Szamária (város)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamária
Augusteum.JPG
Heródes templomának romjai

Névváltozatok Samária
Alapítás Kr. e. 880-as évek
Alapító Omri
Megszűnés Kr. u. 1. század
Oka római ostrom
Lakói zsidók
szamaritánusok
Ország Izrael
Beszélt nyelvek héber
arameus
Elhelyezkedése
Szamária (Izrael)
Szamária
Szamária
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 16′ 35″, k. h. 35° 11′ 42″Koordináták: é. sz. 32° 16′ 35″, k. h. 35° 11′ 42″

Szamária az ókori Izraelnek, az északi királyságnak a fővárosa volt. Az ókori Sikem városától mintegy 12 km-re és a mai Náblusztól kb. 8 km-re északnyugatra.

A hagyomány szerint itt temették el Keresztelő Jánost és Abdiás prófétát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ásatások igazolják azt, amit a bibliai Ószövetség mond a város alapításáról: Omri, Izráel királya alapította a Kr. e. 9. században (880-as évek), a hely azelőtt lakatlan volt. Omri nem sokáig uralkodott, így ő csak megkezdhette a főváros építését. A hely jól védhető helyen feküdt, így valószínűleg ezért is lett központ. Szamária földrajzilag szinte Palesztina központjában fekszik, így a háborús támadásoknak is az egyik fő célpontja lett.

A város központja a dombtetőn álló palotanegyed volt. A palotát és a körülötte levő udvart már Omri védőfallal látta el. A város és a palota további kiépülése Akháb, Jéhu, II. Jeroboám uralkodásának idejéhez kapcsolódik.

A város római kori romjai

Kr. u. 722-ben a várost az asszírok elfoglalták. A Biblia szerint 3 évi ostrom után esett el.[1]. Az ásatások azt mutatják, hogy az asszírok, miután kifosztották, felgyújtották a várost. Szamáriából 30 000 embert hurcoltak el a birodalom más részeire. Az elhurcolt zsidók helyére idegen népeket telepítettek be, ők lettek a szamaritánusok. A város ezután újjáépült, sőt tartományi székhely is maradt egészen a perzsa korig. Építészeti emléke ebből a korból nem sok maradt.

A hellenisztikus korban éledt igazán újjá Szamária. Ekkor építették újjá az akropoliszt, és többek közt erős körbástyát is építettek a védelmére.

Utolsó virágkorát a római korban élte, amikor Nagy Heródes pazarul újjáépíttette, egészen hellenista stílusban: stadionnal, színházzal, oszlopos főutcával és fórummal. Augustus császár tiszteletére templomot is építtetett (amelyet később földig romboltak, és csak a templomba felvezető pár lépcsősor maradt meg). A várost Augustus császár nevének görög megfelelőjéről Szebaszténak nevezte el. E névnek az emlékét őrzi az egykori város keleti szélén épült arab falu, Szebasztije.

Római kori romok, illetve Izráel-kori falak, Akháb király palotájának a maradványai ma is láthatók.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Királyok 2. könyve 17:5

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]