Nyírmártonfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.58473° k. h. 21.89283°

Nyírmártonfalva
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Hajdúhadházi
Rang község
Irányítószám 4263
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 2137 fő (2001) +/-
Népsűrűség 37,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 57,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírmártonfalva (Magyarország)
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva
é. sz. 47.58473° k. h. 21.89283°
 megnézivitatjaszerkeszti a sablont 

Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől északkeletre, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány és Vámospércs között fekvő település.

[szerkesztés] Története

Mártonfalva már a XV. század közepe táján szerepel a Kállay család egyik oklevelében.

1461-ben a Parlaghy család család volt a település földesura.

A XVIII. század második felében és a XIX. század első felében több birtokosa is volt: így a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka.

A XX. század elején pedig báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor,, Debrecen városa és Szabó János örökösei voltak birtokosai.

Nyírmártonfalvához tartozott Gúth, Bagos, és Mártonfalva puszta is.

Bagos és Gúth puszta hajdan község volt, mely a török időkben pusztult el. Bagos és Gúth egykori templomainak rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak.

Nyírmártonfalva, Református templom
Nyírmártonfalva, Református templom

[szerkesztés] Gúth

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már mai alakjában szerepelt. Később két községként: Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt található.

1482-ben pedig Alsó-Gút is említve van.

1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát.

1447-ben a gúthi Országh család volt itt birtokos.

1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család birtoka volt.

A XX. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Református temploma - 1867-ben épült.

[szerkesztés] Források

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Hajdúhadházi kistérség települései Magyar kistérség

Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs
Településrészek:
Alsószállás · Aradványpuszta · Bagosi út · Balkányi úti tanyák · Bánháza · Béketelep · Belsőguth · Bernátrész · Cikkelytanya · Csukásdűlő · Dankótelep · Dézsitanya · Diósváridűlő · Dorogidűlő · Dózsa sor · Gáborkertdűlő · Gasstanya · Gólyástanya · Jánostavadűlő · Jókaitelep · Kiscseredűlő · Kispóka · Kistelek · Kossuth utca · Kunkert · Ligetdűlő · Lárótanya · Martinka · Melegoldal · Mikótelekdűlő · Monostoripallagdűlő · Nagyhegytanya · Nagypóka · Nyestekert · Penyigetanya · Péterkert · Petőfitelep · Rákóczikert · Rákóczisor · Sámsonkert· Szabadságtelep · Szakolykert · Szatmári út · Tamásipuszta · Táncsics telep · Tisztavíz · Tiszti-lakótelep · Tivorány · Újfalussytanya · Windicsrész
Személyes eszközök