Nagycseb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycseb (Žbince)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1221
Polgármester Ján Jurko
Irányítószám 072 16
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 982 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 104 m
Terület 15,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagycseb (Szlovákia)
Nagycseb
Nagycseb
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 52′ 45″
Nagycseb weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagycseb (1899-ig Kis- és Nagy-Csebb, szlovákul: Žbince) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 982 lakosából 945 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymihálytól 10 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1221-ben "Cheb" alakban említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint valószínűleg már a 9. század óta folyamatosan lakott. Temploma már a 14. század előtt állt, 1323-ban említik először oklevélben, védőszentje Szent Margit volt. Ekkor a pápai tizedjegyzék megemlíti Pál nevű papját is. Erődített udvarházát 1457-ben említik. A Csebi és a Baksa család emelte felcsebi birtokán a 15. század közepén a Giskra huszitái ellen, nyoma nem maradt. A 16. század közepén két település, Kis- és Nagycseb jelenik meg ezen a területen. 1600-ban 14 adózó háztartás, templom, plébánia, iskola és nemesi kúria volt a faluban, mely a közepes nagyságú települések közé számított. A 17. században a templom a reformátusok használatában volt és csak az ellenreformáció hatására került vissza a katolikus egyházhoz a 18. században. Az idők során súlyos károkat szenevedett templomból mára csak egy falrész maradt. A 18. század elejére a lakosság száma lényegesen lecsökkent. 1715-ben kettő, 1720-ban 9 háza volt. 1788-ban Eszterházy Károly kápolnát építtetett a településen.

Vályi András szerint "Kis Cséb, Male Czbinye, Nagy Cséb, Velke Czbinye. Két egy más mellett lévő tót faluk Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Barkóczy, és Keresztes Uraságok, határja mind a’ kettőnek termékeny, ’s jó gyümöltsös 389kertyei vagynak, nagy Csében pedig az Uraságnak szép kastéllya van. Termő földgyei középszerűek, vagyonnyai külömbfélék, mind a’ kettő, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Cseb, tót-orosz falu, Zemplén vármegyében, Butkához 1/2 mfdnyire: 251 r., 234 g. kath., 12 ref., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Kastély, 590 hold szántóföld. F. u. gr. Barkóczy" [3]

1910-ben 831, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

2001-ben 943 lakosából 835 szlovák és 63 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]