Mózes
Mózes (héberül משה, lat. Moyses) bibliai próféta. Történelmi személyiség,[forrás?] kinek tevékenységét az Ószövetség több könyvben örökíti meg. A róla szóló leírások későbbi eredetűek, hiszen leírják halálát is. A valódi Mózes személye, és életének részletesebb történései tudományosan nem minden tekintetben tisztázottak. A régészeti kutatások alátámasztják[1] az izraeliek egyiptomi tartózkodását, fogvatartását, és kivonulásukat Egyiptomból. A Merenptah-sztélé (Izrael-sztélé vagy Merenptah győzelmi sztéléje) megemlíti Izraelt, melynek ez a legkorábbi ismert említése, egyben az egyetlen olyan forrás, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő.
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||
| ysrỉr[2] | fk.t | bn | pr.t | =f | |||||||||||||||||||
| Jiszrail[3] | feket | ben | peretef | ||||||||||||||||||||
| Izrael | pusztaság | [tagadószó] | mag | övé | |||||||||||||||||||
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
A neve valószínűleg egyiptomi eredetű. A Mosze az egyik leggyakoribb egyiptomi név volt akkoriban, jelentése fia valakinek, vagy egyszerűen gyermek. (pl. Ramosze (görögösen Ramszesz) = Ré fia, Thotmosze = Thot fia, Amonmosze Amon fia stb.) A héber etimológia szerint a Mózes jelentése „vízből kimentett”.
Mózes a szent iratok szerint [szerkesztés]
Mózes ben Ámrám, Jákob fia Lévi törzséből. Nővére Mirjám, fivére Áron. Felesége, Cippóra két gyermekkel ajándékozta meg (Gerson és Eliézer).
Az Ótestamentumban a fáraó rabszolgasorba taszította a zsidókat, és megparancsolta, hogy minden fiúgyermeket öljenek meg, mert elszaporodnak és ellenük fordulnak. Mózes anyja, Jokhebed egy kosárban a Nílus hullámaira bízta az újszülött gyermeket, a fáraó leánya pedig fürdéskor megtalálta és sajátjaként nevelte fel. Mózes felnőve egy zsidó munkás védelmében megölt egy egyiptomi munkafelügyelőt, amely aztán mégis kitudódott, mert saját honfitársai vették őt észre. Ezért a büntetés elől elmenekült a sivatagba, ahol nomád pásztorként élt. Ekkor jelent meg neki égő, de el nem hamvadó csipkebokor képében „JHVH” („vagyok, aki vagyok”), Izrael istene, ki utasításokkal látta el.
Izrael első nagy prófétájaként ő vezette ki a zsidóságot Egyiptomból a sivatagba, ahol a Sínai-hegyen 40 napos böjtje után az Úr kinyilatkoztatta neki kőtáblákba vésett parancsolatait.[5] A kőtáblák számára a zsidók hordozható ereklyetartót készítettek, amely a frigyláda nevet kapta. Miután sok esztendőn át kóboroltak a Sínai-sivatagban, végül elérkeztek az ígéret földjére, Kánaánba, amelyet Mózes, múltbeli vétkeinek büntetéseként csak a távolból láthatott.
Az iszlámban [szerkesztés]
Az iszlám vallás szerint Mózes (arabul Musza) az öt legnagyobb próféta (Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed próféta) egyike. Ő az, akinek a neve az emberek közül a legtöbbet szerepel a Koránban. A Bibliából már ismert történeteken túl a Korán azt is elbeszéli, mikor Mózes a titokzatos Khidrrel találkozott (Korán, 18. szúra).
Mózes szarvakkal [szerkesztés]
Számos képzőművészeti ábrázoláson látható Mózes szarvakkal. Ennek oka egy félrefordítás. Mózes, mikor a dekalógussal lejön a hegyről, azt írja a szöveg: „Amikor aztán Mózes leszállt a Sinai-hegyről, kezében a bizonyság két táblájával, nem tudta, hogy ragyog az arca az Úrral való beszélgetés miatt” (Kivonulás könyve 34,29). Az eredeti héber mondatban szerepel a "karnu panav" קרנו פניו kifejezés. A קרן tő olvasható szarvnak, sugárnak, mint például a fénysugár kifejezésben. A "Panav" פניו jelentése az ő arca. Ezek alapján a kérdéses mondat értelme: Mózes arca ragyogott. A Septuaginta még ilyen értelemben fordítja görögre ezt a kifejezést. Szent Jeromos azonban cornuta-nak fordítja, ami szarvval ellátottat jelent. Jeromos latin fordítása, a Vulgata terjedt el a keresztények között, így hosszú ideig ez a félrefordítás adott alapot a művészek alkotásaihoz. Az egyik legklasszikusabb alkotás Michelangelo Buonarroti fent látható Mózese.
Megjegyezendő, hogy a modern filológia egyes képviselői nem fordítási hibának, hanem szándékos szóválasztásnak tartják Jeromos megoldását. A két szarv ugyanis az erő, a dicsőség jelképe (lásd a kétágú püspöki süveget, a mitrát), amely jelentés így már könnyedén beleilleszthető a szövegrész értelmezésébe. [6]
Források, megjegyzések [szerkesztés]
- ↑ http://epa.oszk.hu/00800/00804/00240/37236.html Grüll Tibor: Biblia, a csodatörténelem]
- ↑ Flinders Petrie átírása.
- ↑ Lehetséges olvasat. Az „l” jelölése az egyiptomiban „r”.
- ↑ Bibliák>Szent István Társulati Biblia>Második Törvénykönyv>31. fejezet
- ↑ Mózes V. 9, 9-11.
- ↑ Lásd a külső hivatkozásoknál Földváry Miklós István cikkét.
- Dockser Marcus, Amy. A Biblia a régészet tükrében. Budapest: Gold Book K (2000). ISBN 963-9248-66-5
- Neil Asher Silbermen-, Israel Finkelstein. Biblia és régészet. Budapest: Gold Book K. ISBN 963 9437 74 3
- Földváry Miklós István: „Mózes szarva”
Irodalom [szerkesztés]
- Sigmund Freud: Mózes, Michelangelo Mózese – két tanulmány Európa Könyvkiadó Budapest 1987 [1]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Mózes és a kivonulás az egyiptológia szemszögéből
Földváry Miklós István: „Mózes szarva”, Antik Tanulmányok XLVIII (2004) 115–123.
 |
Ez a zsidósággal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
