Dániel próféta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dániel és társai visszautasítják, hogy a királyi ételeket egyék
Peter Paul Rubens festménye: Dániel az oroszlánbarlangban. (1615)
Dániel síremléke (a háttérben) az iráni Szúzában.

Dániel próféta (Héberül: דָּנִיּאֵל, ejtsd Daniyyel; Perzsául: دانيال, Dâniyal, illetve Dani, داني ; Arabul: دانيال, Danyal) bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja. Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur (בֵּלְ‏טְ‏שַׁאצֵּר Bēlṭəšăʾccăr) nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.

Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a "káldeusok írására, nyelvére és tudományaira". Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29) Inkább államférfi, mint próféta volt, könyve mégis megérdemelten került be a prófétai iratok közé. Istentől több látomást is kapott és a babiloni uralkodók álmait is képes volt elmesélni és megmagyarázni. Dánielről utoljára II. Kurus perzsa király uralma alatt történik említés. II. Kurus (Círus) engedte meg a zsidóknak a hazatérésüket Palesztinába. Dániel tehát végigélte a babiloni fogság teljes 70 évét.

Igazságosságáról és bölcsességéről nevezetes emberként Ezékiel - aki őutána később került a birodalmi fővárosba - Noé és Jób közé sorolta (Ez. 14,20), és bölcsességét dicsérte (Ez. 28,3).

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó és keresztény hagyomány őt tartja a Dániel könyve eredeti szerzőjének. A Jahvétól kapott látomásaiban megjövendölte és leírta négy nagyhatalom uralomra jutását a világ felett: Babilon, Méd-Perzsia, Görögország és Róma. Fontos látomást közölt a Messiás eljövetelének időpontjára, melyet számítással, illetve közli a Római Birodalom uralkodása alatt fog eljönni. Ezt a keresztények úgy számították ki, hogy Krisztus bevonulása Jeruzsálembe időpontjára esik. A zsidók pedig nem II. Kurus hazaengedő dekrétumától számolták, hanem a Templom újjáépítésétől, így későbbi dátum jött ki, ami a sikertelen Bar Kohba szabadságharc idejére esett. Minderről Aranyszájú szent János tudósított a zsidókhoz címzett iratában.

  • Másik látomásában az "Emberfiáról" közöl részleteket aki felhőn közeledik. Ezt a keresztények Krisztus Második Eljövetelével azonosítják, ami szerintük még nem történt meg.

Az iszlám vallásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár a Korán nem említi a nevét, az iszlám-hit szerint Dániel egy próféta volt.[1] Kr. u. 641-ben az Alexandriát megszálló mohamedánok egy mecsetet szenteltek az emlékére.[2]

Régészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rasz samrai leletek (Ugarit) említenek egy Dániel nevű istenséget, aki mint a bölcsesség istene intézi az özvegyek és árvák igazságát.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A pécsi egyházmegyében a középkorban bukkan fel magyar tisztelete.
  • A Pray-kódexben is megtalálható ünnepnapja.
  • Szuzában van a sírhelye.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ibn Kathir's Stories of the Prophets: "The Story of Daniel"
  2. Historical Dictionary of Prophets in Islam and Judaism, B. M. Wheeler, Daniel