Talmud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A babiloni Talmud híres vilnai kiadásának (Vilnai Sasz) címlapja. Talmud Bávli, Széder Zera'im, Masszechet Berachot

A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”[1]) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza. Egyik elnevezését, a jám ha-Talmúdot (יָם הַתַּלמוּד; „a Talmud tengere”) terjedelméről és tartalmi gazdagságáról nyerte.

Magába foglalja a Misnát és annak magyarázatát, a Gemárát, mely mindkettő az úgynevezett szóbeli Tannak rendszerbe foglalt, összegző, írott változata – azaz az úgynevezett írott Tan (a Tóra, Mózes öt könyve) értelmezése körül kialakult Szentírás-magyarázó és a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány végleges rögzítése.

A Misna a hagyomány szerint Jehuda Hanászi szerkesztésében, 189-ben körül nyerte el végleges formáját, míg a Gemára a 2. és 6. század között. (A Talmud mintegy 800 rabbira, tanítóra hivatkozik név szerint is). A Gemára a Misna sokkal rövidebb és tömörebb szövegére reflektál, azt kommentálja, a különféle értelmezési hagyományokat egymással ütközteti, alternatív véleményeket ismertet, szájhagyomány útján örökített tantételeket rögzít. A Talmud sokat merít a Misnával párhuzamosan szerkesztett, az abban helyet nem kapó vagy másodlagos jelentőségűnek tekintett magyarázatokat tartalmazó, annál sokkal bőbeszédűbb, ugyancsak tematikus rendszerbe foglalt Tószeftából. (A gyűjtemény nevének jelentése: „Kiegészítés, Hozzáfűzés”, az egyes tanítások neve a Toszeftában barájtá).

A Misna, majd a Talmud születésével az írott Tóra (Tórá se-bichtáv, „Tóra, ami-írásban (van/lett)” ti. adva, azaz Mózes öt könyve) mellett immár az addig szigorúan szájhagyomány útján örökített szóbeli Tóra (Tórá se-beál-pe, „Tóra, ami-száj-által (van/lett)” ti. adva) is kanonizált, írásos formát nyert. A szóbeli Tóra hagyományai a későbbi tradíció szerint Mózesig vezethetőek vissza, majd az ő halála után a papok és a vének (írástudók) bírtak a kanonikus érvényű értelmezéshez szükséges tekintéllyel, a babiloni fogság után pedig az úgynevezett Nagytanács, azaz a Szanhedrin tagjai (ansé Kneszet Hággedólá - a Nagy Tanács férfiai). Természetes, hogy a hagyományból, amelyet évezredeken át az ingatag emlékezésre bíztak, idővel sok elpusztult, a körülményekhez módosulva változott és új elemekkel bővült. Azért, hogy a bibliai értelmezés eredményeit és a szóbeli hagyomány elemeit az önkényes vagy akaratlan megváltoztatástól vagy éppen a feledéstől megmentsék, összegyűjtötték a fellelhető anyagot, és az előmunkálatokat felhasználva megszerkesztették a szóbeli Tan első írott változatát, a Misnát. A Szentírás-értelmezésnek a betű szerinti, szoros olvasaton (pesat) túllépő hagyománya (midrás) két ágra oszlik kezdettől: a midrás halácha logikai-hermeneutikai alapú törvényértelmezés, a midrás haggáda moralizáló-anekdotikus prédikációs irodalom. A Talmudban mindkét irány bőséggel képviselteti magát.

A Misnában név szerint említett tekintélyek a tannák vagy tannaiták, az i. sz. 10. és 200. között élt és működött rabbik és írástudók; a korábbi Tóra-tudósok nemzedékei a szófrimek (írnokok, másolók), valamint a későbbi (3–6. századi) talmudi tekintélyek, az amórák. A Talmud két változatban maradt fenn, a Talmud Jerusálmi a jeruzsálemi Talmud (jTalm, jT), a Talmud Bávli a babilóniai Talmud (bTalm, bT). Külön megjelölés nélkül Talmudon mindig az utóbbi értendő. A Bávli sokkal terjedelmesebb és gazdagabb, a Jerusálmi viszont teljesebb: majdnem minden Misna-traktátushoz van benne Gemára, míg a babiloni Talmudban a jeruzsálemi templomi istentisztelet részleteivel foglalkozó traktátusokhoz (témájuk Babilóniában kevés praktikus jelentőséggel bírván) nem készült Gemára.[2]

Tartalomjegyzék

A Misna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern Talmud-kiadás

A Misna hat rendre (széder), azon belül pedig összesen 63 traktátusra (masszechet) oszlik. A talmudi kommentárok, a Tószefta és a későbbi kommentátorok is ezt a beosztást és rendet követik.

  1. A Zeráím (זְרָעִים Magvak, Magvetés) 11 traktátusból áll. Az első, a Beráchot kivételével, mely az imák és áldások rendjét szabályozza, a zsidó földművelés és mezőgazdaság ügyeit tárgyalja a halácha szemszögéből.
  2. A Móéd (מוֹעֵד Ünnepek) 12 traktátusa a szombat és a zsidó ünnepek megüléséről értekezik.
  3. A Násím (נָ‏‏שִׁים Nők) 7 traktátusában a házassági törvények, valamint a családi élet szabályait boncolgatja.
  4. A Neziqín (נִזִקִין Kártételek) 10 traktátusa a zsidó magánjog törvényeit tárgyalja. Ide tartozik, ha nem is tematikailag, az Ávodá zárá, a bálványimádással foglalkozó traktátus és a Pirqé ávót, Az atyák bölcs tanításai, a zsidó etika kézikönyve.[3]
  5. A Qodásím (קֳדָ‏‏שִׁים Szentségek) 11 traktátusban tárgyalja a Szentély szolgálatával, az áldozati renddel és egyebekkel összefüggő problémákat, amelyeknek nagy része napjainkban nem bír gyakorlati jelentőséggel.
  6. A Tohorót (טָהֳרוֹת Tisztulás) 12 traktátusa az emberi tisztátalanság megnyilvánulásaival foglalkozik. Ezek közül manapság csupán a Mikváót és a Niddá témakörének van gyakorlati jelentősége. Az első a rituális fürdő méreteit és építési utasításait írja le kimerítő szakszerűséggel, míg a másik a zsidó családi élet alapjait képező tisztasági törvényeket részletezi.

A napjainkban ismert Jeruzsálemi Talmud csupán négy "rendet" - Zeráím, Móéd, Násím, Neziqín -, valamint a Niddá traktátus három fejezetét tartalmazza. Több más traktátus is hiányos.

Jehuda Hanászi műve a Talmud fejlődésében korszakalkotó volt, mivel azontúl az általa kodifikált hagyomány, a Misna lett a központ, amely köré a Biblia mellett a zsidó iskolák szellemi tevékenysége csoportosult. Ezekben (a legfontosabbak: Palesztinában Tiberiás; Babilóniában Nehardea, Szúra, Pumbedita) a Biblia mellett a Misnát magyarázták és továbbfejlesztették a társadalmi és jogi viszonyokra is kiterjedő vallásos életet. A Misna ezen ápolóit és a Biblia eme későbbi értelmezőit az amóra (többese: amoráim) közös névvel jelölik.

A Tószefta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gemára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amórák misna- és bibliai magyarázatainak gyűjteménye a Gemára nevet viseli, amely a Misnával együtt képezi a Talmudot.
Az Jeruzsálemi Talmud gemárájának anyagát a 4. – 5. században gyűjtötték egybe; arámi nyelven van irva, csak hiányosan, romlott szövegben maradt ránk és egészen háttérbe szorult a babilóniai előtt[forrás?], melynek gemára-anyagát 500 körül gyűjtötték össze és mai alakját Ási ben-Szimáj, Merémár, Már bár-Ási, Avína amoráknak, illetve az utánuk következő (500-550 körül) szevoráim nevű tudós nemzedéknek köszönheti, akik véglegesen egybeszerkesztették.

A Gemára módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gemára tulajdonképpen nem rendszeres magyarázata a Misnának, hanem a Biblia, a Misna, a kimaradt misnák (azaz a Toszefta barajtái) és az egyéb, régebbi bibliai értelmezéseket tartalmazó művek (Szifrá, Szifré, Mechiltá) fölötti, jobbára a tanházakban zajló értekezéseket és vitákat rögzíti.

A Gemára mindenekelőtt azt kutatja, mi a forrása a Misna valamelyik tételének a Bibliában, milyen joggal hivatkozik rá, majd pedig összehasonlítja a Misna tételét olyan rokon tételekkel, amelyek akár másutt a Misnában, akár pedig a Tószeftában fordulnak elő.

A diszkussziókban a kérdések és a feleletek rendkívül tömör, erőteljes nyelven vannak egymás mellé állítva. Módszerének jellegzetessége, hogy akár a legtávolabb eső dolgokban is képes hasonlóságokat keresni, illetve hogy éles dialektikával képes az egymáshoz közel fekvőkben is különbséget tenni. Kutatásaiban elsősorban a dialógust használja, ezért előadása élénk és változatos, olykor nagyon távol eső tárgyakra terjeszkedő. Jogi kérdésekről átcsap tisztán vallásiakba, szertartásiakról etikaiakba; a fertőző betegségek tárgyalása közben költői és erkölcsi részletekben merül el; történeti és nyelvészeti adatok váltakoznak természettudományiakkal és olyanokkal, melyek az akkori - nem csupán zsidó - néphitre vonatkoznak.

A Talmud egy hihetetlenül gazdag, bár nem a modern értelemben véve rendszeres és még korántsem kiaknázott bánya, melyben a 6. századig terjedő évezredből egymás mellett és egymás fölött dús anyag rakódott le, amely elsősorban a zsidóság vallásos és műveltségi életét ismerteti, amint az Eufrátesz partjaitól egész Rómáig nyilvánult és fejlődött, emellett pedig számtalan értékes adatot szolgáltat az egész ókor tudományos és erkölcsi felfogásaira, társadalmi és politikai viszonyaira nézve, mely adatok azonban csak keletkezésük idejének és helyének kritikai meghatározása és a mindenkori viszonyok tekintetbe vétele mellett használhatóak fel.[forrás?]

A kétféle Talmud[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétféle Talmudot különböztetnek meg:

  1. a palesztin Talmudot vagyis a nyugatit (héberül Talmud jerusálmi)
  2. és a babilóniait vagyis a keletit (héberül Talmud bávli).

A Jeruzsálemi Talmud[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Babilóniai Talmud[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Talmud nyelve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Talmud-lap felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Talmud Bavli, Széder Zera'im, Masszechet Berachot. A Vilnai kiadás első lapja (folio 2a)

A Talmud jelenlegi, jellegzetes kinézetét legelső nyomtatott kiadásának (Soncino[forrás?]) köszönheti, melyben a Misna és a Gemára mellé, helyesebben köré a legfontosabb kommentárokat is kinyomtatták. Azóta minden kiadás ezt a „szabványt” követi.

A fejlécen, kívülről befelé haladva az oldalszám (ב 2), a traktátus neve (ברכות Berachót), a fejezet száma (פרק ראשון Pereq risón 1. fejezet), valamint annak első szava (מאימתי Méémátáj Mikortól) látható.

Középen található a Misna adott szakasza, közvetlenül alatta, ennek folytatásaként, egy גמ׳ gm rövidítéssel elválasztva következik a Gemára. Ezt a főszöveget - a tulajdonképpeni Talmudot - veszik körbe meghatározott elrendezésben a különféle kommentárok. A belső oldalon (a képen a jobb oldalon) mindig Rási kommentárja helyezkedik el, a külsőn pedig az egyéb kommentárok. A lap margóján különféle, például bibliai szöveghelyekre vonatkozó utalások találhatók.

Mind a Misna és a Gemára, mind a kommentárok szövege tagolatlan, ezért a Talmud valamely részére vagy mondatára való utaláskor az egész lapra történik a hivatkozás. A korabeli nyomtatási hagyomány megtartása miatt a lapok első oldalát (recto) a-val, a másodikat vagy hátsót (verso) b-vel jelölik és nem számozzák külön, így tehát egy lap oldalaira történő hivatkozás így néz ki: Szanhedrin 10a, Edujot 12b.

A Talmud tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Misna traktátusai és a fejezetek (pereq) számai a Misnában, a Tószeftában, a babiloni és a jeruzsálemi Talmudban
Rend
(Széder)
Traktátus
(Masszechtá)
M T bT jT
1.
Zeráím
1. Beráchót 9 6 64 68
2. Péá 8 4 - 37
3. Demáj 7 8 - 34
4. Kilájim 9 5 - 44
5. Seviít 10 8 - 31
6. Terúmót 11 10 - 59
7. Máászérót 5 3 - 26
8. Máászér séní 5 5 - 28
9. Chálá 4 2 - 28
10. Orlá 3 1 - 20
11. Bikkurím 3 2 - 13
2.
Móéd
1. (12.) Sabbát 24 18 157 92
2. (13.) Éruvín 10 8 105 65
3. (14.) Peszáchím 10 10 121 71
4. (15.) Seqálím 8 3 - 33
5. (16.) Jómá 8 4 88 42
6. (17.) Szukká 5 4 56 26
7. (18.) Bécá 5 4 40 22
8. (19.) Rós ha-sáná 4 2 35 22
9. (20.) Táánít 4 3 31 26
10. (21.) Megillá 4 3 32 34
11. (22.) Móéd qátán 3 2 29 14
12. (23.) Chágígá 3 3 27 22
3.
Násím
1. (24.) Jevámót 16 14 122 85
2. (25.) Ketuvót 13 12 112 72
3. (26.) Nedárím 11 7 91 40
4. (27.) Názír 9 6 66 47
5. (28.) Szótá 9 15 49 47
6. (29.) Gittín 9 7 90 54
7. (30.) Qiddusín 4 5 82 48
4.
Neziqín
1. (31.) Bává qámmá 10 11 119 44
2. (32.) Bává mecíá 10 11 119 37
3. (33.) Bává bátrá 10 11 176 34
4. (34.) Szánhedrín 11 14 113 57
5. (35.) Mákkót 3 4 24 9
6. (36.) Sevúót 8 6 49 44
7. (37.) Édujjót 8 3 - -
8. (38.) Ávodá zárá 5 9 76 37
9. (39.) Ávót 5+1 - - -
10. (40.) Horájót 3 2 14 19
5.
Qodásím
1. (41.) Zeváchím 13 13 120 -
2. (42.) Menáchót 13 13 110 -
3. (43.) Chulin 12 16 141 -
4. (44.) Bechórót 9 7 61 -
5. (45.) Áráchín 9 5 34 -
6. (46.) Temúrá 7 4 34 -
7. (47.) Kerítót 6 4 29 -
8. (48.) Meílá 6 3 22 -
9. (49.) Támíd 6 - 8 -
10. (50.) Middót 5 - - -
11. (51.) Qinním 3 - - -
6.
Tohorót
1. (52.) Kélím 30 25 - -
2. (53.) Oholót 18 18 - -
3. (54.) Negáím 14 9 - -
4. (55.) Párá 12 12 - -
5. (56.) Tohorót 10 11 - -
6. (57.) Miqváót 10 8 - -
7. (58.) Niddá 10 9 73 13
8. (59.) Máchsirín 6 3 - -
9. (60.) Závím 5 5 - -
10. (61.) Tevúl jóm 4 2 - -
11. (62.) Jádajim 4 2 - -
12. (63.) Uqcín 3 3 - -

Első rend: Zeráím Magvak, Vetések) – זרעים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdasággal kapcsolatos törvények, főleg Izrael földjére vonatkoztatva; a kóhénokat (a papokat) és a levitákat megillető rész; mi az, amit külön kell választani a terméstől és a szegényeknek kell adni; valamint az áldások elmondásának törvényei.

Beráchót (Áldások) – ברכות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb Talmud-kiadásban ez a Talmud legelső traktátusa. Itt találjuk a Smá, az Amídá (a Tizennyolc Áldás), az étkezés utáni áldás, a különféle ételekre és italokra, valamint a különféle alkalmakkor elhangzó áldások elmondásának törvényeit.

Misna: 9 fejezet; Toszefta: 6 fejezet; bTalm: 64 lap; jTalm: 68 lap

Péá (Szegély - A mező szegélye) – פאה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azon törvények részletes megtárgyalása, amelyek szerint aratás idején a termőföld szélét nem szabad learatni, hanem a szegényeknek kell hagyni. Felsorolja azokat az ajándékokat, melyek megilletik a szegényeket: a szemestermények, az elhullott kalászok, a szüret után megmaradt, elhullott szőlőszemek, illetve itt kerülnek megtárgyalásra a szegények tizedeivel és a jótékonysággal kapcsolatos törvények.

Misna: 8 fejezet; Toszefta: 4 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 37 lap

Demáj (Kétséges tized) – דמאי[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kétségesen megállapított terménytizedek törvénye: mely terményekre vonatkozik a demáj (vagy d'máj) törvénye, hogyan kell megállapítani és mi történjék azzal, amit félretesznek belőle.

Misna: 7 fejezet; Toszefta: 8 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 34 lap

Kilájim (Kétfélék) – כלאים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindazon törvények, melyek tiltják kétféle mag vetését a mezőn, kétféle fa ültetését, a gabona vagy más ehető növény ültetését a szőlőskertbe, a kétféle szálból való szövést, az állatok keresztezését és különféle fajú állatok igába fogását.

Misna: 9 fejezet; Toszefta: 5 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 44 lap

Seviít (Hetedik - a Hetedik év) – שביעית[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hetedik év törvényei: a föld parlagon hagyása; azon gyümölcsök és zöldségek, melyeket a hetedik évben tilos enni; az adósságok elengedése, és a prozbol (az a rabbinikus törvény, amely lehetővé teszi, hogy a hitelező a hetedik év leteltével megkapja tartozását).

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 8 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 31 lap

Terúmót (Papi adományok, a papok részesedése a termésből) – תרומות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terúmá (vagy trúmá) törvényei: mely terményekből kell terúmá-t adni, a rituálisan tiszta, illetve tisztátalan terúmá-val kapcsolatos teendők; mi a teendő, ha a terúmá összekeveredik a nem felszentelt terménnyel.

Misna: 11 fejezet; Toszefta: 10 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 59 lap

Máászérót (Tizedek) – מעשרות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tized törvényei: különösen az első, a Levitáknak adandó tized, illetve a második tized törvényei. Kinek kell tizedet adni, és mikortól kezdődik ez a kötelezettség; mit szabad enni a tized elkülönítése előtt.

Misna: 5 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 26 lap

Máászér_séni (Második tized) – מעשר שני[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második tized törvényei: hogyan kell elkülöníteni, Jeruzsálembe vinni, és miként kell megváltani. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a netá r'váj (a negyedik év termésének) törvényei, melyek sokban hasonlítanak a második tizedre vonatkozó előírásokra.

Misna: 5 fejezet; Toszefta: 5 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 28 lap

Chálá (Tészta) – חלה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chálá elkülönítésének törvényei; melyik tésztából, hogyan és mennyit kell elkülöníteni.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 2 fejezet; bTalm: - lap; jTalm:28 lap

Orlá (Körülmetéletlen - nem tiszta gyümölcsök) – ערלה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A frissen ültetett fa első három évben termett gyümölcsének elfogyasztására vonatkozó tilalom, illetve a gyümölcsfák meghatározása. A traktátus nagyobbik felében azon különféle tiltott dolgok hatálytalanításáról esik szó, melyek a megengedett dolgok nagyobb mennyiségével vegyülnek el, illetve e hatálytalanítás körülményeiről.

Misna: 3 fejezet; Toszefta: 1 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 20 lap

Bikkurím (Zsengék) – בכורים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentélyben bemutatandó zsengék (vagyis az első termények) törvényei; mely terményekből kell bemutatni, mi módon kell Jeruzsálembe vinni, és milyen szertartást kell elvégezni a Szentélyben. A traktátusban alkalmazott logika alapján a 4. fejezetben a hermafroditák jogállását is itt tárgyalják.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 2 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 13 lap

Második rend: Móéd (Kijelölt idő, Ünnep) – מועד[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szombatra, az ünnepnapokra és a böjtnapokra vonatkozó törvények; az egyes ünnepekre és ünnepnapokra vonatkozó különleges törvények és előírások. A Seqálim traktátus ugyan nem illeszthető ebbe a meghatározásba, ám mivel a sékel-adót rendszeres időközönként szedték, ezért ebben a rendben kapott helyet.

Sabbát (Szombat) – שבת[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szombatnap törvényei. Milyen munkákat nem szabad végezni a szombaton, e tilalmak tórai eredete, a törvények részletes kifejtése, és az erre vonatkozó rabbinikus törvények. Ugyanitt kerülnek megtárgyalásra más törvények is, amelyek a szombatnapra vonatkoznak. A Babilóniai Talmudban a Chanukká (Hanukka) törvényei is ebben a traktátusban találhatók.

Misna: 24 fejezet; Toszefta: 18 fejezet; bTalm: 157 lap; jTalm: 92 lap

Éruvín (Vegyülések) – ערובין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jeruzsálemi Talmud Berachot traktátusának első lapja. Talmud Jerushalmi, Széder Zera'im, Masszechet Berachot

A Sabbát traktátus folytatása, mivel részletesen tárgyalja azokat a határokat, melyeken belül a szombatnapon is szabad tárgyakat egyik helyről a másikra vinni. Itt kerülnek megtárgyalásra az egyes „térségek”, illetve azok a törvények, amelyek azt szabályozzák, miképpen vihető el egy tárgy az egyik térségből a másikba, és miképpen változtatható meg egy térség határa (érúv chacérót, „udvarok egybekapcsolása”); a szombati határ megengedett túllépésének törvényei és „a határok egybekapcsolásának” törvényei, melyek ezt lehetővé teszik; valamint azok a rabbinikus törvények, amelyek a szombatnap térségeire vonatkoznak.

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 8 fejezet; bTalm: 105 lap; jTalm: 65 lap

Pészahím (pészahok, a pészahi bárány) – פסחים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pészah-ünnep törvényeinek részletes megtárgyalása: a macesz (a kovásztalan kenyér), a keserűfű, illetve a kovászosneműek eltávolításának törvényei; a peszáchi bárányáldozat törvényei. Itt kerülnek megtárgyalásra a Pészah séní (Második peszách) törvényei is. A traktátus egyik fejezete a pészah estjének istentisztelet rendjéről szól.

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 10 fejezet; bTalm: 121 lap; jTalm: 71 lap

Seqálím (Sékelek) – שקלים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egymással összefüggő kérdések megtárgyalása, melyek közös eleme: a sékel-adó megfizetése, amely a Szentély működésének költségeit fedezte. A sékel-adóra vonatkozó törvények megmagyarázásán kívül tárgyalják azt is, mire fordították a sékel-adót, hogyan épült fel a Szentély szervezete és irányítása, különös tekintettel a sékel-adóból származó jövedelem felhasználása.

Misna: 8 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: - lap; jTalm: 33 lap

Jómá (A Nap, ti. az Engesztelés napja) – יומא[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeruzsálemi Talmud. Egy középkori kézirat a kairói Genizából, még kommentárok nélkül

Jóm Kippúr napjának istentiszteleti rendje a Szentélyben; az e napon tartandó böjt szabályai, illetve az e napon elmondandó imák.

Misna: 8 fejezet; Toszefta: 4 fejezet; bTalm: 88 lap; jTalm: 42 lap

Szukká (Sátor) – סוכה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érvényes és az érvénytelen Szukkót, illetve az árbá mínim törvényei (a négyféle növényfajta, amelyet csokorba fogva teljesíthetjük a luláv megragadásának előírását). Ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a sátoros ünnep idején a Szentélyben megtartott szertartások.

Misna: 5 fejezet; Toszefta: 4 fejezet; bTalm: 56 lap; jTalm: 26 lap

Bécá (Tojás) – ביצה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamennyi ünnepre és ünnepnapra vonatkozó törvény. Az ünnepnapokon tiltott munkák (és egyéb tilalmak) felsorolása. E traktátus neve eredetileg Jóm Tóv („ünnep”) volt, s csak később változott meg, a traktátus legelső szava után, Bécá-ra.

Misna: 5 fejezet; Toszefta: 4 fejezet; bTalm: 40 lap; jTalm: 22 lap

Rós hasáná (Újév) – ראש השנה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt kerülnek megtárgyalásra azok a törvények, melynek alapján megállapítják Rós Hásáná napját, a naptár beosztását, illetve az újhold feltűntének hitelességét. Ugyanitt találjuk a sófár megfúvásának és az újévi istentiszteletnek a törvényeit.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 2 fejezet; bTalm: 35 lap; jTalm: 22 lap

Táánít (Böjt) – תענית[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösségi böjtnapok törvényei: az esőért elrendelt különleges imák, és azok a közösségi böjtök, melyeknek nem volt meghatározott naptári idejük, hanem nagy szárazság idején rendelték el. Ugyanitt kerülnek megtárgyalásra az év meghatározott napjain elrendelt böjtnapok, illetve a Megillat Táánít-ban megemlített böjtök és különleges alkalmak.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: 31 lap; jTalm: 26 lap

Megillá (Tekercs) – מגלה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Eszter-tekercs felolvasásának törvényei, illetve a Purim-ünnepre vonatkozó egyéb előírások. Ugyanebben a traktátusban tárgyalják még a következő témákat: a Tóra és a Próféták könyveinek felolvasását, az imák elmondásának törvényeit, a zsinagóga szentségét és a Tóra-tekercseket szabályozó törvényeket, valamint a Tóra-tekercsek megírásának, a mezuzá, a tefilin és az Eszter-tekercs törvényeit.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: 32 lap; jTalm: 34 lap

Móéd qátán (Kis v. félünnep) – מועד קטן[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt kerülnek megtárgyalásra azok a munkálatok amelyek tiltottak, illetve megengedettek a félünnepeken: a Peszách- és a Szukkot-ünnep közbeeső napjain. Mivel ezek szinte azonos haláchikus megfontolásokon alapulnak, a hetedik évre vonatkozó némely törvény is ebben a traktátusban található; és részletesen szól a gyászolás törvényiről is. Az ókorban e traktátus neve – első szava után – Másqín („öntözni”, „locsolni”) volt.

Misna: 3 fejezet; Toszefta: 2 fejezet; bTalm: 29 lap; jTalm: 14 lap

Chágígá (Ünnepi áldozat) – חגיגה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jeruzsálemi zarándokút és a különleges ünnepi áldozatok törvényei: a zarándok égőáldozata, az ünnepi hálaáldozat, a rituális tisztaság és tisztátalanság törvényei, különös tekintettel az ünnepekre, de a hétköznapokra is. Ebben a traktátusban esik szó az Égi Szekérről is.

Misna: 3 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: 27 lap; jTalm: 22 lap

Harmadik rend: Násím (Asszonyok) – נשים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házasságkötés és az abból származó kötelességek törvényei. Ebben a rendben azonban olyan traktátusok is találhatók (Nedárim és Názir), melyek csak érintőlegesen kapcsolódnak ehhez.

Jevámót (Sógor(sági) házasságok) – יבמות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sógorsági házasság és a chálicá (a sarulehúzás) törvényei (utóbbi az a szertartás, melynek során a gyermektelen özvegyasszonyt feloldják a sógorsági házasság kötelessége alól). Ez a traktátus tárgyalja a tiltott nemi kapcsolatokat, a tiltott házasságokat, a betérést, illetve azt a tanúságot, mely megállapítja a férj halálát s lehetővé teszi a feleség újraházasodást.

Misna: 16 fejezet; Toszefta: 14 fejezet; bTalm: 122 lap; jTalm: 85 lap

Ketuvót (Házasságlevelek) – כתובות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házasságlevél törvényei: mindazon vagyoni és házastársi kötelezettségek, melyek a férjre és feleségre vonatkoznak, akár a házasságlevélben lefektetett feltételek részeként, akár más, külön megállapodás részeként. Ebben a traktátus­ban kerülnek megtárgyalásra a nemi erőszak és az elcsábítás törvényei is.

Misna: 13 fejezet; Toszefta: 12 fejezet; bTalm: 112 lap; jTalm: 72 lap

Nedárím (Fogadalmak) – נדרים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fogadalmakra vonatkozó törvények: mi tekintendő fogadalomnak, milyen mértékben érvényesek, hogyan lépnek érvénybe, miképpen oldhatja fel egy tudós vagy miképpen semmisítheti meg a feleség apja, illetve férje. Ez a traktátus azért került a Násim rendjébe, mert az asszony apja vagy férje érvénytelenítheti az asszony fogadalmát, s ezért ez a törvény is a házasság és a személyes kapcsolatok haláchikus törvényeinek körébe tartozik.

Misna: 11 fejezet; Toszefta: 7 fejezet; bTalm: 91 lap; jTalm: 40 lap

Názír (Nazireus) – נזיר[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A názir törvényei: mely fogadalmi kifejezések köteleznek názirságra, a názir fajtái, a názirra vonatkozó tilalmak, és a názir által bemutatott áldozatok. Ez a trak­tátus a Nedárim traktátushoz való kapcsolódása okán került ebbe a rendbe.

Misna: 9 fejezet; Toszefta: 6 fejezet; bTalm: 66 lap; jTalm: 47 lap

Szótá (Házasságtörő nő) – סוטה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E traktátus első fejezeteiben a házasságtörő nőre vonatkozó törvények kerülnek megtárgyalásra: milyen esetekben és miképpen kell alkalmazni a szótá törvényeit, és mi legyen az asszony sorsa. Bizonyos haláchikus hasonlóságok okán szintén ebben a traktátusban található a Papi Áldás, a hákhél és a háborúzás törvényeinek magyarázata.

Misna: 9 fejezet; Toszefta: 15 fejezet; bTalm: 49 lap; jTalm: 47 lap

Gittín (Válólevelek) – גטין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A válólevél megírásának, átadásának, illetve megbízott általi elküldésének törvényei.

Misna: 9 fejezet; Toszefta: 7 fejezet; bTalm: 90 lap; jTalm: 54 lap

Kiddusín (Eljegyzések) – קדושין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eljegyzés és a házasság törvényei: hogyan, milyen körülmények között kerülhet sor az eljegyzésre; a különféle rokoni kapcsolatok, amelyek kizárják a házasságot. Ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidó férfi- és leányszolgálóra vonatkozó előírások, valamint az asszonyokra és férfiakra egyaránt, illetve a csak az asszonyokra vonatkozó parancsolatok közötti különbségek.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 5 fejezet; bTalm: 82 lap; jTalm: 48 lap

Negyedik rend: Neziqín (Kártételek, Károkozók) – נזקין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a rend a polgári és büntetőtörvényekkel foglalkozik, a testi fenyítéssel, illetve a halálbüntetéssel, a rabbinikus bíróság felállításával, a bíróság által hozott hibás döntésekkel, valamint a bírósági eljárás rendjével. Itt kerülnek megtárgyalásra a bálványimádás, illetve annak elkerülésének törvényei, a Bölcsek véleménye a legkülönfélébb haláchikus kérdésekben, valamint az etika és a bölcsesség dolgai.

Bává qámmá (Az első kapu) – בבא קמא[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nezikin traktátus első része: főleg a polgári pereskedés törvényeit tárgyalja: egy személy által egy másiknak okozott kár, akár saját cselekedetei, akár a birtokában lévő dolgok cselekedetei következtében.

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 11 fejezet; bTalm: 119 lap; jTalm: 44 lap

Bává mecíá (A középső kapu) – בבא מציעא[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üzleti életben felmerülő vitás pénzügyi kérdések; a talált dolgok, letétek, adásvétel, bérlet, zálogadás, munkások és a haszonbérlet vitás kérdései, valamint a kamatokra vonatkozó törvények.

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 11 fejezet; bTalm: 119 lap; jTalm: 37 lap

Bává bátrá (Az utolsó kapu) – בבא בתרא[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üzleti társulás, a közös birtok határának megvonása, az adásvételi szerződések, valamint az örökösödési jog, illetve az okiratok kiállításának törvényei. (A három Bává egy egészet alkot, terjedelmi okokból van három részben, innen erednek furcsa elnevezéseik.)

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 11 fejezet; bTalm: 176 lap; jTalm: 34 lap

Szánhedrín (Törvényszékek) – סנהדרין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban.

Misna: 11 fejezet; Toszefta: 14 fejezet; bTalm: 113 lap; jTalm: 57 lap

Mákkót (Korbácsütések) – מכות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben a testi fenyítés törvényeit tárgyalják: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók.

Misna: 3 fejezet; Toszefta: 4 fejezet; bTalm: 24 lap; jTalm: 9 lap

Sevúót (Eskük) – שבועות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában.

Misna: 8 fejezet; Toszefta: 6 fejezet; bTalm: 49 lap; jTalm: 44 lap

Édujót (Tanúságok) – עדיות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző rabbik véleménye, állásfoglalása különféle haláchikus kérdéseket illetően. Ebben a traktátusban kerülnek felsorolásra azok a ritka esetek, amikor Bét Sámmáj (Sámmáj iskolája) enyhébb, Bét Hillél (Hillél iskolája) pedig szigorúbb ítéletet hozott.

Misna: 8 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: lap; jTalm: lap

Ávodá zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és nem-zsidók közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint például a jén neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint például a kásrút és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályok) állnak összefüggésben.

Misna: 5 fejezet; Toszefta: 9 fejezet; bTalm: 76 lap; jTalm: 37 lap

Ávót (Atyák) – אבות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atyák mondásainak gyűjteménye a tanaita korból. A Misna többi traktátusától abban különbözik, hogy nem háláchikus problémákkal, hanem az etika kérdéseivel foglalkozik. Másik neve: Pirké Ávot (Az Atyák Etikája).

Misna: 5+1 fejezet; Toszefta: fejezet; bTalm: lap; jTalm: lap

Horájót (Döntések) – הוריות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részben a Szanhedrin traktátushoz kapcsolódik, mivel a rabbinikus bírósággal összefüggő kérdéseket tárgyalja: azokat az eseteket, amikor a Bét Dín, a főpap vagy a király téves döntést hozott és az emiatt bemutatandó bűnáldozatokat.

Misna: 3 fejezet; Toszefta: 2 fejezet; bTalm: 14 lap; jTalm: 19 lap

Ötödik rend: Qodásim (Szentségek) – קדשים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Qodásim (Kodásím) rend (a Chulin traktátus kivételével) az áldozatokra és a Szentélyre vonatkozó törvényeket tárgyalja. Ezt már a talmudi időkben is nehéz stúdiumnak tartották.

Zeváchim (Vágóáldozatok) – זבחים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a haláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések.

Misna: 13 fejezet; Toszefta: 13 fejezet; bTalm: 120 lap; jTalm: -

Menáchót (Ételáldozatok) – מנחות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cícítre, azaz a szemlélőrojtokra, és a tefilinre, az imaszíjakra vonatkozó törvények.

Misna: 13 fejezet; Toszefta: 13 fejezet; bTalm: 110 lap; jTalm: -

Chulin (Közönségesek) – חולין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, megevésre szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik az elfogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény.

Misna: 12 fejezet; Toszefta: 16 fejezet; bTalm: 141 lap; jTalm: -

Bechórót (Elsőszülöttek) – בכורות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiúgyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások.

Misna: 9 fejezet; Toszefta: 7 fejezet; bTalm: 61 lap; jTalm: -

Áráchín (Becslések) – ערכין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A becsértékre vonatkozó fogadalom és a Szentélynek felajánlott dolgok felszentelésének törvényei, különös tekintettel a földbirtokra. Ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a Jóvél (jóbél), vagyis a Jubileumi év törvényei.

Misna: 9 fejezet; Toszefta: 5 fejezet; bTalm: 34 lap; jTalm: -

Temúrá (Csere, Ki-/Fel-/Elcserélés) תמורה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a traktátusban találhatók azok a szabályok, amelyek a különböző áldozatokra kiválasztott állatok felcserélésével kapcsolatosak. Olyan törvények is, amelyek az áldozatra nem alkalmas állatokra vonatkoznak.

Misna: 7 fejezet; Toszefta: 4 fejezet; bTalm: 34 lap; jTalm: -

Kerítót (Kivágások, Kiirtások) – כריתות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a traktátusban találhatók azok a törvények, melyek a szántszándékkal elkövetett vétségeket és bűnöket tárgyalják, s melyek a kiirtás (כרת kárét, lit. kivágás) büntetését vonják maguk után; mi a teendő, ha valaki akaratlanul követett el ilyen vétket; a vétekáldozat (chátát), bűnáldozat (ásám) és a kétséges esetekre vonatkozó vétekáldozat (ásám tálúj).

Misna: 6 fejezet; Toszefta: 4 fejezet; bTalm: 29 lap; jTalm: -

Meílá (Hűtlenség) – מעילה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentélynek felszentelt tárgyak törvénytelen használatára vonatkozó törvények; a szentségtörés meghatározása; milyen körülmények között tekintik úgy, hogy megtörtént a szentségtörés; a szentségtörés elkövetése.

Misna: 6 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: 22 lap; jTalm: -

Támíd (Állandó(an) - a Mindennapi áldozat) – תמיד[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentély állandó törvényei, a mindennapi áldozat törvényei, a Szentélyben tartott istentisztelet rendje.

Misna: 6 fejezet; Toszefta: fejezet; bTalm: 8 lap; jTalm: -

Middót (Mértékek) – מדות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentély (főként a Második Szentély) méretei és berendezése, a Szentély udvarainak és csarnokainak leírása. (E traktátus, a Támíddal és a Seqálímmal együtt a Jesájá próféta (Jézus) korabeli Templom berendezésének, istentiszteleti rendjének, szervezetének egyik legalapvetőbb külső forrása.)

Misna: 5 fejezet; Toszefta: fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Qinním (Fészkek) – קנים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madáráldozatokra vonatkozó törvények (főleg ha párban mutatják be): vétek- vagy bűnáldozat bizonyos vétkekért, illetve a rituális tisztátalanság bizonyos eseteiben előírt megtisztulási szertartás része; s mindazon törvények, melyek arra az esetre vonatkoznak, ha az egyik áldozat bemutatására hozott madarak összekeverednek egy másik áldozat bemutatására hozott madarakkal.

Misna: 3 fejezet; Toszefta: fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Hatodik rend: Tohorót (Tisztulások) – טהרות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Más kiejtésben Táhárót.) A rituális tisztaság és tisztátalanság törvényei. Már a talmudi időkben is a Misna egyik legnehezebb rendjének tartották. Ehhez a rendhez – a Niddá traktátu­son kívül – nem készült Gemárá.

Kélím (Edények) – כלים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különféle edényekre vonatkozó rituális tisztátalanság fajtái: hogyan válnak tisztátalanná, elkészítésük melyik szakaszában tekinthetők már elkészültnek, miáltal ki vannak téve a rituális tisztátalanság lehetőségének, illetve mely részeik vannak kitéve a rituális tisztátalanság lehetőségének.

Misna: 30 fejezet; Toszefta: 25 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Oholót (Sátrak) – אהלות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A holttestet tartalmazó sátor rituális tisztátalanságának törvényei, illetve a holttestekre vonatkozó egyéb törvények.

Misna: 18 fejezet; Toszefta: 18 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Negáim (Érintések, Csapások; Cáráát - lepra) – נגעים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leprásságra (poklosságra) vonatkozó törvények: a személyek, a ruhák és a hajlék vonatkozásában, illetve megtisztításuk.

Misna: 14 fejezet; Toszefta: 9 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Párá (Tehén) – פרה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörös tehén (párá ádummá), illetve a tisztító víz hintésének törvényei.

Misna: 12 fejezet; Toszefta: 12 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Tohorót (Tisztulások) – טהרות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Más kiejtésben Táhárót.) A rituális tisztátalanságra vonatkozó törvények (a Tóra és a rabbinikus rendelkezések alapján) és a rituális tisztátalanságra vonatkozó általános elvek.

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 11 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Miqváót (Rituális fürdők) – מקואות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rituális fürdőkre vonatkozó törvények: megépítésük szabályai, illetve mely esetekben tekintendők alkalmatlannak. A rituális megmerítkezés törvényei.

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 8 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Niddá (Menstruáló nő) – נדה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A menstruáló asszony, a menstruáláson kívüli vérfolyás, illetve a gyermekágyas nő rituális tisztátalanságára vonatkozó törvények.

Misna: 10 fejezet; Toszefta: 9 fejezet; bTalm: 73 lap; jTalm: 13 lap

Máchsirín (Előkészületek, Fogékonyságok) – מכשרין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miképpen válhatnak rituálisan tisztátalanná az étkek, ha bizonyos folyadékokkal érintkeznek.

Misna: 6 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Závím (Magfolyósak) – זבים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt kerülnek megtárgyalásra a magfolyással, a testi váladékokkal kapcsolatos törvények, illetve a folyásos rituális tisztátalanság átadása érintés által.

Misna: 5 fejezet; Toszefta: 5 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Tevúl jóm (Napközbeni bemerítkezés) – טבול יום[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annak a törvénye, aki tisztátalanság miatt megfürdött, de napnyugtáig tisztátalannak tekintendő.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 2 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Jádajim (Kezek) – ידים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kézmosás törvényei és a kezek rituális tisztátalanságára vonatkozó rabbinikus szabályok. Ugyanebben a traktátusban szó esik más dolgokra vonatkozó rabbinikus szabályokról is.

Misna: 4 fejezet; Toszefta: 2 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Ukcín (Kocsányok) – עוקצין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kocsányok és a rajtuk függő gyümölcsök rituális tisztátalanságának törvényei; melyek a gyümölcs azon ehetetlen részei, amelyek mégis a gyümölcs részének tekintendők abban az értelemben, hogy közvetíthetik a rituális tisztátalanságot; valamint ugyanezen okfejtésekből levezethető egyéb dolgokra (pl. különböző anyagok együttes kezelésére, húsos csont fogyasztására) vonatkozó szabályok.

Misna: 3 fejezet; Toszefta: 3 fejezet; bTalm: lap; jTalm: -

Másszechtót qetánnót - Kisebb traktátusok – מסכתות קטנות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ún. Kisebb traktátusokat, melyek egyike-másika meglehetősen hosszú, a gáón-ok (geonim) Külső traktátusnak (Másszechtót chícónít מסכתות חיצונית) is nevezték. E traktátusokban sok mindenről szó esik: közös vonásuk, hogy nincsen meghatározott helyük a Misnában vagy a Talmudban, még ha számos esetben hivatkoznak a Tórára és a legfontosabb haláchikus elvekre. Ezek a traktátusok arra utalhatnak, hogy valamikor létezett a Misnának más, a jelenlegitől eltérő rendje is.

Ávót de-Rábbi Nátán (A R. Nátán féle „Atyák”) – אבות דרבי נתן[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ávót traktátus kiegészítése és kibővítése; a Misna bölcs rabbijainak útmutatásait és bölcs mondásait tartalmazza. 41 fejezetből áll.

Szófrím (Írnokok) – סופרים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tóra-tekercsekre vonatkozó törvények: miképpen kell megírni, mi a Tóra elfogadott maszoretikus szövege, a Tóra és a Háftárák felolvasásának törvényei. 24 fejezetből áll.

Szmáchót (Örömök, Ünnepi alkalmak) – שמחות[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyászolás törvényeit tárgyaló traktátus eufemisztikus elnevezése (valódi címe: Ével rábbátí, „Nagy gyász”). A temetés, a gyászbeszéd és a gyász törvényei. 14 fejezetből áll.

Kállá (Menyasszony) – כלה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házasság törvényei, illetve a nemi kapcsolatokban szükséges mértékletesség. 1 fejezetből áll.

Kállá rábbáti (Nagy menyasszony) כלה רבתי[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kívánatos magatartás törvényei, főleg zsidókra, és különösen a tudósokra vonatkoztatva. Mivel a házasság és a mértékletesség törvényeinek megtárgyalása vezeti be, e traktátus a Kállá Rábbá nevet kapta, hogy az előző, rövidebb traktátustól meg lehessen különböztetni. 10 fejezetből áll.

Derech erec rábbá (Föld útja, a nagyobbik) – דרך ארץ רבה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etikai traktátus, mely az illemtan és az etika általános törvényeivel foglalkozik. 11 fejezetből áll.

Derech erec zútá (Föld útja, a kisebbik) – דרך ארץ זוטא[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etikai traktátus, a tudós által követendő viselkedéssel és magatartással foglalkozik. Ehhez a traktátushoz csatlakozik a Pereq Hásálom (a békesség fejezete), amely a békét dicséri. Utóbbival együtt 11 fejezetből áll, úgyhogy neve ellenére egyáltalán nem rövid.

Gérím (Jövevények, Betértek) – גרים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betértekre vonatkozó törvények: az igaz prozelita (gér cedek) és az ottlakó idegen (gér tósáv, olyan nem-zsidó, aki felhagyott a bálványimádással), valamint az áttérés törvényei. 4 fejezetből áll.

Kútím (Szamaritánusok) – כותים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szamaritánusokra vonatkozó rabbinikus törvények, akiket a zsidók és a nem-zsidók között elhelyezkedő szektának tekintettek. 2 fejezetből áll.

Ávádím (Szolgák) – עבדים[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó szolgákra vonatkozó rendelkezések. 3 fejezetből áll.

Széfer Tórá (Tóra-tekercs) – ספר תורה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tóra-tekercs megírásának törvényei, különös tekintettel azokra a szavakra, melyeket különleges módon kell írni. 5 fejezetből áll.

Tefilín (Imaszíjak) – תפילין[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fejre és karra illesztendő imaszíjak, illetve a bennük lévő pergamen megírásának törvényei. 1 fejezetből áll.

Cícít (Szemlélőrojtok) – ציצית[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szemlélőrojtok törvényei. 1 fejezetből áll.

Mezúzá (Mezúzák) – מזוזה[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ajtófélfára helyezett pergamen: annak megírására és elhelyezésének módjára vonatkozó törvények. 2 fejezetből áll.

A Talmud hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Talmud döntő befolyással lett a zsidóság vallási és szellemi életére. Tanulmányozása mellett, kivált a 16. századtól a 18. század végéig, minden egyéb tudományos foglalkozás majdnem kiszorult a zsidóság köréből; magyarázták, kivonatolták, lefordították és kodifikálták.

Talmud-magyarázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a Talmud kétségkívül legfontosabb, legalaposabb, megkerülhetetlen és gyakorlatilag nélkülözhetetlen magyarázója Rási (Salamon ben Jicchák);
  • az un. toszafisták;
  • csupán a Misnát Obadia Bartinura és Heller Lipmann látták el közkézen forgó kommentárokkal.
  • a babiloniai Talmud haggádai (azaz elbeszélő) részeit egyebek közt Jákob ben Chabib kivonatolta, akinek Én-Jákób (Jákób kútja) című könyvét (1. kiad. 1544. és 1566.) számos toldalékkal és magyarázattal látták el; német fordításban Wünsche A., Der babylonische Talmud in seinen haggadischen Bestandtheilen (Lipcse, 1886);
  • a jeruzsálemi Talmud aggádai részeit pedig Sámuel Jaffe a Jefé máreh című könyvében (Velence 1590);
  • a Talmud haláchai (vagyis törvényi) tartalmát többen is összeállították, illetőleg törvénykönyvbe szedték: Álfászi (Jichák Fezzi); Maimonidész; Jákob ben Áser, akinek Árbáá Túrim (Négy torony) c. könyvének négy részre való felosztása ezentúl mértékadó is maradt; valamint Jószéf Káró (1488 -1575) Sulchán Áruch („Terített asztal”) című művében.

Külföldi fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Latin nyelven megjelent a Misna majdnem összes, a Talmudnak pedig több része;
  • arabul és spanyolul az egész Misna;

Babiloni Talmud[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Schottenstein Edition of the Talmud, Mesorah Artscroll Publications, New York. (párhuzamos szöveggel); Mesorah Talmud site
  • Isidore Epstein, The Soncino Talmud, Soncino Press. (angol és párhuzamos fordításban is); CD-ROMon: Soncino Talmud site
  • I. Epstein The Babylonian Talmud. Translated into English with notes, glossary and indices, 35 vol., London, 1935–1952; (utánnyomás: 18 vol. London, 1961)
  • Jacob Neusner, The Talmud of Babylonia. An American Translation, Atlanta, 1984-1995, Scholars Press for Brown Judaic Studies. (teljes)
  • Adin Steinsaltz, The Talmud: The Steinsaltz Edition, Random House, 22 vol. (nem teljes); Steinsaltz Talmud site
  • Michael L. Rodkinson: The Babylonian Talmud, 10 vol., 1918 (nem teljes); [1]

Német[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lazarus Goldschmidt, Der Babylonische Talmud, 12 vol., Frankfurt, 2002 (ISBN 3-633-54200-0) (eredeti: Berlin, 1929–1936)

Francia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Safra Edition Talmud Bavli. Mesorah Artscroll Publications, New York.

Jeruzsálemi Talmud[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jacob Neusner, Talmud of the Land of Israel: A Preliminary Translation and Explanation, University of Chicago Press.
  • Schottenstein Edition of the Yerushalmi Talmud Mesorah Artscroll Publications, New York; [2]

Magyar fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul sem a Misnának, sem a Talmudnak nincs teljes fordítása, mindkettőből csupán elenyésző számú szemelvény jelent meg eddig.

  • Pirké ávót, több fordításban a magyar zsidó imakönyvekben.
  • Derech erec, in: Krausz Sámuel: Talmudi életszabályok és erkölcsi tanítások, Budapest, 1894, Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) kiadványa.
  • A Talmud könyvei, fordította és összeállította Molnár Ernő, 1923 (repr.: IKVA kiadó, 1989)
  • A Talmud. A Babilóniai Talmud, válogatta és fordította Domán István, 1994; Talmud, 1994

Konkordanciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chayim Yehoshua Kasovsky, Thesaurus Talmudis. Concordantiae Verborum quae in Talmude Babilonico reperiuntur, 41 vol., Jerusalem, 1954–1982.
  • Biniamin Kosowsky, Thesaurus Nominum Quae in Talmude Babylonico Reperiuntur, Jerusalem, 1976.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. לָמַד lámad jelentése: tanulni.
  2. A Talmud megnevezés gyakran csak az összehasonlíthatatlanul terjedelmesebb Gemárát jelöli, de rendszerint beleértendő mindkét gyűjtemény.
  3. ld. Naftali Kraus: Az ősi forrás(7). Zsidó morál és Etika. Budapest, 1998

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Talmud témában.

Teljes szöveg héberül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]