Bagamér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bagamér
Bagamer-02.jpg
Református templom
Bagamér címere
Bagamér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Derecske–Létavértesi
Jogállás nagyközség
Polgármester Orvos Mihály (MSZP)[1]
Irányítószám 4286
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 2523 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 53,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 47,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bagamér  (Magyarország)
Bagamér
Bagamér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 21° 59′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 21° 59′ 27″
Bagamér  (Hajdú-Bihar megye)
Bagamér
Bagamér
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Bagamér weboldala

Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a 48-as főúttól nem messze, a megyeszékhely Debrecentől 34 kilométerre, a román határ mellett, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet közelében található. A nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületére települt.

Szomszédos települések: Vámospércs, Álmosd.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1281-ből származik, Bagomer néven. Első tulajdonosa a Gutkeled nemzetség volt. Az akkoriban még létező környékbeli kisebb falvaknak mára csak a nevük maradt fenn. Már a 17. század elején népes településnek számított, több mint ezer lakosával, miután 1611-ben Báthory Gábor hajdú vitézeinek adományozta. A kiváltságlevél nyomán kishajdúvárossá vált. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században jobbágyokkal telepítették újjá. 1848-ig egymás mellett létezett a jobbágy- és a nemesi község elöljárósága.

Tulajdonosa egészen 1945-ig a váradi káptalan volt. 1871-től nagyközség, mely címet 1952-ben elvesztette és az 1971-es, Álmosddal való összevonáskor kapta vissza. 1990 óta a két község ismét külön önkormányzattal működik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Györgyegyháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Györgyegyháza mára már eltünt település, a 16. században olvadt bele Bagamér határába.

A település nevét egy 1282. évi határjáró oklevél említette először, akkor még mint kialakulófélben lévő települést. 1292-ben terra Georgy, 1313-ban Zentgurg, 1327-ben Györgteleky, 1374-ben Giurgehaz vagy Gurgedhaza, 1543-ban Gergfelde néven említették az oklevelekben.

A falut a Turul nemzetség érmelléki jobbágysága alapította a 13. században, de a feltételezések szerint, régebbi település lehetett, valószínű, hogy a tatárjáráskor pusztult el, de újratelepítették. A falu 1313-as Szentgyörgy névváltozata szerint valószínű, hogy a település védőszentjéről nevezték el. Györgyegyháza nem számított a népes falvak közé, többnyire egy-két házból állt. A 16. században aztán végleg beleolvadt Bagamér határába, mára már csak puszta.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]