Mezőpeterd
| Mezőpeterd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pap Miklós[1] | ||
| Irányítószám | 4118 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 519 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 28,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mezőpeterd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mezőpeterd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 10′ 3,18″, k. h. 21° 37′ 23,52″ | |||
Mezőpeterd község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Bihari-síkon található, az Ölyvös-ér közelében.
A településen áthalad a 42-es főút, mely egyben az E60-as és E79-es nemzetközi út is. Autóbuszközlekedés Berettyóújfalu, Váncsod illetve Biharkeresztes irányába.
Vasúti közlekedés: a MÁV 101-es vasútvonala Püspökladány – Biharkeresztes – (Nagyvárad) között. Ez szintén nemzetközi tranzit útvonal.
Története [szerkesztés]
A község első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyar népességgel. A hagyomány az ős Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona. Vasútja 1858. április 24-én nyílt meg.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban, jelenleg műemlék jellegű épület. (Kossuth út, a 42-es főút mentén).
- Görögkeleti (ortodox) templom: A román anyanyelvű lakosság számára épült a 18. század-ban. (Petőfi utca).
- Református imaház (Bem utca).
- Gázsi család kriptája az 1800-as évekből, a temető elején.(Kossuth út, 42-es főút a katolikus templommal szemben).
- I.- és II. világháborús emlékmű (Petőfi utca eleje).
- Egykori nemesi udvarház meglévő épülete: Ma vegyesbolt és presszó (Kossuth út, 42-es főút mentén).
- Muzeális tűzoltófecskendő-kocsi a Vegyesbolt előtt.
- Kis helytörténeti gyűjtemény (egykori használati tárgyak gyűjteménye)(Petőfi utca)
- Gázsy János Faluház, Teleház és Polgárőr-iroda (Petőfi utca)
- Polgármesteri hivatal (Jókai utca)
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
