Elizeus próféta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Elizeus (héber: אֱלִישָׁע ) Kr. e. 9. századi héber próféta. Isten szószólója a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlám vallás szerint is.

Az Izraeli Királyságban működött Jórám, Jéhu, Jóáház és Jóás királyok uralma alatt mintegy 50 évig.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pieter de Grebber: Elizeus visszautasítja a meggyógyított Naámán ajándékait

Isten megparancsolta Illés prófétának, hogy kenjen fel egy következő személyt prófétának. "Elizeust, az Abelméholabeli Sáfát fiát pedig kenjed prófétává a te helyedbe."[1]

Elizeus a Jordán-völgyi Ábel-Meholából származott, származását tekintve jómódú földműves családból származott. Elhívatása után sokáig dolgozott együtt Illés prófétával. Illés Isten eszköze volt a mérhetetlen gonoszság megszüntetésére, de míg Illés inkább Isten ítéletének üzenetét hirdette, Elizeus inkább tanította a népet az Úr útjára.

Illés mikor tudta, hogy nemsokára az égbe elragadtatik, "monda Elizeusnak: Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És monda Elizeus: Legyen, kérlek, a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam."[2] Elizeus nem kért világi dicsőséget vagy hatalmat, amire sóvárgott az Isten lelkének nagy mértéke volt. Illés így válaszolt: "Nehéz dolgot kértél; mégis, ha majd látsz engem, mikor tőled elragadtatom, meglesz, amit kérsz; ha pedig meg nem látsz, nem lesz meg."[3] Majd amikor együtt mentek és beszélgettek, " egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztotta őket egymástól. És felment Illés a szélvészben az égbe."[4] Ezután felvette Illés leesett köpönyegét, visszaúton megütötte vele a Jordán (folyó) vizét és kétfelé vált előtte, hogy szárazon át tudott menni. A Jerikó közeli prófétaiskola tanítványai amikor látták ezt, "mondának: Az Illés lelke megnyugodott Elizeuson. És eleibe menének néki, és meghajtották magukat ő előtte a földig"[5] Ettől kezdve Illés próféta helyét Elizeus töltötte be.

Isten az Akháb-dinasztia uralkodása idején hívta el őt prófétai szolgálatra. Az uralkodók és a nép a bálványimádás bűnében éltek. Ugyanakkor sokan jöttek hozzá tanácsért, útmutatásért, segítségért. De volt alkalom, amikor üldözték is, hogy megölessék.

Elizeus jelenlétével bátorította a prófétatanítványokat, oktatta őket, sőt csodát is tett, hogy segítse munkájukat. Amikor egy közülük fejszét használt, a fejsze véletlenül beesett a folyóvízbe. "Akkor az kiáltott és monda: Jaj, jaj, édes uram! pedig ezt is kölcsön kértem! És monda az Isten embere: Hová esett? És mikor megmutatta néki a helyet, levágott egy fát és utána dobta, és a fejsze feljött a víz felszínére."[6]

Amikor az arámiak betörtek Izraelbe, hogy kifosszák azt, a vezérük úgy érezte, hogy áruló van a táborában, aki tudatja Izrael királyát a terveiről. Erre a szolgái jelentették neki, hogy Elizeus próféta az, aki segíti Izrael királyát. Ekkor a vezér elhatározta, hogy megöleti Elizeust, és egy sereget el is küldött érte. Elizeus szolgája rémülten tudatta a hírt a prófétával, hogy városukat körbevették az arámiak. "Ne félj! - válaszolt a próféta - Mert többen vannak, akik velünk vannak, mint akik velük. És imádkozott Elizeus és monda: Óh Uram! nyisd meg kérlek az ő szemeit, hadd lásson. És megnyitá az Úr a szolga szemeit és láta, és ímé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül."[7] Ezután vaksággal sújtotta Isten az arámiakat és a próféta elvezette őket Szamáriába, ahol aztán - Elizeus tanácsára - Izrael királya megkegyelmezett nekik és elengedte őket.

Elizeus élete során számos csodát tett. Meggyógyította a leprás Naámánt, feltámasztotta a súnemita asszony halott fiát, megtisztította a mérgezett vizet, a csúfolódó gyermekeket megátkozta és medvék rontottak rájuk, több alkalommal győzelemhez segítette Jórám királyt, megjövendölte Szamária szabadulását az arámi ostrom alól, a halála után pedig a holttestéhez fektetett férfi feltámadt.

Az emberek közötti szolgálatában a gyógyítás munkáját összekapcsolta a tanítással - az emberiség Megváltójához hasonlóan, akinek előképe volt.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1. Kir. 19:16
  2. 2. Kir. 2:9
  3. 2. Kir. 2:10
  4. 2. Kir. 2:11
  5. 2. Kir. 2:15
  6. 2. Kir. 6: 5-6
  7. 2. Kir. 6. rész

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Seventh-Day Adventist Bible Dictionary, Washington D.C., 1960
  • E.G. White: Próféták és királyok
  • Stuttgarti Bibliai kislexikon, 1974
  • Tótfalusi István: Ki kicsoda a Bibliaában