Kisgézsény
| Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1317 |
| Polgármester | František Bližinský |
| Irányítószám | 067 83 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 702 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 167 m |
| Terület | 7,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisgézsény
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 21° 57′ 35″ | |
| Kisgézsény weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisgézsény, (1899-ig Hazsina, szlovákul Hažín nad Cirochou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 702 lakosából 667 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 4 km-re keletre a Ciróka bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A község határában már a 9. században szláv település volt. A 11 – 12. században egy kisebb vár is állt itt, amely azonban elpusztult és nem építették újjá. A község első említése Károly Róbert 1317-ben kibocsátott oklevelében történik, amikor a környező birtokokat Gézsénnyel együtt hívének Drugeth Fülöpnek adja. Ettől kezdve a homonnai uradalom részeként egészen a 17. századig a Drugethek birtoka. 1567-ben 7 és fél porta után adózik a királynak, de a jobbágyokon kívül ekkor az adózás alól felmentett szabad családok is laktak itt. 1600-ban 9 jobbágyportán kívül a bírói tisztséget betöltő soltész háza állt a településen. A kis falvak közé tartozott, melynek lakói a 16. századtól elszegényedtek. 1623-ban mindössze 3 adózó háztartás volt a községben, melyek adójukat terményben rótták le. A 18. század elején a harcok következtében a falu teljesen elnéptelenedett. Még 1715-ben is puszta volt, de 1720-ban már újra 11 háztartása volt. Földesurai a Dravecz és Csáky családok voltak, majd a Nagy család szerzett itt kiterjedt birtokot, melyre kastélyt is építtetett. Kihalásuk után az Andrássy család lett a község birtokosa. 1787-ben a faluban 54 házat és 430 lakost számláltak. 1828-ban 77 házában 588 lakos élt. A 19. században téglagyár épült és két malom is működött a községben.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Gesény. Tót 34falu Ungvár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz más fél mértföldnyire, határja jó termékenységû, réttye, legelõje jó, fája elég, elsõ Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Gézsény, (Házsin), orosz-tót-magyar falu, Ungh vmegyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz keletre egy órányira: 64 római, 440 görög kath., 51 ref., 11 zsidó lak. Görög kathol. paroch. templom. F. u. gr. Sztáray Albert." [3]
1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1944 novemberében a front közeledtével lakosságát evakuálták és november 26-án szabadította fel a Vörös Hadsereg. Termelőszövetkezete 1958-ban alakult. 1966 és 1990 között Nagykemencéhez tartozott.
2001-ben 680 lakosából 670 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1772-ben épült.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1953. október 28-án Ján Babjak görög katolikus püspök.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
