Cidkija júdai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cidkija
Zedekiah.jpg
Cidkija arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból

Júda királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 597 – Kr. e. 586
Elődje Jójákin
Utódja nem volt
Életrajzi adatok
Született Kr. e. 618 körül
Elhunyt Kr. e. 586 után
Babilon
Édesapja Jósiás
Édesanyja Hamutál

Cidkija, vagy Cidqijáhu, eredetileg Mattanjá[1], magyar fordításokban Sedékiás vagy Zedekiás (héberül: צִדְקִיָּהוּ / Ṣiḏqiyyā́hû ['az Úrnak igazsága'[2]], görögül: Ζεδεκίας [Zedekías], latinul: Sedecias), (Kr. e. 618 k. – Kr. e. 586 után) Júda utolsó királya Kr. e. 597-től Kr. e. 586-ig, uralkodása Jeruzsálem babiloni elpusztításával és a zsidók fogságba hurcolásával ért véget[1].

Cidkija Jósiás király harmadik fiaként született. Unokaöccse, Jójákin trónfosztása után került a trónra. Uralkodása kilencedik évében, amikor egyiptomi támogatás reményében nyíltan is fellázadt Babilon ellen[1], a babiloni hadsereg ostrom alá vette Jeruzsálemet[1].

17. És Babilónia királya Mattaniát [...] tette [...] királlyá, és nevét Sédékiásra változtatta.
18. Huszonegy esztendős volt Sédékiás, mikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Hamutál, a Libnából való Jeremiás leánya.
19. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt mind a szerint, a mint Jóákim[3] cselekedett volt;
– 2Kir, 24:17–20[4]

Az ostrom ideje alatt Jeremiás próféta folytonosan azt hirdette, hogy türelemmel be kell hódolni a babiloni uralomnak, mert ez Isten akarata. A királyi hivatalnokok és a zsidó előkelők azonban ellene voltak, árulással vádolták és bebörtönözték.[1] Az ostrom hatodik hónapjában a babiloniaiak áttörték a városfalat, Cidkija és kísérete éjszaka a Jordán felé menekült, de hamar elfogták, és a szíriai Riblába, II. Nabú-kudurri-uszur színe elé vitték őket. Cidkija fiait szeme láttára megölték, magát mint vazallust megvakították, és láncra verve Babilonba vitték. Ott raboskodott haláláig.[1]

5. De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle.
6. És elfogták a királyt, és elvitték őt Babilonia királyához Riblába, a hol ítéletet tartottak fölötte.
7. És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágták le; Sédékiás szemeit pedig megvakították, és lánczokba verve vitték el őt Babilóniába.
– 2Kir, 25:5–7[5]

Jeruzsálemet lerombolták, a Templomot kirabolták és felgyújtották, a lakosságot pedig – a legszegényebbek kivételével – Babilonba hurcolták. Júda - Izraelhez hasonlóan - babiloni tartomány lett.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 118. oldal
  2. Hol van megírva?Segédkönyv ismertebb bibliai helyek megtalálásához; bibliai egyezményes szövegtár; vezérfonál a bibliai tanítások megértéséhez, többek közreműnködésével készítette Dohányos János. Nyomtatás előtt ujonnan átvizsgálta Cs. A., Budapest, 1916., Kiadja. A. M. O. B. Könyvnyomdája, VII., Hársfa-utca 33; Reprint kiadás: Egyetemi nyomda, Budapest, 1991, ISBN 963-400-454-7, 187. oldal
  3. Juda királya Kr. e. 609 és Kr. e. 598 között, Cidkija bátyja.
  4. Szent Bibliaazaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3, 416. oldal
  5. Szent Biblia, 417. oldal

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése II. Szent István Társulat, Budapest, 2002.


Előző uralkodó:
Jójákin
Júda királya
Kr. e. 597Kr. e. 586
Következő uralkodó:
nem volt