Nagymihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymihály (Michalovce)
Michalovce2.JPG
Nagymihály főtere a Felszabadulás-tér.
Nagymihály címere
Nagymihály címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1244
Polgármester Viliam Záhorčák
Irányítószám 071 01
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 40 027 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 758 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 52,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagymihály  (Szlovákia)
Nagymihály
Nagymihály
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 20″, k. h. 21° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 20″, k. h. 21° 55′ 00″
Nagymihály weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymihály (szlovákul Michalovce, korábban Michalany, németül Großmichel) város Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásának székhelye. Zemplén szlovákiai részének központja. A Laborc völgyében fekszik Kassától 54 km-re keletre. Kisverbóc, Laborcszög, Mocsár és Topolyán tartozik hozzá. 2011-ben 40 027 lakosából 31 835 szlovák, 1207 roma, 207 ruszin, 160 cseh, 145 ukrán és 106 magyar volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területe az újkőkor óta lakott. Előkerültek a korai bronzkor, a kelták és a római kor emlékei. A 6. században pedig már a szlávok alapítottak települést ezen a vidéken. Ugyancsak kerültek elő leletek a 9-10. század közötti időből a Hrádok nevű részen és a mai Templom téren is, ahol a legkorábbi épületmaradványok kerültek elő.

A tatárjárás után a szláv-magyar lakosság helyére németeket telepítettek. Ebből az időből származik a település első írásos említése 1244-ből – "Posessio Michal" néven. 1258-ban "praedium Mihal" néven említik.

1290-ben már említik Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát és plébániáját, valamint négy malmát is.

1346-ben vámszedési joga, 1374-ben hetipiac, 1399-től pedig várástartási joga is volt.

A 17. századi Sztáray-kastély elődje az 1278-ban a Nagymihályiak által épített vár volt, melyet 1312-ben Amadé dúlt fel.

A település 1416-ban már mezőváros, a Sztáray-uradalom központja. 1473-ban rövid időre a husziták foglalták el. A 16. század harcaiban jelentős szerepe volt. Gyakran tartottak itt megyegyűléseket.

Első céhét 1651-ben alapították, 1674-ben már a szabóknak, a gombkészítőknek és szűcsöknek is volt itt céhe. 1698-ban alakult meg a csizmadia és a mészáros céh. 1671-ben három kastély is állott itt, amelyből kettő a Forgáchoké, egy pedig az Erdődieké volt.

A török korban magyar többségű település a 18. századra szlovák-ruszin többségű lett, majd több ezer zsidó is költözött ide. 1804-től postahivatala volt a városnak.

A 19. század második felében járási központ lett. Sörfőzde, téglagyár és gőzmalom is működött itt. 1874-ben megépült a várost Mezőlaborccal összekötő vasútvonal. 1876-ban a kórház is megkezdte működését. Önkéntes tűzoltó egylete 1885-ben alakult.

1910-ben 6120 lakosából 3792 (61,9%) magyar, 1586 (25,9%) szlovák és 542 (8,8%) német volt.

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. 1919 és 1923 között Zemplén megye szlovákiai részének székhelye. 1944-ben 3500 zsidó lakosát deportálták.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szűz Mária Születése plébániatemploma a 1313-ban épült gótikus stílusban, a vallásháborúkban 1648-ban elpusztult, de 1772-ben barokk stílusban újjáépítették.
  • A Sztáray-kastély a korábbi vár helyén a 17. század elején épült, az 1830-as években átépítették. Ma múzeum működik benne.
  • A város legrégibb építészeti emléke a 13. századi vízivár rotundájának alapfalai a kastély parkjában.
  • A görög katolikus templom 1931 és 1934 között épült neobizánci stílusban.
  • A városháza épülete 1927 és 1929 között épült.
  • A korábbi bank épülete ma városi könyvtár, a 19. század végén épült.
  • Hrádok Páduai Szent Antal kápolnája 1893-ban épült.
  • A város határában fekszik az 1960-ban létesített Széles-tó, Szlovákia második legnagyobb mesterséges tava, környéke üdülőhely.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus templom
Az egykori Sztáray-kastély