Dániel könyve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dániel könyve a Biblia ószövetségi részének egyik prófétai könyve.

A könyv keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv keletkezéstörténetére nincs kielégítő válasz. Három nyelven íródott, ezért arra lehet következtetni, hogy hosszabb irodalomtörténete van.

  • Héber 1-2,4a; 8,1-12,3
  • Arám 2,4b-7,28
  • Görög 3,24 - 50,51; 51-90; 13,1-14,42

A Dániel könyve jelenlegi kánoni formája Kr. e. 167-164 között keletkezett, a hellenizációs kísérlet idejében.

Az Ószövetség második legkésőbbi eredetű könyve. Az i. e. 2. századi keletkezése ellenére i. e. 605-ben kezdi a történetet. Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban az egész könyv forrásértéke kérdőjeles. Mégis sok történelmi téveszme ered innen, így Baltazár lakomája a perzsa betöréskor, Nebukadnézár őrülete, stb. Baltazár (Bél-sar-uszur) nem Nebukadnézár (II. Nabú-kudurri-uszur), hanem Nabonidusz (héber Nabúnáj, Nabú-naid) fia és társuralkodója volt. Babilont nem a médek, hanem a perzsák foglalták el, akiknek akkorra a médek alattvalóivá váltak. A „méd Dárius” értelmezhetetlen jelző, Babilont a perzsa Cirrusz (Kurus) vette be, és ő rakta le a satrapia-szervezet alapjait is. A Dániel 9, 1. hasonlóképp: „Achasvéros”-t általában I. Xerxésszel azonosítják, de csak II. Xerxészt követte Dareiosz nevű uralkodó. Ekkor médekről már szó sem volt (i. e. 5. század), de ezidőben a zsidók is legalább engedéllyel rendelkeztek a hazatérésre, még ha nem indult is meg a nagyobb arányú áttelepülés. Dániel amúgy sem élhetett az i. e. 7. századtól az i. e. 5-ig.

Mindez 10 teljes fejezetet igényel a könyvben, a 11. fejezettől kezdve hirtelen meglódulnak az események, és a görög-perzsa háborúktól Antiokhosz Epiphánészig 20 vers alatt eljuthatunk. Eme Antiókhosz haláláig újabb 25 vers beszéli el az eseményeket (i. e. 175–164). És a végén újfent Babilon következik, Zsuzsanna története, és Dániel néhány tettének kivonata. Dániel könyvének eseménytörténetét gyakorlatilag törésmentesen folytatja a Makkabeusok két könyve, amely i. e. 100 körü keletkezett és ezek a legkésőbbi kanonizált könyvek.

Rendszertelen szerkezetű, de egy stílusú mű ez, még akkor is, ha a középső része eredetileg arameus nyelven íródott, míg a nagyobb része héber. A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő i. e. 2. századi elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus. Dániel könyvének történelmi tévedéseihez érdekes adalékként szolgált a kumráni „Nabúnáj imája” irat (töredékek - 4Q242, 4QOrNab, 4QprNab). Ezekben határozottan felismerhető – minden töredékesség ellenére –, hogy a Dánielnél teljes mértékben anakronisztikusan szerepeltetett Nebukadnécár helyett Nabúnáj volt a szenvedő alanya a történetnek. Azaz a zsidók éppenséggel ismerhették Dániel szerkesztésekor a valódi történést, a kanonizált szerző mégis szándékosan átalakította, mert így a gyűlölt Nebukadnécár alakjára tudta átvinni a hétéves őrületet. II. Nabú-kudurri-uszur esetében a történelem nem tud hétéves távollétről, míg Nabú-naid valóban hosszú időt töltött birodalma fővárosától távol, Thaimában (Dél-Arábia), mely idő alatt fia, Bél-sar-uszur kormányzott társuralkodói minőségben. Ráadásul Thaima sivatagi oázis, így a „puszta” említése is hiteles, mindössze annyi a ferdítés, hogy Nabú-naid nem valamiféle őrület okán időzött ott.

Értelmezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katolikus értelmezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesszimizmussal szemléli a történelmet, abban megállapítja a bűn fokozatos növekedését, mely halad a tetőpont felé: Az egymást követő birodalmak gonoszságban túlszárnyalják az előzőt. A végkifejletben már Isten népét is megsemmisítéssel fenyegetik. Ez lesz a pillanat amikor maga az Isten avatkozik be és igazságot szolgáltat. Ezután megvalósul Isten országa (3,33; 4,31). Az égi valóság jelenik meg - nem a földi -, a holtak közül sokan életre kelnek, méltó jutalomban vagy büntetésben lesz részük (12,2-3).[1]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dániel könyve témájú médiaállományokat.

Dániel könyvének szövege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Biblia, bevezetés Dániel könyvéhez, Szent István Társulat 2007

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]