Noé
Noé (héber נֹחַ, נוֹחַ, biblikus héber Noaẖ, mai Nōăḥ, arab نُوح Nūḥ, ógörög Νῶε, Nóe) a keresztény Ószövetségnek (a zsidó Szentírásnak) egyik szereplője, pátriárka. Lámek fia,[1] Ádám 10. utóda,[2] istenfélő ember egy istentelen korban.[3] Az emberiség második ősatyja, mivel az egész emberiséget elpusztító vízözönből csak ő menekült meg családjával együtt (feleségével, három fiával és három menyével, összesen nyolc emberrel), hogy fiaiban, Sémben, Kámban és Jáfetben továbbvigye az emberi életet.[4] Isten a vízözön után megáldotta Noét fiaival együtt, szaporodásra és a természet fölötti uralomra rendelte őket, mintegy megismételve az első emberpárnak mondott áldást.[5]
A Teremtés könyve szerint 950 évig élt; az Újszövetség is megemlíti.[6] A magas életkori adat és az özönvíz toposza Mezopotámia felé teremt kapcsolatot, amely párhuzamok a Teremtés könyve egészében fellelhetők. A hosszú életkor magyarázata talán abban keresendő, hogy Mezopotámiában sokáig a holdhónapokat jegyezték fel. Ez esetben nagyjából 75 napévnyi életkor számolható. Nemcsak Mózes első könyve és a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a Talmud szól róla, de az iszlám elsődleges forrása és szent irata a Korán is az öt legnagyobb próféta egyikének tartja.
Tartalomjegyzék |
Noé bárkája [szerkesztés]
| „ | "Csinálj bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal!" | ” |
| – (1Móz 6:14) | ||
Noé részegsége [szerkesztés]
A bibliai történet szereplője Noé földműves volt és szőlőt telepített, ám a bortól megrészegedett és részegen feküdt a sátrában.
| „ | Noé, a földműves, szőlőt kezdett telepíteni. Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában. Hám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének. Akkor Szem és Jáfet fogták a felöltőt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét. Amikor Noé fölébredt részegségéből és megtudta, mit tett vele legkisebb fia, így szólt: "Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között." Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája. Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Szem sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája." | ” |
| – Teremtés könyve 9. fejezet | ||
Másnap Noé a történteket megtudva megátkozza legifjabb fiát tettéért. Ebből magyarázza a Teremtéstörténet Hám ivadékainak alávetettségét. Kánaán a szentföld Izrael előtti neve, a Noé által megátkozott Kánaán pedig Noé unokája, Hám fia.
Noé hét törvénye [szerkesztés]
A Noachida, azaz Noé fiainak a hét törvénye: hat közülük tulajdonképpen tiltás, csak egy a cselekvést igényelő parancs. A tilalmak a következők:
- a bálványimádás tilalma
- az istenkáromlás tilalma
- az ölés tilalma
- a lopás tilalma
- a tiltott nemi kapcsolatok tilalma (pl. közeli rokonok között)
- élő állatból származó hús fogyasztásának a tilalma
- bírósági rendszer felállításának a kötelezettsége (Genesis 6:9 - 11:32) [8]
A hét parancs ilyen formában a keresztény Ószövetségben (a zsidó Szentírásban) sehol sem szerepel. A Talmud szerint, aki ezeket a parancsokat betartja, az üdvözül.
A bárka maradványai [szerkesztés]
Napjainkban is számos embert lenyűgöz Noé bárkájának valóságos maradványai után folyó kutatás, aminek kezdetei legalább a harmadik századig, Kaiszareiai Euszebiosz történetíró koráig nyúlnak vissza. Számos híresztelés, megbízhatatlan információ, tanúságtétel és „tudományos” expedíció dacára, nincsenek régészeti szakértők által is elfogadható bizonyítékok a bárka múltbeli létezésére.[9]
Források [szerkesztés]
- ↑ 1Móz 5,28-29
- ↑ 1Móz 5,29
- ↑ 1Móz 6,8-9; 7,1; Ez 14,14
- ↑ 1Móz 9,18
- ↑ 1Móz 9,1-7
- ↑ Mt 24,37; Lk 3,36
- ↑ Teremtés könyve 9. fejezet
- ↑ Parasat Noach
- ↑ Mayell, Hillary: Noah's Ark Found? Turkey Expedition Planned for Summer. National Geographic Society, 2004. április 27. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
Külső források, hivatkozások [szerkesztés]

