Hajdúbagos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúbagos
Hajdúbagos címere
Hajdúbagos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Derecske–Létavértesi
Jogállás község
Polgármester Szabó Lukács Imre[1]
Irányítószám 4273
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 1996 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 53,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúbagos  (Magyarország)
Hajdúbagos
Hajdúbagos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″
Hajdúbagos  (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúbagos
Hajdúbagos
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délkeletre, Sáránd, Konyár és Hosszúpályi szomszédságában fekvő település.

Közúton elérhető a 47-es útról Sárándnál letérve.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúbagos már a XIII. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt.

1347-ben Nagybagos és Kisbagos néven, mint két ikerközség szerepelt.

1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.

1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része. 1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.

1605-ben Bocskai István fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdú községek közé tartozott.

1735-ben a herczeg Esterházy család tulajdonába került, a XX. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.

A településhez tartozott Sebestanya puszta is.

Lakosságszáma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosok számának változásai egészen a közelmúltig növekedést mutatnak, azonban néhány éve változatosság figyelhető meg.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - a XV.szd. végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. VH-ban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.

Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:

  • Itt született Sinay Miklós híres debreceni tanár, professzor.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]