Furta
| Furta | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Krucsó Antal[1] | ||
| Irányítószám | 4141 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1155 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 26,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,12839°, k. h. 21,45589° | |||
| é. sz. 47,12839°, k. h. 21,45589° | |||
Furta község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zsákától keletre, az Ölyvös patak mellett fekvő település.
Közúton elérhető a 47-es főúton.
Története [szerkesztés]
Furta neve a XIII. század elején a Váradi Regestrum-ban már szerepel.
A XVI. században földesura a váradi előhegyi prépostság volt. Ekkor a község még csak 13 házhelyből állt.
1615-ben Kende Krisztinának volt itt birtoka, egy évvel később pedig már Géczy Gábor a birtokos itt, utána pedig Bethlen Gábor fejedelemé lett.
A XX. század elején a debreceni kisprépostot írják birtokosául.
Furta településhez tartozott Peres puszta és Plebánus puszta is.
A falu határában feküdt egykor Petlend község is, mely egyházas hely volt.
Egy 1382-ben kelt oklevél Petlendet mintPetlendy Mihály fiainak Péter-nek és István-nak birtokát említi.
A település Telek nevű dűlője az ugyancsak elpusztult Papmegyer nevű falu emlékét őrzi.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma - ősrégi építésű, melyet 1720-ban újítottak meg, 1771-ben pedig átalakították és megnagyobbították. Tornya 1872-ben épült.
- Katolikus templomát - 1782 és 1786 között Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építtették.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

