Jakabvölgye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakabvölgye (Jakušovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1454
PolgármesterJán Smetanka
Irányítószám090 31
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület5,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″
Jakabvölgye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabvölgye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jakabvölgye (1899-ig Jakusócz, szlovákul: Jakušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 14 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között, egy kis patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a német jog alapján alapították a 15. században. 1454-ben a sztropkói uradalom részeként „Jakoswagasa” alakban említik először. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. A kis falvak közé számított. A 16. századtól a Dessewffy család tulajdonában állt. 1715-ben 6 lakatlan és mindössze egy lakott háza volt. 1787-ben 14 házában 95 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKUSÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Dessőfy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Porubához 1, Rohozsnyikhoz pedig 1 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, rozsot, és zabot terem, földgye hegyes, kősziklás, erdője van, piatza Sztropkón.[2]

A 19. században a Keglevich család birtokolta. 1828-ban 20 háza volt 154 lakossal, akik erdei munkákból és fuvarozásból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakucócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 150 g. kath., 4 zsidó lak., 256 h. szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jakabvölgye, azelőtt Jakusócz. Ruthén kisközség. Mindössze 14 háza és 89 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalomhoz tartozott s ennek sorsában osztozott, mígnem azután a Dessewffy, majd a gróf Keglevich család birtokába került. Most idegen kézen van. Görög katholikus temploma 1790-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

A második világháború idéjén területén élénk partizántevékenység folyt. 1947-ben lakóinak egy része a Szovjetunióba vándorolt ki. Az itt maradtak egy része Sztropkó üzemeiben dolgozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 83, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 58 lakosából 44 szlovák és 14 ruszin volt.

2011-ben 47 lakosából 25 szlovák és 19 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1790-ben épült, 1910-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség