Agyidóc
| Agyidóc (Adidovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1543 |
| Polgármester | Milan Koromház |
| Irányítószám | 067 32 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 218 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 204 m |
| Terület | 20,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Agyidóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Agyidóc, (szlovákul Adidovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2001-ben 233 lakosából 219 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Homonnától 16 km-re északkeletre, az Udava jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A települést soltész általi betelepítéssel alapították valószínűleg a 15. században a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ból származik. Birtokosai a Drugethek voltak. 1600-ban a soltész házán kívül 6 jobbágyháza volt. Lakói főként földművelésből éltek. 1715-ben 8, 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1828-ban 31 házában 231 lakos élt. A 19. század masodik felében kolera pusztított, melyben 24 lakos hunyt el.
Vályi András szerint "AGYIDOTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Felső Körtvéllyesnek szomszédságában. Határja közép termékenységű, ’s ha trágyáztatik, minden féle gabonát terem, fája épűletre elég, réttye, ’s legelőle meglehetős, itatója alkalmatos, piatzozása Homonnán, de mivel földgye soványos, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Agyidócz, tót falu, Zemplén vgyében, Szinnához 1 mfdnyire; 126 r., 80 g. kath., 11 zsidó lak., 802 h. szántófölddel, hegyes, sovány határral. F. u. gr. Csáky. Ut. post. Nagy-Mihály." [2]
Zemplén vármegye monográfiájában "Agyidócz, tót kisközség 50 házzal és 338 gör.-kath. vallású lakossal. E község 1598-ban a homonnai uradalomhoz tartozott s Homonnai Borbála, István és György voltak az urai. Némelyek szerint valami Aegidius, vagyis Egyed nevű ember volna alapítója, a ki itt állítólag az erdőt kiírtotta és a község alapját megvetette. A XVII. században Drugeth György Adjudócz néven a homonnai jezsuitáknak adományozza. Később a Csákyaké lett s a mult század első felében gróf Csáky Antal volt az ura, míg most gróf Andrássy Géza a birtokosa. 1873-ban kolera pusztított a községben. Postája és vasúti állomása Udva, távíró-állomása pedig Homonna." [3]
1910-ben 300, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||
