Mogyorósfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mogyorósfalu (Lieskovec)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Marta Salanciová
Irányítószám 067 45
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 448 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 156 m
Terület 9,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mogyorósfalu  (Szlovákia)
Mogyorósfalu
Mogyorósfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 21° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 21° 49′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mogyorósfalu (1899-ig Leszkócz, szlovákul Lieskovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 448 lakosából 422 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést a német jog szerint soltész általi betelepítéssel alapították a 14. században. 1430-ban a Perényi családnak a sztropkói uradalom felosztásáról szóló oklevelében említik először. A faluban az írott források szerint a 16. század közepén már bizonyosan állt temploma és plébániája, a fatemplom építését a 14. vagy 15. századra teszik. A templom 1579 és a 18. század eleje között az evangélikusok kezén volt. A 17. század végén új kőtemplomot építettek. A mai katolikus templom 1794 és 1798 között épült és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. A falu eredetileg a Drugeth család barkói uradalmához tartozott, de a 15. században már a Perényiek birtoka. A 16. és 17. században újra a Drugetheké a homonnai uradalom részeként, egészen a család 1684-ben történt kihalásáig. Ezután a Keczer és Malonyai családok a főbb birtokosai. 1567-ben a falu 8 portáig adózott, melyből 6 zselléreké volt. 1582-ben 7 portáig adózott. 1600-ban soltész házán kívül 13 lakott jobbágyháza volt. A faluban ekkor templom, plébánia és iskola is állt. A 17. században lakói egyre jobban elszegényedtek, 1610-ben csak egy, 1623-ban háromnegyed, 1635-ben megint egy portáig adóztak. A 17. és 18. század fordulóján Mogyorósfalu a kis falvak közé számított. 1715-ben 8 jobbágytelke volt, ezután azonban a falu valószínűleg elpusztult, mert 1720-ban az adóösszeírásban már nem említik.

Vályi András szerint "LESZKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Ketzer Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához, és Stefanóczhoz egy fertály órányira, hegyes, agyagos határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán van." [2]

Fényes Elek szerint "Leszkócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1 1/4 mfdnyire: 423 római, 100 g. kath., 4 zsidó lak., 329 hold szántófölddel. F. u. Keczer. Ut. posta N.-Mihály. " [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Mogyorósújfalu, azelőtt Leszkócz, tót kisközség 44 házzal és 279 róm. kath. vallású lakossal. Temploma 1798-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Keczer, majd a Malonyay család lett az ura. Újabban báró Ragályi-Balassa Ferenczné birtoka volt, melyet azonban parczelláztatott. Az erdőbirtokot gróf Andrássy Sándor vette meg." [4]

1910-ben 246, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 462 lakosából 458 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]