Mikepércs
| Mikepércs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Debreceni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Timár Zoltán (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 4271 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4309 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 116,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mikepércs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mikepércs
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,44158°, k. h. 21,63180° | |||
Mikepércs község Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni kistérségben található roppant dinamikusan fejlődő település. Elsődleges értéke a falusias környezete.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mikepércs Debrecen központjától kb. 10 km-re délre a 47-es főút mellett fekvő, nagy múltú település. A falu egyedülálló természeti szépségekben és megőrzött hagyományokban, értékekben gazdag település az Alföld és az Erdőspuszták határán. Mikepércset ezért is nevezik Erdőspuszta kapujának. A község természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”.
Vonattal elérhető a MÁV 106-os és 107-es számú, Debrecen–Nagykereki, ill. a Debrecen–Létavértes vasútvonalon.
Élővilága [szerkesztés]
A faluban 5 gólyafészek és két fészekalátét található.
Története [szerkesztés]
A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A 11-12. században Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a 14. század közepe után kezdték Mikepércsnek nevezni.
Az 1200-as évek előtt a falu egyik részének birtokosa az Ohat nemzetség. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari föispánnak neve kapcsolatos a községgel.
1378-ban a szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A 15. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Bagossyak, Uporiak, Szaporiak., Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).
A török hódoltság Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak.
A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A településen a 17. század végén tíz magyar családot számoltak össze. A Habsburg-birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de Bagossy Lászlónak is maradt benne birtoka. A 18. század elején a település a váradi káptalan birtokába került.
A 18. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A 19. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több más vallású is került.
A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.
Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le, könnyen megközelíthetővé teszi a néphagyományokban és egyedülálló kulturális értékekben gazdag települést.
Jelentős kulturális értékkel bír a "Mikepércsi Csárdás"[1]", melyet évekig nem táncoltak, de az utóbbi években ismét felelevenítették ezt az értékes népi hagyományt, amely vitathatatlanul "hungarikum".
Iskolája: a Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Községi és Iskolai Könyvtár
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Kályhamúzeum. Nevezetességei közé tartozik egy magánkézben lévő kályhagyűjtemény, melynek 65 darabja van, ezek közül a legrégebbi az 1800-as évek elején készült. (4271 Mikepércs, Orosz I. u. 11.)
- Református templom. 1793-ban épült az egyhomlokzatú tornyos református templom, melynek szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templom tornya négy fiatornyos fazsindelyes, melynek megjelenése erdélyi hatású. Ehhez hasonló (nagyon kevés van)nincs még egy az országban.
- Természet, környezet. Mikepércs természeti értéke a Nyárfáshegyi legelő, mely Tájvédelmi Körzet, a településhez rendkívül közel fekvő, vadászható fajokban gazdag erdősült terület. Több vízfolyás is található itt, ezen felül még egy halastó is van, melynek Rókás-tó a neve. Egyedi természeti értéke még a 250-300 évesre becsült 1000 éves tölgy vagy más néven Rákóczi-tölgy.
- Kultúra Kiemelkedő nyári látványosság az országos szinten is egyedülló Nyári Fesztivál. A Fesztivál két hónapig (július és augusztus) tart a település gyönyörűen felújított Főterén. Minden péntek és szombat délután koncertek, előadások várják a szórakoznivágyókat, míg szombat délelőtt "gyerekkorzó" várja a kicsiket játszóházakkal, kézműves foglalkozásokkal és mese előadásokkal. 2007-ben 130 előadót, 1000 fellépőt láthatott a 25.000 látogató.
Testvértelepülések [szerkesztés]
- Nagygalambfalva (Erdély, Székelyföld)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mikepércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
