Ezékiás júdai király
| Ezékiás | |
 |
|
| Ezékiás arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból | |
|
|
|
| Júda királya | |
| Uralkodási ideje Kr. e. 716 – Kr. e. 687 |
|
| Elődje | Akház |
| Utódja | Manassé |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Kr. e. 739 körül Jeruzsálem (?) |
| Elhunyt | Kr. e. 687 Jeruzsálem (?) |
| Édesapja | Akház |
| Édesanyja | Abi |
Ezékiás, más írásmóddal Hiszkija[1] (héberül: Hizkijáhu[2] ['erősségem az Úr'[2]], görögül: Ἐζεκίας [Ezékiás] a Septuagintában, latinul: Ezechias), (Kr. e. 739 k. – Kr. e. 687) Júda társkirálya Kr. e. 729-től, királya Kr. e. 716-tól haláláig, Kr. e. 697-től fiával, Manasséval együtt uralkodott.[3]. Az asszír fennhatóság alatt uralkodva megkísérelte az asszírok kultuszával szemben a zsidó vallási hagyományokat érvényesíteni, és bizonyos mértékű politikai függetlenséget szerezni[1]. Tevékenységére a Dávid aranykora iránti nosztalgia nyomta rá a bélyegét[1]. Uralkodásának idejére esik Szin-ahhé-eriba hadjárata Jeruzsálem ellen[4].
Akház király fiaként született. Jámbor király volt[2], Ézsaiás próféta tanácsára[4] a Templomból kihányatta az elődei idején felhalmozódott kultikus szennyet, idegen istenek oltárait és áldozati kellékeit, s egész ország megtisztította a bálványozástól[5]:
| „ | 3. És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt , a mint az ő atyja Dávid cselekedett volt. 4. Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érczkígyót is, a melyet Mózes csinált; mert mindez ideig az Izrael fiai jóillatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustának. 5. Egyedül az Úrban, Izrael Istenében bízott, és ő utána nem volt hozzá hasonló Júda minden királyai között sem azok között, a kik őelőtte voltak. 6. Mert az Úrhoz ragaszkodott, és el nem hajlott ő tőle, és megőrizte az ő parancsolatait, a melyeket az Úr Mózesnek parancsolt vala. |
” |
| – 2Kir, 18:3–6[6] | ||
Nem sokkal hatalomra kerülése után valószínűleg csatlakozott a környező államok asszír ellenes lázadásához[1]: II. Sarrukín asszír király Kr. e. 710-ben Júda "leveréséről" beszélt[1]. Később Ezékiás Merodach-Baladánnal Babilónia királyával próbált szövetkezni Asszíria ellen[7]. Ezért Kr. e. 701-ben[1] Sarrukín utóda, Szín-ahhé-eríba hatalmas büntető sereggel vette körül Jeruzsálemet[7], és Ezékiás már a megadásra gondolt, de prófétája, Ézsaiás Isten segítségével biztatta[7]. S valóban, az ostromló sereg nagy részét egyetlen éjszaka megölte az Úr angyala[8], a maradék pedig elvonult a város alól[7]. Nagy betegségében is a prófétához fordult Ezékiás, s az gyógyulást ígért neki, és hogy a király hitét megerősítse ebben, kérésére csodát eszközölt ki az Úrtól: a Nap járása megfordult, és az árnyék visszafelé haladt tíz fokon a lépcsőn[7]. Néhány év múlva valószínűleg ismét lerohanta Júdát[1]. A felkelések mind kudarcot vallottak, de Jeruzsálem épségben megmaradt[1].
Egyéb [szerkesztés]
Ezékiás királyra tisztelettel tekintett vissza később Sirák fia is:
| „ | 19. Hiszkija megerősítette városát: vizet vezetett belsejébe, megfúrta a sziklát vassal, és vízgyűjtőt épített. 20. Napjaiban vonult fel Szanherib, és elküldte Rábsakét, felemelte kezét ellenük, kinyújtotta kezét Sion ellen, és elbízta magát magát hatalmában. 21. Megrendült ekkor a szívük és kezük, és gyötrődtek, mint a vajúdó asszony, 22. hívták az Urat , az irgalmast, kiterjesztették kezüket és ég felé emelték s a szentséges Úr, az Isten csakhamar meghallgatta szavukat. 23. Nem gondolt ő bűneikre, és nem adta át őket ellenségeiknek, hanem megmentette őket Izajás, a szent próféta által. 24. Megverte az asszírok táborát: tönkretette őket az Úr angyala. 25. Mert azt tette Hiszkija, ami Istennek kedves, és állhatatosan járt őse, Dávid útján, amint meghagyta néki Izajás, a nagy és Isten színe előtt hűséges próféta. 26. Az ő napjaiban ment hátrafelé a nap, és ő meghosszabbította a király életét. |
” |
| – Sir, 48:19–26[6] | ||
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 277. oldal
- ^ a b c Tótfalusi István: Ki kicsoda a Bibliában, Anno Könyvkiadó, második kiadás, évszám nélkül, ISBN 963-9199-35-4, 58. oldal
- ↑ Az Uralkodók és dinasztiák Kr. e. 715 és Kr. e. 686-os dátumot említ meg. (277. oldal)
- ^ a b Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon (harmadik, részlegesen átdolgozott kiadás), Kossuth Könyvkiadó, 1984, ISBN 963-09-2446-3, 64. oldal
- ↑ Ki kicsoda a Bibliában, 58–59. oldal
- ^ a b Szent Biblia – azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3, 407. oldal
- ^ a b c d e Ki kicsoda a Bibliában, 59. oldal
- ↑ Mivel a bibliai szöveg is említi más helyen, hogy Ezékiás hatalmas hadisarcot fizetett ki az asszír királynak, Szin-ahhé-eriba talán ezért (is) hagyott fel az ostrommal. Az öldöklő angyal történetét sokan egy járvány kitörésével magyarázzák, amely már csak siettette az amúgy is induló sereg hazavonulását. (Ki kicsoda a Bibliában, 59. oldal)
| Előző uralkodó: Akház |
|
Következő uralkodó: Manassé |
|
|||||||||||||
