Zorobábel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zorobábel (más néven: Zerubbábel) (héberül: זְרֻבָּבֶל ) Dávid leszármazottja, Joákin (utolsó előtti júdai király) unokája és egyben Jézus nevelőapjának az őse.[1] A babiloni fogságban született, babilóniai neve: Sesbassár) .[2] A fogság után a Perzsa Birodalom Júdea tartományának helytartója. Kr. e. 535 körül ő vezette haza az első zsidó csoportot a száműzetésből, szám szerint: 42 360 főt, II. Kurus perzsa király engedélyével. Többek között a feladata volt a jeruzsálemi templom újraépítése Józsua főpappal egyetemben.

Esdrás, Nehémiás, Aggeus és Zakariás próféta kortársa volt.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Máté 1. rész
  2. Ezsdr. 5:14

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás, Evangéliumi kiadó
  • Gyuricza Antal: Bibliai történetek és elbeszélések

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zerubbabel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.