Böszörmények

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, egy részüket viszont határőrizeti feladattal az ország szélére telepítették. A későbbiekben a középkor folyamán a böszörmény szóval általában az izmaelita (vagyis muzulmán) vallásúakat illették, függetlenül származásuktól.

Magyarországon Berekböszörmény (Hajdú-Bihar megye, 1291 óta) és Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye, 1246 óta) települések neveiben maradt meg a népcsoport emléke.

I. László király 1092-ben kiadott I.törvénykönyvében határozatot hozott a megkeresztelt izmaeliták – böszörmények – áttelepítéséről, hogy megakadályozzák visszatérésüket a mohamedán vallásra.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udmurtiában él egy beszermiannak nevezett, muzulmán vallású, viszont finn-ugornak tartott népcsoport. Nincs rá utalás, hogy a két népcsoportnak köze lenne egymáshoz, a feltételezések szerint nevüket a muzulmán szó török változatából (bisirman) nyerték.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]