Mikepércs

Mikepércs
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Kistérség	Debreceni
Rang	község
Polgármester	Timár Zoltán (FIDESZ)
Irányítószám	4271
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	4309 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	116,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikepércs Pozíció Magyarország térképén
Mikepércs Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
é. sz. 47.44158° k. h. 21.63180°47.44158, 21.6318

Mikepércs község Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni kistérségben található roppant dinamikusan fejlődő település. Elsődleges értéke a falusias környezete.

Fekvése

Mikepércs Debrecen központjától kb. 10 km-re délre a 47-es főút mellett fekvő, nagy múltú település. A falu egyedülálló természeti szépségekben és megőrzött hagyományokban, értékekben gazdag település az Alföld és az Erdőspuszták határán. Mikepércset ezért is nevezik Erdőspuszta kapujának. A község természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”.

Vonattal elérhető a MÁV 106-os és 107-es számú, Debrecen–Nagykereki, ill. a Debrecen–Létavértes vasútvonalon.

Története

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A 11-12. században Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a 14. század közepe után kezdték Mikepércsnek nevezni.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik részének birtokosa az Ohat nemzetség. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari föispánnak neve kapcsolatos a községgel.

1378-ban a szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A 15. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Bagossyak, Uporiak, Szaporiak., Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

A török hódoltság Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A településen a 17. század végén tíz magyar családot számoltak össze. A Habsburg-birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de Bagossy Lászlónak is maradt benne birtoka. A 18. század elején a település a váradi káptalan birtokába került.

A 18. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A 19. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több más vallású is került.

A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.

Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le, könnyen megközelíthetővé teszi a néphagyományokban és egyedülálló kulturális értékekben gazdag települést.

Jelentős kulturális értékkel bír a "Mikepércsi Csárdás"[1]", melyet évekig nem táncoltak, de az utóbbi években ismét felelevenítették ezt az értékes népi hagyományt, amely vitathatatlanul "hungarikum".

Iskolája: a Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Községi és Iskolai Könyvtár

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Látnivalók

• Kályhamúzeum. Nevezetességei közé tartozik egy magánkézben lévő kályhagyűjtemény, melynek 65 darabja van, ezek közül a legrégebbi az 1800-as évek elején készült. (4271 Mikepércs, Orosz I. u. 11.)
• Református templom. 1793-ban épült az egyhomlokzatú tornyos református templom, melynek szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templom tornya négy fiatornyos fazsindelyes, melynek megjelenése erdélyi hatású. Ehhez hasonló (nagyon kevés van)nincs még egy az országban.
• Természet, környezet. Mikepércs természeti értéke a Nyárfáshegyi legelő, mely Tájvédelmi Körzet, a településhez rendkívül közel fekvő, vadászható fajokban gazdag erdősült terület. Több vízfolyás is található itt, ezen felül még egy halastó is van, melynek Rókás-tó a neve. Egyedi természeti értéke még a 250-300 évesre becsült 1000 éves tölgy vagy más néven Rákóczi-tölgy.
• Kultúra Kiemelkedő nyári látványosság az országos szinten is egyedülló Nyári Fesztivál. A Fesztivál két hónapig (július és augusztus) tart a település gyönyörűen felújított Főterén. Minden péntek és szombat délután koncertek, előadások várják a szórakoznivágyókat, míg szombat délelőtt "gyerekkorzó" várja a kicsiket játszóházakkal, kézműves foglalkozásokkal és mese előadásokkal. 2007-ben 130 előadót, 1000 fellépőt láthatott a 25.000 látogató.

Testvértelepülések

• Nagygalambfalva (Erdély, Székelyföld)

Külső hivatkozások

• http://www.mikepercs.hu
• Mikepércs a Vendégvárón