Kisortovány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisortovány (Porúbka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1451
PolgármesterAndrea Raková
Irányítószám067 41
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség257 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság288 m
Terület4,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 21° 57′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 21° 57′ 26″
Kisortovány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisortovány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisortovány (1899-ig Porúbka, szlovákul: Porúbka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 9 kilométerre délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1451-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBKA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik délre Oreszkához 1, ész. Helmetzkéhez fél órányira; határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, agyagos, és követses, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, és búzát soha sem terem, erdeje van, legelője is bőven, réttye szűken, piatza Homonnán.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porubka, orosz falu, Zemplén vmegyében, Peticse fil., 34 romai, 250 görög kath., 11 zsidó lak. paroch. templommal, 244 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisortovány, azelőbb Porubka, Ung vármegye határán fekszik, 56 házzal és 263 gör. kath. vallású, tótajkú lakossal. Részben a sztropkói uradalomhoz tartozott, de a XV. század végéig a Czudarok, Drugethek s a Sóvári Soósok bírják. 1515-ben Tiba Balázst, öt évvel később meg Sztrithey Zsigmondot iktatják egyes részeibe, míg 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. 1576-ban Ragáldy Miklós és Szikszay Pál is kap itt részbirtokokat, 1611-ben pedig Szikszay Miklós. 1579-ben Horváth Mihályt is birtokba vezetik, de az 1598-iki összeírás csak Homonnai Istvánt és Borbálát említi. 1611-ben Kálnássy Miklóst egy kúriába iktatják. Ettől fogva már a homonnai uradalomhoz tartozik s csak 1774-ben változnak birtokosai; ekkor Soós Pált, Máriássy Ferenczet, Gotthard Andrást, később pedig Thibotth Gáspárt, majd a gróf Csákyakat és végre az Andrássyakat uralja. Ezidőszerint gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Lakosai közül 1663-ban sokan haltak el pestisben. Gör. kath. temploma nagyon régi, de építési ideje meg nem állapítható.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 255, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 265 lakosából 262 szlovák volt.

2011-ben 276 lakosából 260 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. január 24.)
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisortovány&oldid=26724162”