Korán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Átírási segédlet
Korán

Eredeti írásmódja: القرآن

Tudományos átírása: al-Qur'ān

Hiv. nemzetközi formája: Qur'an
Egy nyitott Korán

A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten, Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való. Magyar szövegekben ritkábban előfordul a régies Qurán és Alkorán alakban is. Gyakran emlegetik al-Qur'ān al-Karīm (Kegyes Korán) szószerkezetben.

A Korán szerepe az iszlám vallásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korán az iszlám szent irata. Iszlám országokban általános, hogy az iskolai tanulmányok részét képezi a Korán betéve történő megtanulása. A Koránmagyarázat (tafszír) az arab irodalom, vallás és tudomány egyik legfontosabb ágazata.

A Korán mint szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korán tagolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Koránt 114 fejezet (szúra, eredeti jelentése: kerítés) alkotja, amelyek rövid versekből (ája) állnak. A Korán összesen 6348 áját tartalmaz, illetve további 112 a szúrák elején található biszmilláh („Isten nevében”) formulát tartalmaz. (A 9. szúra kivételével mindegyik ezzel a 'basmala' formulával kezdődik.) Minden szúrának saját neve van, a szúrákon belül az egyes ájákat sorszámmal jelölik. A pontos hivatkozáshoz ismerni kell, hogy mely olvasatra hivatkozik valaki, mivel egyes olvasatokban a szöveg bontása eltérő lehet. A magyar fordítások kivétel nélkül a leggyakoribb, ún. hafsz-olvasat számozását használják. A 20. századtól kezdve a szúrák neve helyett hivatkozások gyakran használnak sorszámot a szúrák jelölésére.

A szúrák sorrendje nem fejez ki kronológiai vagy fontossági sorrendet. Az első, rövid Fatiha (Megnyitó) szúra után, a Korán elején a hosszabb, a végén a rövidebb szúrák találhatók.

A szúrákból és ájákból álló beosztás mellett számos praktikus, olvasást, recitálást, és memorizálást segítő tagolási rendszert is alkalmaznak. A Korán 30 nagyjából egyforma terjedelmű dzsuzból (rész) áll. (Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt). Az egyes dzsuzokat gyakran két egyforma csoportra (hizb) osztják, amelyek további negyedekre oszthatók. Létezik a Koránnak egy hetes tagolása (manazil) is. További felosztási mód a Korán nagyjából 8-10 ájából álló szemantikailag egységes részekre (ruku'at) osztása.

Hagyományos tagolás szerint a szúrák, keletkezési helyük szerint mekkai, illetve medinai szúrákra oszlanak, amelyek egyben kronológiai tagolást is kifejeznek. Ez a megosztás a szerkesztés során a sorrendben nem jelenik meg.

A Korán szúrái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koránt olvasó dervis a Mevlana-rendházban
A mekkai szúrák A medinai szúrák
1. Al-Fatiha - A megnyitó 2. Al-Baqarah - A tehén
6. Al-An'am - A jószágok 3. Al-Imran - Imrán nemzetsége
7. Al-A'raf - A magaslatok 4. An-Nisaa - A nők
10. Yunus - Jónás 5. Al-Maidah - Az asztal
11. Hud - Húd 8. Al-Anfal - A zsákmány
12. Yusuf - József 9. At-Tawba - A megbánás
14. Ibrahim - Ábrahám 13. Ar-Ra'd - Mennydörgés
15. Al-Hijr - Al-Hidzsr 22. Al-Hajj - A zarándoklat
16. An-Nahl - A méhek 24. An-Nur - A világosság
17. Al-Israa - Az éjszakai utazás 25. Al-Furqan - Al-Furqán
18. Al-Kahf - A barlang 26. Ash-Shu'araa - A költők
19. Maryam - Mária 27. An-Naml - A hangyák
20. Ta-Ha - Táhá 33. Al-Ahzab - A szövetségek
21. Al-Anbiyaa - A próféták 47. Muhammad - Mohamed
22. Al-Hajj - A zarándoklat 48. Al-Fath - A győzelem
23. Al-Muminun - A hívők 49. Al-Hujurat - A szobák
25. Al-Furqan - Al-Furqán 55. Ar-Rahman - A Könyörületes
26. Ash-Shu'araa - A költők 57. Al-Hadid - A vas
27. An-Naml - A hangyák 58. Al-Mujadila - A vita
28. Al-Qasas - A történet 59. Al-Hashr - Az összegyűjtés
29. Al-'Ankabut - A pók 60. Al-Mumtahana - A próbának alávetett nő
30. Ar-Rum - A bizánciak 61. As-Saff - A sorok
31. Luqman - Luqmán 62. Al-Jumu'a - A péntek
32. As-Sajda - A leborulás 63. Al-Munafiqun - A képmutatók
34. Saba - Szaba 64. At-Tagabun - A kölcsönös becsapás
35. Fatir - Az angyalok 65. At-Talaq - A válás
36. Ya-Sin - Yá Sín 66. At-Tahrim - A tilalom
37. As-Saffat - A fölsorakozás 76. Al-Insan - Az ember
38. Sad - Szád 98. Al-Baiyina - A világos bizonyíték
39. Az-Zumar - A seregek 99. Al-Zalzalah - A földrengés
40. Gafir - A hívők 110. An-Nasr - A győzelem
41. Fussilat - Világos magyarázatot nyertek
42. Ash-Shura - A tanácskozás
43. Az-Zukhruf - Az ékesség
44. Ad-Dukhan - A füst
45. Al-Jathiya - A letérdeplő
46. Al-Ahqaf - Al-Ahqáf
50. Qaf - Qáf
51. Az-Zariyat - A szétszórók
52. At-Tur - A hegy
53. An-Najm - A csillag
54. Al-Qamar - A Hold
56. Al-Waqi'a - A bekövetkező
67. Al-Mulk - Az országlás
68. Al-Qalam - Az írótoll
69. Al-Haqqa - A valóra való
70. Al-Ma'arij - A felmenetel
71. Nuh - Noé
72. Al-Jinn - A dzsinnek
73. Al-Muzzammil - A beburkolózott
74. Al-Muddaththir - A köpenyébe burkolózó
75. Al-Qiyamat - A feltámadás
77. Al-Mursalat - Az elküldettek
78. An-Nabaa - A híradás
79. An-Nazi'at - A szakítók
80. 'Abasa - A homlokát ráncolta
81. At-Takwir - Ha a Nap felgöngyölödik
82. Al-Infitar - A széthasadás
83. Al-Mutaffifeen - Hamisan mérők
84. Al-Inshiqaq - A szétszakadás
85. Al-Buruj - A tornyok
86. At-Tariq - Az éjszakai látogató
87. Al-A'la - A Legmagasztosabb
88. Al-Gashiya - A mindent beborító
89. Al-Fajr - A hajnal
90. Al-Balad - A város
91. Ash-Shams - A Nap
92. Al-Lail - Az éjszaka
93. Ad-Dhuha - A reggeli órák
94. Al-Sharh - A kitárás
95. At-Tin - A fügefa
96. Al-'Alaq - A vérrög
97. Al-Qadr - Az elrendelés
100. Al-'Adiyat - A száguldók
101. Al-Qari'a - A csapás
102. At-Takathur - A gyarapodás
103. Al-'Asr - Az idő
104. Al-Humaza - A rágalmazók
105. Al-Fil - Az elefánt
106. Quraish - A Qurays
107. Al-Ma'un - A segítségnyújtás
108. Al-Kauthar - A Kawthar
109. Al-Kafirun - A hitetlenek
111. Al-Masad - A pálmarost
112. Al-Ikhlas - Az őszinte hit
113. Al-Falaq - A reggel
114. An-Nas - Az emberek

Stilisztikai jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korán keverten, akár egy szúrán belül is váltakozva tartalmaz elbeszélő, intő-figyelmeztető, és törvény jellegű szövegrészeket, amelyek nem feltétlenül függnek össze egymással.

A Korán szövege műfajilag több stílusba sorolható. Egyes részei rímes, metrikus rendszerben (al Bihar), míg a szövegek többsége, sajátos, ritmikus prózában (saj) íródtak. A Korán a szemantikailag összefüggő részeket gyakran, (de nem mindig) laza rímszerkezettel, önrímekkel vagy asszonáncokkal kapcsolja össze: Pl.: Al-Fajr szúra kezdete

Wal-fajr,
Wa layâlin `ashr,
Wash-shaf`i wal-watr
Wal-layli 'idhâ yasr,
Hal fî dhâlika qasamun li-dhî hijr.

Néhány szúrában megjelenik a refrén, néhány, (például minden második) ájánként.

A Korán kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A muszlimok szerint a Korán Isten által kinyilatkoztatott, és a mai napig romlatlan formában megmaradt szöveg, mindazonáltal a Korán szövegeinek egy kötetbe szerkesztésének folyamatáról fentmaradtak hagyományok. Az orientalista tudományban számos elmélet fogalmazódott meg a Korán kialakulását illetően.

A Korán kialakulása az iszlám hagyomány szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A síita és szunnita „ortodox” értelmezése szerint a Korán szövege nem időben teremtetett, hanem öröktől fogva létezik. A mutaziliták nevű, szunnita eredetű, de a hellenisztikus és görög filozófiai irányzatokon is alapuló teológiai iskola szerint ez az elképzelés Allah egyetlen voltát vonja kétségbe, hiszen feltételezi, hogy Allah mellett valami más is van, ami öröktől fogva létezik, és ez a dualista álláspont nem összeegyeztethető Allahnak magában a Koránban található tanításaival.

9. századi Korán

Az iszlám hagyomány szerint Mohamed az első, Hira hegyén kapott kinyilatkoztatástól (610) a haláláig (632) tartó 23 éven át folyamatosan, részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást Jibrīl (Gábriel) arkangyal közvetítésével. Miután Mohamed sem írni, sem olvasni nem tudott, szóban közölte a kinyilatkoztatásokat tanítványaival, amelyeket társai csontokra, pálmalevelekre jegyeztek le. Más kutatói vélemények szerint a próféta valójában iskolázott és olvasott kereskedő volt, olvasta és ismerte a főbb zsidó és keresztény szent iratokat és tanításokat, de nem volt ideje arra, hogy maga írja le Allah tanításait.

A hagyomány szerint a saḥābah, azaz a kortárs tanítványok Mohamed halála után azonnal elkezdték a Korán írásba foglalását. Miután az arab törzsek közötti háborúban, az al-yamamai csatában (633) több mint 700 olyan muszlim halt meg, aki betéve tudta a Korán bizonyos passzusait, így félő volt, hogy emlékezők híján a szöveg egyes részletei végérvényesen elvesznek. `Umar ibn al-Khattāb (Omár), a második kalifa így megbízta Zajd ibn Tábitot, az egyik ṣaḥābiyy-t, azaz Mohamed társát, hogy gyűjtse össze a Próféta tanításait. A következő évtizedek alatt a terjeszkedő iszlám kalifátus sok nem arab nyelvű népet is meghódított, így a Korán kezdett egyre többféle változatban forogni.

Hogy ne lehessen a Korán helyes olvasatát vita tárgyává tenni, a harmadik kalifa,’Uṯmān ibn ’Affān (644-656) megbízta Zajd ibn Tábitot és további néhány nagy tudású muszlimot a „hivatalos” szövegváltozat kialakításával. Így készült el az etalonnak tekinthető Oszmán-féle kézirat. A síiták egy része úgy tartja, hogy a kanonikus Korán elkészültekkor a régebbi, más, már leírt változatokat vagy megsemmisítették, vagy ellehetetlenítették. ’Alī ibn 'Abī Ṭālib kalifának, Mohamed próféta vejének is volt egy Korán-változata, amely pont ugyanaz volt, mint a kanonikus, csak kiegészítette a saját kommentárjaival és Ali egyedüli jogos öröklési jogára vonatkozó részeket is tartalmazott. Ezt a változatot viszont Oszmán megsemmisítette. A szunnita kalifák így nem a Korán szövegét hamisították meg, hanem a síiták által az első és egyetlen jogos kalifának, és az első imámnak elismert ’Alī tanításait és magyarázatait "törölték" a Koránból - amitől a Korán maga nem lesz kevesebb és kevésbé teljes.

A Korán fordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korán arab nyelven jutott el Mohamedhez, s mind tartalma, mind szavai szentnek számítanak, így hagyományosan tilos volt más nyelvre lefordítani. Érdekes, hogy a szent könyv szókincse is jórészt tiszta arab eredetű, de éppen a vallási élet fogalmait jelölő szavak egy része jövevényszó, többnyire a héber vagy a szír nyelvből (például injil (indzsíl) -„evangélium”, tawrat (taurát) - „Tóra”, Ṣalāt (szalát) - „ima”).

A muszlimok szerte a világon máig is arabul recitálják a Korán szúráit, még ha nem értik is egyébként az arab nyelvet. Készültek ugyan fordítások, ezeket azonban csak értelmezéseknek tekintik, amelyek segítenek az eredeti szöveg megértésében.

Az első, nem teljes fordítást Salman al-Farsi, Mohamed egyik kortársa készítette még a 7. században, fárszi nyelvre, a teljes perzsa Korán-fordítás a 9. században készült el a Számánidák részére.

Az első európai nyelv, amelyre a teljes Korán lefordításra került a latin volt. 1143-ban Robertus Ketenensis (Robert of Ketton) angol szerzetes adta ki Lex Mahumet pseudoprophete, azaz "Mohamed, a hamis próféta törvényei" címen.

Később több európai nyelvre is lefordították a muszlimok szent könyvét: franciára (A. du Ryer, 1647), angolra (G. Sale, 1734).

Az első - arab nyelvű - nyomtatott Koránt Pagninus Brixiensis adta ki 1530-ban Rómában, az első kritikai Korán-kiadás pedig a gyakran újranyomott Gustav Flügel-féle változat volt (1834).

A Koránt először a 19. század közepén fordították le magyar nyelvre. Ezt ismerjük "Kassai Korán" néven. 1947-ben jelent meg Hollósi Somogyi József töredékes fordítása. A ma leginkább elterjedt fordítások a 80-as évek végén születtek. Ezek Simon Róbert és Mihálffy Balázs művei. Azóta több töredékes fordítás is ismert. Az Iszlám Egyház fordítóirodája 2010-re ígéri az verziójuk megjelentetését, amiből eddig két kisebb kötet látott napvilágot.

2010-ben két újabb fordítás került az olvasóközönség kezébe. Az előbbi Serdián Miklós, az utóbbi Kiss Zsuzsanna munkája. [1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Megjelent A Kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven. busralilmuhminin.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2014. július 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Korán témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korán témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]