uralkodója a Kr. e. 9. században.

Elődje, Jórám izraeli király idejében a hadsereg vezére volt. Isten utasítására Elizeus próféta azzal bízta meg, hogy semmisítse meg a bálványimádó Akháb király dinasztiáját és maga üljön Izrael trónjára.[1] Ő és utódai azután közel 100 évig uralmon maradtak, ezzel a leghosszabban uralkodó dinasztia voltak az északi királyságban. Jéhu 28 évig ült a trónon.

Jéhu és követei tisztelegnek és adóznak III. Sulmánu-asarídu asszír uralkodó előtt

A pogány szent helyeket lerombolta és a Baál papjait csellel meggyilkoltatta, de az aranyborjú imádatát meghagyta az országban, így felelős volt a nép bálványimádásáért.

Az arámiak a királyságának a Jordán (folyó)tól keletre eső részeit elfoglalták tőle. Jéhu adót fizetett III. Szalmanasszár asszír uralkodónak (amelyet a Kalhuban megtalált Fekete Obeliszk gravírozása is ábrázol), valószínűleg azért hogy megszerezze ennek az erős birodalomnak a támogatását az arámi Hazaél, Damaszkusz királya ellen.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kir. II. 9:10
  • Bibliai nevek és fogalmak. Evangéliumi Kiadó, Budapest
  • Seventh-Day Adventist Bible Dictionary, Washington D.C., 1960.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jehu című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.