Alsóvirányos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóvirányos (Nižná Sitnica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Polgármester Stanislav Rakár
Népesség
Teljes népesség 331 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 187 m
Terület 9,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóvirányos  (Szlovákia)
Alsóvirányos
Alsóvirányos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 04″, k. h. 21° 47′ 38″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 04″, k. h. 21° 47′ 38″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóvirányos, (1899-ig Alsó-Sitnyicze, szlovákul: Nižná Sitnica, korábban Dolný Žitnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 331 lakosából 330 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 18 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1408-ban említik először. Lakói földműveléssel, favágással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Sitnicze. Két tót falu Zemplén Várm. földes Urok Gr. Barkóczy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz közel, Kosarócznak szomszédságában; dombos, veres agyagos határjok 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem; erdejek van tőlgyes, és bikkes; szőlejek nints, piatzok Homonnán, és Varannón. " [2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Szitnyicze, tót falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fiókja: 298 r., 18 g. kath. lak., 729 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. post. N.-Mihály. " [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsóvirányos, azelőtt Alsó-Sitnyicze. Kisközség, 52 házzal és 278 róm. kath. vallású, tótajkú lakossal. Első írott nyomát 1494-ben találjuk, a mikor Erdődi Bakócz Miklós az ura. Azután a kir. kamaráé lett, majd Perényi Gáboré, míg 1596-ban Pethő János kapott rá kir. adományt. Később a Bukovszky, majd a gróf Barkóczy és a báró Dessewffy család tulajdonába került, most azonban nagyobb birtokosa nincs. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. Róm. kath. temploma 1600 körül épült. A falunak Homonnaolyka a postája, Kelcse a távírója és Homonna a vasúti állomása." [4]

1910-ben 263, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 368 lakosából 366 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1768-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]