Ezékiás júdai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezékiás
Ezechias-Hezekiah.jpg
Ezékiás arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból

Júda királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 716 – Kr. e. 687
Elődje Akház
Utódja Manassé
Életrajzi adatok
Született Kr. e. 739 körül
Jeruzsálem (?)
Elhunyt Kr. e. 687
Jeruzsálem (?)
Édesapja Akház
Édesanyja Abi

Ezékiás, más írásmóddal Hiszkija[1], Hizkijáhu[2] (héberül: חִזְקִיָּ֫הוּ ,חִזְקִיָּ֫ה ,יְחִזְקִיָּ֫הוּ / Ḥizkiyyahu, Ḥizkiyyah ['erősségem az Úr'[2]], görögül: Ἐζεκίας [Ezékiás] a Septuagintában, latinul: Ezechias), (Kr. e. 739 k. – Kr. e. 687) Júda társkirálya Kr. e. 729-től, királya Kr. e. 716-tól haláláig, Kr. e. 697-től fiával, Manasséval együtt uralkodott.[3]. Az asszír fennhatóság alatt uralkodva megkísérelte az asszírok kultuszával szemben a zsidó vallási hagyományokat érvényesíteni, és bizonyos mértékű politikai függetlenséget szerezni[1]. Tevékenységére a Dávid aranykora iránti nosztalgia nyomta rá a bélyegét[1]. Uralkodásának idejére esik Szin-ahhé-eriba hadjárata Jeruzsálem ellen[4].

Akház király fiaként született.Huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonkilencz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Jámbor király volt[2], Ézsaiás próféta tanácsára[4] a Templomból kihányatta az elődei idején felhalmozódott kultikus szennyet, idegen istenek oltárait és áldozati kellékeit, s egész országot megtisztította a bálványozástól[5]:

3. És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt , a mint az ő atyja Dávid cselekedett volt.
4. Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érczkígyót is, a melyet Mózes csinált; mert mindez ideig az Izrael fiai jóillatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustának.
5. Egyedül az Úrban, Izrael Istenében bízott, és ő utána nem volt hozzá hasonló Júda minden királyai között sem azok között, a kik őelőtte voltak.
6. Mert az Úrhoz ragaszkodott, és el nem hajlott ő tőle, és megőrizte az ő parancsolatait, a melyeket az Úr Mózesnek parancsolt vala.
– 2Kir, 18:3–6[6]

Nem sokkal hatalomra kerülése után valószínűleg csatlakozott a környező államok asszír ellenes lázadásához[1]: II. Sarrukín asszír király Kr. e. 710-ben Júda "leveréséről" beszélt[1]. Később Ezékiás Merodach-Baladánnal Babilónia királyával próbált szövetkezni Asszíria ellen[7]. Ezért Kr. e. 701-ben[1] Sarrukín utóda, Szín-ahhé-eríba hatalmas büntető sereggel vette körül Jeruzsálemet[7], és Ezékiás már a megadásra gondolt, de prófétája, Ézsaiás Isten segítségével biztatta[7]. S valóban, az ostromló sereg nagy részét egyetlen éjszaka megölte az Úr angyala[8], a maradék pedig elvonult a város alól[7]. Nagy betegségében is a prófétához fordult Ezékiás, s az gyógyulást ígért neki, és hogy a király hitét megerősítse ebben, kérésére csodát eszközölt ki az Úrtól: a Nap járása megfordult, és az árnyék visszafelé haladt tíz fokon a lépcsőn[7]. Néhány év múlva valószínűleg ismét lerohanta Júdát[1]. A felkelések mind kudarcot vallottak, de Jeruzsálem épségben megmaradt[1].

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezékiás királyra tisztelettel tekintett vissza később Sirák fia is:

19. Hiszkija megerősítette városát: vizet vezetett belsejébe, megfúrta a sziklát vassal, és vízgyűjtőt épített.
20. Napjaiban vonult fel Szanherib, és elküldte Rábsakét, felemelte kezét ellenük, kinyújtotta kezét Sion ellen, és elbízta magát magát hatalmában.
21. Megrendült ekkor a szívük és kezük, és gyötrődtek, mint a vajúdó asszony,
22. hívták az Urat , az irgalmast, kiterjesztették kezüket és ég felé emelték s a szentséges Úr, az Isten csakhamar meghallgatta szavukat.
23. Nem gondolt ő bűneikre, és nem adta át őket ellenségeiknek, hanem megmentette őket Izajás, a szent próféta által.
24. Megverte az asszírok táborát: tönkretette őket az Úr angyala.
25. Mert azt tette Hiszkija, ami Istennek kedves, és állhatatosan járt őse, Dávid útján, amint meghagyta néki Izajás, a nagy és Isten színe előtt hűséges próféta.
26. Az ő napjaiban ment hátrafelé a nap, és ő meghosszabbította a király életét.
– Sir, 48:19–26[6]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 277. oldal
  2. ^ a b c Tótfalusi István: Ki kicsoda a Bibliában, Anno Könyvkiadó, második kiadás, évszám nélkül, ISBN 963-9199-35-4, 58. oldal
  3. Az Uralkodók és dinasztiák Kr. e. 715 és Kr. e. 686-os dátumot említ meg. (277. oldal)
  4. ^ a b Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon (harmadik, részlegesen átdolgozott kiadás), Kossuth Könyvkiadó, 1984, ISBN 963-09-2446-3, 64. oldal
  5. Ki kicsoda a Bibliában, 58–59. oldal
  6. ^ a b Szent Bibliaazaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3, 407. oldal
  7. ^ a b c d e Ki kicsoda a Bibliában, 59. oldal
  8. Mivel a bibliai szöveg is említi más helyen, hogy Ezékiás hatalmas hadisarcot fizetett ki az asszír királynak, Szin-ahhé-eriba talán ezért (is) hagyott fel az ostrommal. Az öldöklő angyal történetét sokan egy járvány kitörésével magyarázzák, amely már csak siettette az amúgy is induló sereg hazavonulását. (Ki kicsoda a Bibliában, 59. oldal)


Előző uralkodó:
Akház
Júda királya
Kr. e. 716Kr. e. 687
Következő uralkodó:
Manassé