Amálekiták
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az amálekiták a Kánaántól délre fekvő területek és a Sínai-félsziget őslakói. Állandó háborúságban álltak a zsidókkal, mígnem a zsidó király, Saul szét nem kergette őket.
Föltehetően az amálekiták kötelékébe tartoztak a keniták, akiket a Biblia Káin leszármazottaiként említ (Szám 24,21).[1] A keniták Palesztina legdélibb részén legeltették nyájaikat, és Saul idejében valószínűleg különváltak az amalekitáktól és Júda törzséhez csatlakoztak.[2]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 10. o. ISBN 963-9199-29-X
