Hajdúböszörmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény címere
Hajdúböszörmény címere
Becenév: A hajdúk fővárosa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Hajdúböszörményi
Jogállás város
Polgármester Kiss Attila (FIDESZ)[1]
Irányítószám 4220
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 31 332 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 85,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 370,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúböszörmény  (Magyarország)
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 21° 30′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 21° 30′ 27″
Hajdúböszörmény  (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
A város történelmi címere

Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben. Az ország negyedik legnagyobb települése területi nagyság szerint.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik.
Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.

Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Lakosságszám változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számában néha lassabb, néha gyorsabb, de majdnem mindig folyamatos növekedés figyelhető meg.

  • 1900-ban 25 070 fő
  • 1910-ben 28 159 fő
  • 1920-ban 28 706 fő
  • 1930-ban 28 725 fő
  • 1949-ben 30 315 fő
  • 1985-ben 31 546 fő
  • 1990-ben 30 823 fő
  • 1996-ban 31 360 fő
  • 2001-ben 32 208 fő
  • 2010-ben 31 620 fő

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.[4]

  • Városháza
  • Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása[6]
  • Bocskai szobor (Holló Barnabás szobrászművész alkotása)[7]
  • Hajdúböszörményi Városi Fürdő
  • Trianon emlékmű

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bocskai István Gimnázium épülete
Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Felnőttképzési Kar

A város legrégibb középiskolája a Bocskai István Gimnázium (www.bighb.sulinet.hu). A város életében fontos szerepet játszik a Napsugár Óvoda, melyben megvalósul az integrált óvodai nevelés.

Egyetem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debreceni Egyetem - Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Hajdúböszörmény híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1924-ben itt élt és tanított Gulyás Pál Lajos (Debrecen, 1899. október 27. – Debrecen, 1944. május 13.) magyar költő, tanár.
  • Itt nőtt fel Friedrich Ádám (Debrecen, 1937. december 19.–) kürtművész, jelenleg a város díszpolgára.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hajdúböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ^ a b Czellár - Somorjai i.m. 613. o.
  5. Czellár - Somorjai i.m. 612-613. o.
  6. ^ a b Czellár - Somorjai i.m. 612. o.
  7. * Dudás István
  8. ^ a b c Meghívó a testvérvárosi szerződések aláírására. www.hajduut.hu. (Hozzáférés: 2010. április 21.)

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 o. ISBN 963-243-761-6

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Görbeháza 35 (főút) Hajdúdorog Újfehértó Héraldique meuble compas.svg
Balmazújváros M35

Észak
Nyugat  Hajdúböszörmény  Kelet
Dél

Hajdúhadház
Hajdúszoboszló (földúton) Debrecen 35 (főút) Józsa