Kisgézsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisgézsény (Hažín nad Cirochou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1317
Polgármester František Bližinský
Irányítószám 067 83
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 702 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 167 m
Terület 7,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgézsény  (Szlovákia)
Kisgézsény
Kisgézsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 21° 57′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 21° 57′ 35″
Kisgézsény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisgézsény, (1899-ig Hazsina, szlovákul: Hažín nad Cirochou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 4 km-re keletre a Ciróka bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község határában már a 9. században szláv település volt. A 1112. században egy kisebb vár is állt itt, amely azonban elpusztult és nem építették újjá. A község első említése Károly Róbert 1317-ben kibocsátott oklevelében történik, amikor a környező birtokokat Gézsénnyel együtt hívének Drugeth Fülöpnek adja. Ettől kezdve a homonnai uradalom részeként egészen a 17. századig a Drugethek birtoka. 1567-ben 7 és fél porta után adózik a királynak, de a jobbágyokon kívül ekkor az adózás alól felmentett szabad családok is laktak itt. 1600-ban 9 jobbágyportán kívül a bírói tisztséget betöltő soltész háza állt a településen. A kis falvak közé tartozott, melynek lakói a 16. századtól elszegényedtek. 1623-ban mindössze 3 adózó háztartás volt a községben, melyek adójukat terményben rótták le. A 18. század elején a harcok következtében a falu teljesen elnéptelenedett. Még 1715-ben is puszta volt, de 1720-ban már újra 11 háztartása volt. Földesurai a Dravecz és Csáky családok voltak, majd a Nagy család szerzett itt kiterjedt birtokot, melyre kastélyt is építtetett. Kihalásuk után az Andrássy család lett a község birtokosa. 1787-ben a faluban 54 házat és 430 lakost számláltak. 1828-ban 77 házában 588 lakos élt. A 19. században téglagyár épült és két malom is működött a községben.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Gesény. Tót 34falu Ungvár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz más fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, réttye, legelője jó, fája elég, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Gézsény, (Házsin), orosz-tót-magyar falu, Ungh vmegyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz keletre egy órányira: 64 római, 440 görög kath., 51 ref., 11 zsidó lak. Görög kathol. paroch. templom. F. u. gr. Sztáray Albert." [3]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1944 novemberében a front közeledtével lakosságát evakuálták és november 26-án foglalta el a Vörös Hadsereg. Termelőszövetkezete 1958-ban alakult. 1966 és 1990 között Nagykemencéhez tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 680 lakosából 670 szlovák volt.

2011-ben 702 lakosából 667 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1772-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]