Siló (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siló
Lakói zsidók
Ország Izrael
Ciszjordánia
Beszélt nyelvek héber
Elhelyezkedése
Siló (Izrael)
Siló
Siló
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″Koordináták: é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″

Siló (héberül: שִׁלֹה, שילה ) zsidó település Ciszjordániában. Lakossága mintegy 2400 fő volt 2011-ben [1].

A településnek nagyobb jelentősége az ókori Izraelben volt. A királyság előtt Izráel törzseinek vallási központja. Itt volt a szent sátor és itt őrizték a szövetség ládáját. Itt töltötte ifjúságát Sámuel próféta Éli főpapi szolgálata mellett.

Siló Bétel és Szikem között feküdt, Jeruzsálemtől kb. 40 km-re északra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen a régészek egy középső bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak Kr. e. 1900-1800-ból.

A zsidók honfoglalása után itt osztották fel az Ígéret Földjét a 12 törzs között és jelölték ki a városaikat. [2]

Több mint 300 évig volt a vallási központ, mígnem Jeruzsálem átvette a szerepét. A királyság előtti időkben a zsidók gyülekezési helyeként említi a Biblia. [3]. Itt volt a szent sátor 369 évig [4], és itt őrizték a szent ládát, amíg a kánaáni ellenség, a filiszteusok hadizsákmányként magukkal nem vitték.[5]. Miután Dávid király visszaszerezte a filiszteusoktól a frigyládát, már többé nem került vissza Silóba, hanem Kirját-Jeárimba vitték, majd onnan Jeruzsálembe, ahova áttevődött a vallási központ helye. Amikor Salamon király meghalt és a királyság két részre szakadt, minden törzs megalapította a maga szent helyét.

A város Jeremiás próféta korában már csak romhalmaz. [6] Később valószínűleg újraépült; a Kr. u. 4. századból egy keresztény templom romjait tárták fel a régészek. [7]

A középkorban, amikor a keresztes lovagok elfoglalták a területet, 1173-ban, egy falu található itt egy mecsettel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Simon Griver: Izrael
  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás