Hajdúböszörmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.67322° k. h. 21.50760°

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény címere

Hajdúböszörmény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Hajdúböszörményi
Rang város
Irányítószám 4220
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 31 910 (2007)
Népsűrűség 86,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 370,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúböszörmény (Magyarország)
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény
é. sz. 47.67322° k. h. 21.50760°

Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben. Az ország ötödik legnagyobb települése területi nagyság szerint.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.

Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

[szerkesztés] Története

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet Hajdúböszörmény központtal. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

[szerkesztés] Lakosságszám változásai

Pedagógiai főiskola
Pedagógiai főiskola

A népesség számában néha lassabb, néha gyorsabb, de majdnem mindig folyamatos növekedés figyelhető meg.

  • 1900-ban 25 070 fő
  • 1910-ben 28 159 fő
  • 1920-ban 28 706 fő
  • 1930-ban 28 725 fő
  • 1949-ben 30 315 fő
  • 1985-ben 31 546 fő
  • 1990-ben 30 823 fő
  • 1996-ban 31 360 fő
  • 2001-ben 32 208 fő

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Hajdúböröszörmény híres szülöttei:

  • Sillye Gábor (1817-1894) hajdú főkapitány
  • Káplár Miklós (1886-1935) festőművész[5]

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Jegyzetek és források

  1. ^ Czellár - Somorjai i.m. 613. o.
  2. ^ Czellár - Somorjai i.m. 612-613. o.
  3. ^ Czellár - Somorjai i.m. 613. o.
  4. ^ Czellár - Somorjai i.m. 612. o.
    • Dudás István
  5. ^ Czellár - Somorjai i.m. 612. o.

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 o. ISBN 9632437616

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Görbeháza 35 (főút) Hajdúdorog Újfehértó
Balmazújváros M35

Észak
Nyugat  Hajdúböszörmény  Kelet
Dél

 Hajdúhadház
Hajdúszoboszló (földúton) Debrecen 35 (főút) Debrecen-Józsa
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAb%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9ny”
Személyes eszközök