Nyíradony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyíradony
Nyiradony hunting lodge front.jpg
Nyíradony címere
Nyíradony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Nyíradonyi
Kistérség Hajdúhadházi
Jogállás város
Polgármester Tasó László (FIDESZ)[1]
Irányítószám 4254
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 7778 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 81,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 96,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyíradony  (Magyarország)
Nyíradony
Nyíradony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 21° 54′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 21° 54′ 18″
Nyíradony  (Hajdú-Bihar megye)
Nyíradony
Nyíradony
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
A Pusztatemplom romja légifotón

Nyíradony város Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járás központja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott források tanúsága szerint már a 11. században lakott volt.

Az Árpád-kori Gutkeled nemzetség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort, melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták.

Nyíradony egykor Bihar vármegyéhez tartozott.

Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1301., 1321., 1355.) A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét.

1347-ben Adonymonostora (Odonmonustura) néven említették.

A 14. században a Gutkeled nemzettség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a 14. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott.

1428-ban Monostoros-Adony néven a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt premontrei prépostsággal a Báthoriak voltak patrónusai. Ekkor a település az Ecsedi uradalomhoz tartozott.

A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában.

A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi pasa csapatainak pusztítása következtében megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a 18. századig említést sem tesznek a településről.

Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parókiát alapítottak Adonyban. Ekkor Adony még királyi kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel után megszerezte a tulajdonjogot.

1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.

A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel.

A 19. század híres földrajz-statisztikusa, Fényes Elek is írt Nyíradonyról meg a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról.[3]

1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének, Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Ehhez a járáshoz egészen 1950-ig tartozott, amikor is a járást felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg ill. Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták.

A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhellyel; gazdaságilag inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházához. Nem véletlen, hogy a járás gazdasági életében igen jelentős szerepet betöltő keskeny nyomtávú vasútvonalat (Zsuzsi-vonat) is Debrecenből építették ki. A gazdasági vasút megépítésében természetesen az erdészet és a nagybirtok szerepe volt a mérvadó, ezért nem a településeket, hanem inkább a majorságokat, nagygazdaságokat kötötte össze ez a vonat a piacközpont Debrecennel.

A dualizmus korában hihetetlen szegénységben és elmaradottságban élt a lakosság ezen a területen, s az egészségügyi ellátás alacsony színvonala is számos megoldatlan problémát okozott. A kedvezőtlen helyzet az első világháború után tovább erősödött, a trianoni határmegvonás elszakította a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakult útvonalait is. A településnek fontos kereskedelmi kapcsolatai voltak, Érmihályfalvával, Nagykárollyal és Szatmárnémetivel, melyek így megszakadtak.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést nyugatról, északról és keletről is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határolja. Balkánytól 8 km-re fekszik, Nyírmihálydi a 471-es főúton szintén 8 km-re található, míg keleti szomszédja, Nyírlugos, 10 km-re. Dél felé haladva a Guti-erdőn keresztül juthatunk el Nyíracsádra, ami 12 km-re van Nyíradonytól. Délnyugat felé az előbb említett 471-es főúton Hajdúsámsonon keresztül érhetjük el a 30 km-re fekvő Debrecent.

Vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon. Korábban Nyíregyháza felől elérhető volt a Nyíregyháza–Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de 2007-ben a vasútvonal Nagykálló-Nyíradony közti szakaszán megszűnt a személyforgalom.

Reinel compass rose.svg Balkány Szakoly Nyírmihálydi Héraldique meuble compas.svg
Abapuszta

Észak
Nyugat  Nyíradony  Kelet
Dél

Nyírlugos
Debrecen Nyírmártonfalva Nyíracsád

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pusztatemplom-rom

A Gúti-erdő csodálatos tájai, és az ismert Zsuzsi-vonat.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bucsku Lászlóné
  • Dankó Sándor
  • Dr. Pintye Ferenc
  • Frank József
  • Simon Sándorné
  • Szamos János
  • Széll Kálmán
  • Széll Kálmánné
  • Szőllősi János
  • Tálas János
  • Véghseő Dániel
  • Vitéz Rehó Etelka

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíradony témájú médiaállományokat.