Alsóvirányos
| Alsóvirányos (Nižná Sitnica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Polgármester | Stanislav Rakár |
| Irányítószám | 094 07 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 299 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 187 m |
| Terület | 9,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 47′ 36″ | |
| Alsóvirányos weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóvirányos (1899-ig Alsó-Sitnyicze, szlovákul: Nižná Sitnica, korábban Dolný Žitnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Homonnától 18 km-re északnyugatra, az Olyka-patak jobb oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
1408-ban említik először. Lakói földműveléssel, favágással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Sitnicze. Két tót falu Zemplén Várm. földes Urok Gr. Barkóczy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz közel, Kosarócznak szomszédságában; dombos, veres agyagos határjok 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem; erdejek van tőlgyes, és bikkes; szőlejek nints, piatzok Homonnán, és Varannón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Szitnyicze, tót falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fiókja: 298 r., 18 g. kath. lak., 729 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. post. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóvirányos, azelőtt Alsó-Sitnyicze. Kisközség, 52 házzal és 278 róm. kath. vallású, tótajkú lakossal. Első írott nyomát 1494-ben találjuk, a mikor Erdődi Bakócz Miklós az ura. Azután a kir. kamaráé lett, majd Perényi Gáboré, míg 1596-ban Pethő János kapott rá kir. adományt. Később a Bukovszky, majd a gróf Barkóczy és a báró Dessewffy család tulajdonába került, most azonban nagyobb birtokosa nincs. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. Róm. kath. temploma 1600 körül épült. A falunak Homonnaolyka a postája, Kelcse a távírója és Homonna a vasúti állomása.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 263, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 368 lakosából 366 szlovák volt.
2011-ben 331 lakosából 330 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1768-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
Homonna (Humenné) | ||
Agyidóc (Adidovce) · Alsóalmád (Nižná Jablonka) · Alsóberek (Brestov) · Alsócsernye (Černina) · Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) · Alsóvirányos (Nižná Sitnica) · Barátlak (Rohožník) · Barkó (Brekov) · Dadafalva (Dedačov) · Felsőalmád (Vyšná Jablonka) · Felsőbaskóc (Baškovce) · Felsőkohány (Kochanovce) · Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) · Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) · Felsővirányos (Vyšná Sitnica) · Gorzó (Gruzovce) · Görbény (Slovenské Krivé) · Göröginye (Ohradzany) · Hegedűsfalva (Hudcovce) · Hegyvég (Prituľany) · Hegyzávod (Závada) · Helmecke (Chlmec) · Homonnarokitó (Rokytov pri Humennom) · Homonnazávod (Závadka) · Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) · Jánosvágása (Hankovce) · Jánosvölgye (Jankovce) · Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) · Kiskárna (Karná) · Kiskemence (Kamienka) · Kisortovány (Porúbka) · Kisökrös (Slovenská Volová) · Kosárvágása (Košarovce) · Koskóc (Koškovce) · Laborcmező (Zbudské Dlhé) · Lácfalva (Lackovce) · Lukácsi (Lukačovce) · Maskóc (Maškovce) · Mislye (Myslina) · Modra (Modra nad Cirochou) · Mogyorósfalu (Lieskovec) · Nagykemence (Kamenica nad Cirochou) · Oroszkánya (Ruská Kajňa) · Oroszvágás (Ruská Poruba) · Papháza (Papín) · Pásztorhegy (Valaškovce) · Peticse (Ptičie) · Rubó (Hrubov) · Szélesmező (Veľopolie) · Szerelmes (Ľubiša) · Szinnamező (Nechválova Polianka) · Szopkóc (Sopkovce) · Topolóka (Topoľovka) · Tótalmád (Jabloň) · Tölgyeshegy (Zubné) · Turcóc (Turcovce) · Udva (Udavské) · Várjeszenő (Jasenov) · Vitézvágás (Víťazovce) · Zemplénpálhegy (Pakostov) · Zemplénróna (Rovné) |  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
