Darvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darvas
Darvas címere
Darvas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Kistérség Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Buk György[1]
Irányítószám 4144
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 551 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 13,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darvas  (Magyarország)
Darvas
Darvas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″
Darvas  (Hajdú-Bihar megye)
Darvas
Darvas
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Darvas község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdú-Bihar megyében, a Berettyó mellett található, Zsáka és Csökmő között fekvő település.
Közúton elérhető a 47-es főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darvas nevét a korabeli okiratok 1396-ban említik először, nevét már ekkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta

1421-ben a Csáky család család volt a település birtokosa.

1552-ben 8 porta volt a faluban, a török időkben kétszer is elpusztult. 1717-ben települt véglegesen újra, román telepesek is jöttek, a mai napig "román" illetve "magyar" végnek is nevezik a falu két végét.

1631 után részben a Szávó és az Olasz család nyeri el, majd a birtokot többfelé oszlották, a Csiffy, Borbola, Molnár családoké lett.

1732-ben a Baranyai család is részt kapott benne, majd 1848-ban ismét a Csákyaké lett.

Az 1800-as évek elején a Molnár, Merza, Pagetti, Csapó család birtoka volt.

1850-ben 951 fő volt a lakosság létszáma, kb. 50%-a román.

1859-ben, egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett.

Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is.

1552-ben még fennált, ekkor Bozsófy Pál volt földesura. A török időkben azonban elpusztult Darvassal együtt.

1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt.

  • Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt.

1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - 1797-ben épült.
  • Görög k. templom.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [www.haon.hu/uj-polgarmestere-van-darvasnak/2137806 Új polgármestere van Darvasnak] (magyar nyelven) (html). haon.hu, 2012. december 3. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]