Hajdúböszörmény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Hajdúböszörmény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Hajdúböszörményi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 4220 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 31 748 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 85,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 370,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Hajdúböszörmény
|
|||
Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben. Az ország ötödik legnagyobb települése területi nagyság szerint.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.
Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.
[szerkesztés] Története
Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.
A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Korvin Jánosra szállt át a birtok.
A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajduvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.
A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.
A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.
A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.
[szerkesztés] Lakosságszám változásai
A népesség számában néha lassabb, néha gyorsabb, de majdnem mindig folyamatos növekedés figyelhető meg.
- 1900-ban 25 070 fő
- 1910-ben 28 159 fő
- 1920-ban 28 706 fő
- 1930-ban 28 725 fő
- 1949-ben 30 315 fő
- 1985-ben 31 546 fő
- 1990-ben 30 823 fő
- 1996-ban 31 360 fő
- 2001-ben 32 208 fő
[szerkesztés] Nevezetességei
- Hajdúsági Múzeum
- Káplár Ház – Káplár Miklós festményeinek gyűjteményével ismertet meg[1]
- Református templom (Bocskai tér) 15. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850-1867 közt, majd 1880-82-ben építették át (romantikus) stílusban Czieger Győző tervei alapján. Falán a város címere látható.[2]
- Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)
Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.[1]
- Városháza
- Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása[3]
- Bocskai szobor (Holló Barnabás szobrászművész alkotása)
[szerkesztés] Hajdúböszörmény híres szülöttei
- Sillye Gábor (1817-1894) hajdú főkapitány
- Káplár Miklós (1886-1935) festőművész[3]
Marschalkó Lajos (1903-1968) író, újságíró, költő
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Jegyzetek és források
Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 o. ISBN 963-243-761-6
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Görbeháza 35 (főút) | Hajdúdorog | Újfehértó |  |
| Balmazújváros M35 |
|
Hajdúhadház | ||
| Hajdúszoboszló (földúton) | Debrecen 35 (főút) | Debrecen-Józsa |
