Maimonidész
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Zsidó filozófia Középkori filozófia |
|
|---|---|
 |
|
| Név: | Maimonidész |
| Született: | 1135. március 30, (Córdoba, Spanyolország) |
| Meghalt: | 1204. december 13, (Fusztát, Egyiptom) |
| Iskola/irányzat: | Zsidó filozófia, Zsidó törvény, Zsidó etika |
| Befolyásolta: | Spinoza, Aquinói Szent Tamás, Bodin, Leibniz,[1] Newton[2], Strauss |
| Befolyásolták: | {{{befolyásolták}}} |
Moses Maimonidész (vagy Majmonidész, 1135 – 1204), teljes nevén Mose ben Maimon (héberül: משה בן מימון), saját nyelvén, arabul: موسى بن ميمون بن عبد الله القرطبي الإسرائيلي (Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí), zsidó rabbi, orvos, filozófus; Spanyolországban és Egyiptomban tevékenykedett a középkorban. Héber nyelvű művekben Maimoni (מימוני) néven említik, de találkozunk a Mose ben Maimon rabbi névváltozattal és ennek héber rövidítésével RáMBáM formával is.
Az ő nevéhez fűződik a mai napig is vitatott Talmud törvényeinek a rendszerbe foglalása (Misna Tóra).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
1135. március 30-án született Córdobában, ami az ő korában az arab kalifátus fővárosa volt. Tanulmányait kezdetben apja útmutatása mellett végzte, aki rabbi volt. De ugyanekkor ismerkedett meg az antik görög és arab filozófiával is, arab tudósok közvetítésével.
Mikor 1148-ban, Spanyolországban a kereszténység és az iszlám hatására a zsidó lakosságot kényszerítették vallásuk elhagyására, Maimonidész családja inkább a száműzetést választotta és Észak-Afrikába menekült. 1159-ben a család a marokkói, Fez nevű városban telepedett le, majd 1165-be Jeruzsálembe költözött. Innen Egyiptomba költöztek tovább, először Alexandria városba, majd a mai Kairó helyén állt Fusztát nevű városba, ahol Maimonidész életének végéig élt.
A család vándorlása közben Maimonidész nem hagyta abba a tanulmányait: orvoslást tanult és Arisztotelészt tanulmányozta, akinek műveihez kommentárokat is írt. Fusztátban Maimonidész a zsidó közösség vezetője lett (Nagid) és a város első rabbija, majd 1185-től Szaladin, Egyiptom és Szíria ajjúbida szultánjának a személyes orvosa. Mindez idő közben számos művet és tanulmányt írt. Írt egy filozófiai logikával foglalkozó művet; egy judeo-arab nyelvű kommentárt a Misnához (Sanhedrin Misna); a Tóra 613 parancsának felsorolását; a Misné Torá törvénykönyvet; A tévelygők útmutatója című judeo-arabul írt filozófiai értekezlést, továbbá számos levelét, amelyeket különböző zsidó közösségeknek írt. Sanhedrin Misna eredetileg arab nyelven íródott, majd később fordították héber nyelvre.
Maimonidésznek különösen a Tévelygők útmutatója című munkája ismert. Ebben a műben azokhoz fordult, akik a filozófiával való foglalkozás közben hitükben elbizonytalanodtak, és azt akarja megmutatni, hogy hogyan válhat a hit sajáttá a tudomány közvetítésével: ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat.
Maimonidész negatív teológiát képvisel, ami azt jelenti, hogy Isten lényegéről csak tagadó módon kell beszélni. Az állítások csak Isten hatásaira vonatkoznak és nem a lényegére.
[szerkesztés] 13 hittétel
Maimonidész a zsidó vallás tanait, a Misna kommentárokban (Sanhedrin, 10. fejezet) 13 hittétel foglalta össze. Ezek a következők:
- A Teremtő Istenben hiszek.
- Isten egyetlen
- Isten szellemi lény.
- Isten az első és utolsó.
- Istenen kívül senki sem méltó az imádásra.
- A próféták szavai igazak.
- Mózes a próféták atyja.
- A mai Tóra a Mózesnek átadottal megegyezik.
- Nincs más Tóra.
- Isten ismeri az ember gondolatát, tud tetteikről, megérti minden tettünket.
- Isten a parancs meg nem tartóját bünteti, a megőrzőit jóval fizeti.
- Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása.
- Hit a holtak feltámadásban.
[szerkesztés] Művei
Maimonidész egyaránt írt vallási, filozófiai és orvosi műveket is. A legtöbb mű arab nyelven íródott, kivételt képez a Mishná Torá ami héber nyelvű. A Judaizmusról szoló szövegek a következők:
- Misna kommentárok, (héberül: Pirush Hamishnayot) arab nyelven íródott. Ez a szöveg volt az első ilyen témájú kommentár; a bevezető részeket gyakran idézik más művekben is.
- Széfer Mádá ( A tudás könyve).
- Misná Torá, de ismert Sefer Yad ha-Chazaka néven is, a zsidó-törvényekkel foglalkozik. A Tóra 613 parancsának felsorolását találhatjuk meg benne;
- Tévelygők útmutatója, Arisztotelész filozófiájával és a zsidó vallással foglalkozó mű;
- Teshuvot, különböző levelezések gyűjteménye.
- Értekezés a logikáról (arabul: Makála fí szinát al-mantik) számos kiadása ismert, valamint több nyelvre is lefordították.
Maimonidész több orvosi munkát is hátrahagyott magaután; számos ezek közül máig fennmaradt. A legismertebb orvosi témájú műve a Fuszúl Múszá (Múszá fejezetei) ami arab ugyancsak nyelven íródott.
