Magyarizsép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarizsép (Nižný Žipov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1221
Polgármester Ján Garbár
Irányítószám 076 17
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 1447 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 17,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarizsép (Szlovákia)
Magyarizsép
Magyarizsép
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 21° 38′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 21° 38′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarizsép (szlovákul: Nižný Žipov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 1447 lakosából 1226 szlovák és 26 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőketerebestől 12 km-re délnyugatra a Helmec partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1221-ben Isepu néven említik először. A későbbiekben 1287-ben Isyp, 1321-ben Isopou, 1329-ben Isseph alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben az Izsépi család birtoka volt, majd 1405-től a Cseley és Doby családoké. 1715-ben 14 lakott és 14 lakatlan háza volt. 1787-ben 109 házában 852 lakos élt. 1828-ban 210 háza és 1546 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.

Vályi András szerint "Magyar Izsép. Elegyes magyar Helység Zemplén Várm. földes Ura G. Aspermont, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Isztáncsnak, és Cselének szomszédságában, hegyes, völgyes határja, 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje kevés, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik, piatzok Újhelyben, és Kassán van." [2]

Fényes Elek szerint "Magyar-Izsép, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Isztánczhoz 1/4 órányira: 374 r., 690 g. kath., 456 ref., 63 zsidó lak. Gör. kath. és ref. anya, és r. kath. fiók-szentegyház. Van 1480 hold szántóföldje, erdeje, kevés rétje. F. u. többen. Ut. p. Velejte." [3]

A falu a 20. század elején a Széchenyi család birtoka. 1910-ben 1137, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

A területén volt egykori falvak közül Bereczet 1357-ben, Sóskútat 1416-ban, Csövéget 1600-ban említik először.

2001-ben 1274 lakosából 1222 szlovák és 42 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1911-ben épült neobarokk stílusban.
  • Görög katolikus temploma 1793-ban épült, későbarokk stílusban.
  • Református temploma 1811-ben épült, klasszicista stílusú.
  • Északnyugari határrészén halastó található, ásványvízforrása is van.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]