Böszörmények
A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, egy részüket viszont határőrizeti feladattal az ország szélére telepítették. A későbbiekben a középkor folyamán a böszörmény szóval általában az izmaelita (vagyis muzulmán) vallásúakat illették, függetlenül származásuktól.
Magyarországon Berekböszörmény (Hajdú-Bihar megye, 1291 óta) és Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye, 1246 óta) települések neveiben maradt meg a népcsoport emléke.
I. László király 1092-ben kiadott I.törvénykönyvében határozatot hozott a megkeresztelt izmaeliták – böszörmények – áttelepítéséről, hogy megakadályozzák visszatérésüket a mohamedán vallásra.
Érdekesség[szerkesztés]
Udmurtiában él egy beszermiannak nevezett, muzulmán vallású, viszont finn-ugornak tartott népcsoport. Nincs rá utalás, hogy a két népcsoportnak köze lenne egymáshoz, a feltételezések szerint nevüket a muzulmán szó török változatából (bisirman) nyerték.
Forrás[szerkesztés]
- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 375. o. ISBN 963-05-1286-6 Online elérés
- Kik azok a böszörmények?
 |
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
