Bétel (Palesztina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bétel
Névváltozatok Béthel, Béth El
Lakói zsidók
Ország Izrael
Ciszjordánia
Beszélt nyelvek héber
Elhelyezkedése
Bétel  (Izrael)
Bétel
Bétel
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 56′ 31″, k. h. 35° 13′ 19″Koordináták: é. sz. 31° 56′ 31″, k. h. 35° 13′ 19″

Bétel (héberül: בֵּית אֵל ) (más néven: Béthel , jelentése:Isten Háza) ókori város Jeruzsálemtől kb. 25 km-re északra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásatások tanúsítják, hogy a korai bronzkor közepétől kezdve virágzó kánaáni város volt.

Már a Teremtés könyvében említve van a város, eredetileg a neve Lúz volt. Ábrahám a közelében épített oltárt. [1] Később itt jelent meg Isten Jákobnak az álmában [2] és a leszármazottainak ígérte a területet. Jákob ezután nevezte el a helyet Bételnek (Isten házának).

A zsidók kánaáni honfoglalása után, Benjámin törzsének jutott osztályrészül. Az egyik kultuszközpont volt, ahova ünnepeken elzarándokoltak. Egy időben itt őrizték a szent ládát [3], és a nagy prófétákkal kapcsolatban álló próféta-tanítványok is laktak itt [4]. Még nagyobb jelentőségre tett szert, amikor I. Jeroboám a különszakadt északi országrésznek országos kultuszhelyévé nyilvánította, hogy a népe ne zarándokoljon Jeruzsálembe a templomhoz. Arany borjúszobrot állíttatott fel itt. Ámosz és Hóseás próféta ítéletet hirdettek felette. [5] [6]

A későbbi nagyobb háborúktól kevésbé szenvedett. Az asszírok nem pusztították el, de az elhurcolt izraeliták helyébe idegeneket telepítettek. A babiloni háborúk idején feldúlták ugyan, de hamar újjáépült. A babiloni fogságból hazatértek egy része itt kezdett új életet. Mint kisebb település létezett a perzsa, görög és a római korban. A középkorban a bizánciak és az arabok az ókori város építőköveit használták fel saját építkezéseikhez. A korai Izraeli királyság emlékei nem tárhatók fel, mert a mai lakott, azonos nevű ciszjordániai település alatt vannak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mózes 1. könyve 12 : 8.
  2. Mózes 1. könyve 28:10-22
  3. |Bírák könyve 20:27
  4. 2. Kir. 2:3
  5. Ámós 3:14
  6. Hóseás 4:15

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a biblia
  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás