Báránd

Báránd címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Hajdú-Bihar

Kistérség 2012-ig

Püspökladányi

Jogállás

község

Polgármester

Dr. Kovács Miklós (független)

Irányítószám

4161

Körzethívószám

54

Népesség

Teljes népesség

2586 fő (2010. jan 1.)^[1] +/-

Népsűrűség

60,75 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

42,57 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Báránd

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,29254°, k. h. 21,22816°

Báránd

Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

é. sz. 47,29254°, k. h. 21,22816°

Báránd weboldala

Báránd község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Statisztikai adatok (2002)
- 3.1 Népcsoportok
4 Infrastruktúra
5 Sport
6 Műemlékek
7 Híres szülöttei
8 Testvérvárosai
9 Források
10 Jegyzetek
11 Külső hivatkozások
12 Ajánlott irodalom

Fekvése[szerkesztés]

Debrecentől 50 km-re, a megye délnyugati részén, a Nagysárrét északi szélén fekszik.
A településen halad át a 42. számú fő közlekedési út /E60/ amelyen az ártándi határátkelő felől közelíthető meg; ez az út Püspökladánynál csatlakozik a Budapestre vezető 4-es számú főúthoz. Áthalad rajta a 4801. jelű összekötő út is, amelyen Kabánál szintén a 4-es főúthoz csatlakozva elérhető Debrecen.
Közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal átszeli a községet. Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

Polgármesteri hivatal

Története[szerkesztés]

Báránd már a középkorban a váradi 1. sz. püspök birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

1332-1336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Statisztikai adatok (2002)[szerkesztés]

A település típusa, jellege: község
Területe: 4265 ha
Lakossága 3200 fő
Aktív korúak száma: 1976 fő
Fiatalkorúak: 703 fő
Idősek: 597 fő
Nemzetiség: Magyar
Foglalkoztatottság: 20%

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát^[2], de kisebb roma közösség is él itt.

Infrastruktúra[szerkesztés]

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a közeljövőben kezdődik a községben. A folyékony és szilárd kommunális hulladék kezelése a működő hulladéklerakó telepen történik, a lakosok részére ingyenesen. A burkolt portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években készült a legtöbb útburkolat. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalap készítés, útlefedés és a szennyvícsatorna hálózat kiépítésének megvalósítása.

Sport[szerkesztés]

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Futball: Báránd KSE

Műemlékek[szerkesztés]

Református temploma - 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették, tornyát néhány évvel később emelték.
Római katolikus temploma - 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós váradi püspök költségén kibővítették.
A főtéren barokk Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth szobor látható.
Polgármesteri Hivatal 1910-ben épült műemléknek, előterjesztett épülete

Nepomuki Szt. János
Református templom
A bárándi római katolikus templom. Nagyboldogasszony tiszteletére épült 1747 és 1752 között
Körtvélyessy kút Bárándon