Noé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Noé
NoahsSacrifice.JPG
Noé ( Daniel Maclise képe)

Született kb. i. e. 2948 [1]
Mezopotámia
Felesége nincs megnevezve a Bibliában
Halála kb. i. e. 1998 [2]
Vallási szerepe A Biblia szerint Noé Isten parancsára építette meg bárkáját, hogy megmentse családját és a föld állatvilágát az özönvíztől.

Noé (héber נֹחַ, נוֹחַ, biblikus héber Noaẖ, mai Nōăḥ, arab نُوح Nūḥ, ógörög Νῶε, Nóe) a keresztény Ószövetségnek (a zsidó Szentírásnak) egyik szereplője, pátriárka. Lámek fia,[3] Ádám 10. utóda,[4] istenfélő ember egy istentelen korban.[5] Az emberiség második ősatyja, mivel az egész emberiséget elpusztító vízözönből csak ő menekült meg családjával együtt (feleségével, három fiával és három menyével, összesen nyolc emberrel), hogy fiaiban, Sémben, Kámban és Jáfetben továbbvigye az emberi életet.[6] Isten a vízözön után megáldotta Noét fiaival együtt, szaporodásra és a természet fölötti uralomra rendelte őket, mintegy megismételve az első emberpárnak mondott áldást.[7]

A Teremtés könyve szerint 950 évig élt; az Újszövetség is megemlíti.[8] A magas életkori adat és az özönvíz toposza Mezopotámia felé teremt kapcsolatot, amely párhuzamok a Teremtés könyve egészében fellelhetők. A hosszú életkor magyarázata talán abban keresendő, hogy Mezopotámiában sokáig a holdhónapokat jegyezték fel. Ez esetben nagyjából 75 napévnyi életkor számolható. Nemcsak Mózes első könyve és a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a Talmud szól róla, de az iszlám elsődleges forrása és szent irata a Korán is az öt legnagyobb próféta egyikének tartja.

Noé bárkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bárka leírása alapján készült életnagyságú modell Hollandiában

A bibliai leírás szerint a bárka gófer fából épült és szurokkal volt vízállóvá téve. A bárka belsejében rekeszek voltak.

A bárka hossza háromszáz sing (137 méter), szélessége ötven sing (22,8 méter), magassága harminc sing (13,7 méter). Egy ablak sor volt rajta egy singre (az ókori „sing” mértékegység, amely a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért körülbelül 45,7 cm-es távolság) felülről és egy ajtaja volt oldalt. A bárka belseje három szintre oszlott és térfogata meghaladta a 40 ezer m³-t.

Noé bárkája Edward Hicks festményén
Gustave Doré: Noé megátkozza Hámot

Noé részegsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bibliai történet szereplője Noé földműves volt és szőlőt telepített, ám a bortól megrészegedett és részegen feküdt a sátrában.

Noé, a földműves, szőlőt kezdett telepíteni. Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában. Hám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének. Akkor Szem és Jáfet fogták a felöltőt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét. Amikor Noé fölébredt részegségéből és megtudta, mit tett vele legkisebb fia, így szólt: "Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között." Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája. Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Szem sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája."
– Teremtés könyve 9. fejezet

[9]

Másnap Noé a történteket megtudva megátkozza legifjabb fiát tettéért. Ebből magyarázza a Teremtéstörténet Hám ivadékainak alávetettségét. Kánaán a szentföld Izrael előtti neve, a Noé által megátkozott Kánaán pedig Noé unokája, Hám fia.

Noé hét törvénye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Noachida, azaz Noé fiainak a hét törvénye: hat közülük tulajdonképpen tiltás, csak egy a cselekvést igényelő parancs. A tilalmak a következők:

  • a bálványimádás tilalma
  • az istenkáromlás tilalma
  • az ölés tilalma
  • a lopás tilalma
  • a tiltott nemi kapcsolatok tilalma (pl. közeli rokonok között)
  • élő állatból származó hús fogyasztásának a tilalma
  • bírósági rendszer felállításának a kötelezettsége (Genesis 6:9 - 11:32) [10]

A hét parancs ilyen formában a keresztény Ószövetségben (a zsidó Szentírásban) sehol sem szerepel. A Talmud szerint, aki ezeket a parancsokat betartja, az üdvözül.

A bárka maradványai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban is számos embert lenyűgöz Noé bárkájának valóságos maradványai után folyó kutatás, aminek kezdetei legalább a harmadik századig, Kaiszareiai Euszebiosz történetíró koráig nyúlnak vissza. Számos híresztelés, megbízhatatlan információ, tanúságtétel és „tudományos” expedíció dacára, nincsenek régészeti szakértők által is elfogadható bizonyítékok a bárka múltbeli létezésére.[11]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A világ Noé napjaiban
  2. Kronológiai táblázat
  3. 1Móz 5,28-29
  4. 1Móz 5,29
  5. 1Móz 6,8-9; 7,1; Ez 14,14
  6. 1Móz 9,18
  7. 1Móz 9,1-7
  8. Mt 24,37; Lk 3,36
  9. Teremtés könyve 9. fejezet
  10. Parasat Noach
  11. Mayell, Hillary: Noah's Ark Found? Turkey Expedition Planned for Summer. National Geographic Society, 2004. április 27. (Hozzáférés: 2011. május 25.)

Külső források, hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]