Pásztorhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pásztorhegy (Valaškovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang katonai terület
Első írásos említés 1635
Irányítószám 066 01
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 0 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 0 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 548 m
Terület 119,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pásztorhegy  (Szlovákia)
Pásztorhegy
Pásztorhegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 50″, k. h. 22° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 50″, k. h. 22° 04′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pásztorhegy (1899-ig Valaskócz, szlovákul Valaškovce) katonai terület, egykor község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. Katonai terület állandó lakosság nélkül.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 20 km-re keletre, az Vihorlát-hegységben fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 17. század elején a vlach jog alapján keletkezett, akkor amikor a Hommonnához tartozó területre ruszin pásztorokat telepítettek. 1635-ben "Vlaskov" néven említik először. A 18. században Valaskóc a Roll és Dernáth családok birtoka volt. A 19. században az Ocskay és Benyovszky családoké volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "VALASKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Roly Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik é. Modrához 1/4 órányira, más részről pedig hegyek, és erdők között; határja 2 nyomásbéli, tavaszi vetést, zabot meglehetősen, árpát, búzát, és tengerit nem igen terem, földgye hegyes, vőlgyes, agyagos, és követses, erdeje elég, legelője bőven van."[2]

Fényes Elek szerint "Valgaskócz, Zemplén vármegyében, orosz falu, Cziróka-Hosszumező fil., 2 római, 211 gör. kath., 4 zsidó lak., 260 h. szántófölddel, erdővel. F. u. Rholl."[3]

1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához került. 1937-ben kormányhatározat alapján a falut kiürítették, mivel területét katonai célokra kívánták igénybe venni. Lakóinak Homonnán házakat építettek. Az épületeket lerombolták, csak a templomot hagyták meg, de az idők során az is súlyos állapotba került. A rendszerváltás után 1997-ben a templomot renoválták és néhány helyi származású lakos visszatérhetett a településre.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1837-ben épült. 1937 után pusztulásnak indult, de 1997-ben renoválták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]