Hajdúbagos

Hajdúbagos
Hajdúbagos címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Kistérség 2012-ig	Derecske–Létavértesi
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Lukács Imre
Irányítószám	4273
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	2011 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	53,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	37,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúbagos Pozíció Magyarország térképén
Hajdúbagos Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
é. sz. 47,39268°, k. h. 21,66519°47.39268, 21.66519

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.

Fekvése

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délkeletre, Sáránd, Konyár és Hosszúpályi szomszédságában fekvő település.

Közúton elérhető a 47-es útról Sárándnál letérve.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Története

Hajdúbagos már a XIII. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt.

1347-ben Nagybagos és Kisbagos néven, mint két ikerközség szerepelt.

1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.

1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része. 1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.

1605-ben Bocskai István fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdú községek közé tartozott.

1735-ben a herczeg Esterházy család tulajdonába került, a XX. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.

A településhez tartozott Sebestanya puszta is.

Lakosságszáma

A lakosok számának változásai egészen a közelmúltig növekedést mutatnak, azonban néhány éve változatosság figyelhető meg.

• 1900-ban 1936 fő
• 1910-ben 1977 fő
• 1920-ban 2167 fő
• 1930-ban 2306 fő
• 1949-ben 2472 fő
• 1990-ben 1953 fő
• 2001-ben 1981 fő
• 2008-ban 2036 fő
• 2011-ben 2198 fő

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Református temploma - a XV.szd. végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. VH-ban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.

Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:

• Templom u 2. szám alatti védett fák
• Gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet
• Gyertyános–tölgyes erdőrészlet
• A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, hazánkban egyedülálló földikutya rezervátum, a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület.
• Ettől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
• A rezervátumon átsétálva jutunk el az Erdőspuszta tájegység peremére, majd kisebb csalitos erdőrészen áthaladva érünk a Rókás horgásztavakhoz.
• A horgásztótól nyugatra, néhány száz méterre - már a mikepércsi határban - áll a régi idők tanúja, a több száz éves legendás tölgy.

• Itt született Sinay Miklós híres debreceni tanár, professzor.

Források

• Borovszky Samu: Bihar vármegye.

Külső hivatkozások

• Hajdúbagos honlapja