Nyírmártonfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva címere
Nyírmártonfalva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Hajdúhadházi
Jogállás község
Polgármester Kövér Mihály Csaba (MSZP)[1]
Irányítószám 4263
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 2068 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 57,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírmártonfalva  (Magyarország)
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″
Nyírmártonfalva  (Hajdú-Bihar megye)
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől északkeletre, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány és Vámospércs között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mártonfalva neve a 15. század közepe táján bukkan fel először, mégpedig a Kállay család egyik oklevelében. 1461-ben már a Parlaghy család volt a település földesura. A 18. század második felében, illetve a 19. század első felében a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka. A 20. század elején báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei birtokolták a települést. Gúth, Bagos és Mártonfalva pusztái is a teleüléshez tartoztak. Bagos és Gúth egykor község volt, de a török időkben elpusztultak, templomaik rommaradványai még a 20. század elején is láthatók voltak.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[3] de kisebb roma közösség is él itt, kb. 50 fő.

Nyírmártonfalva, Református templom

Gúth[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már ma ismert alakjában volt olvasható, később pedig két külön községként, Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt szerepelt. 1482-ben Alsó-Gút neve is említve van. 1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család birtoka volt. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család volt itt birtokos.

A 20. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1867-ben épült
  • Itt volt a Zsuzsi-vonat végállomása
  • Első világháborús emlékszobor
  • Gúthi vadászház
  • Reveczky kastély
  • Melánia kúria
  • Vay kúria
  • Balkányi kúria
  • Falumúzeum Nyírmártonfalva Kossuth utca 33. sz

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]