Mogyorósfalu
| Mogyorósfalu (Lieskovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1430 |
| Polgármester | Marta Salanciová |
| Irányítószám | 067 45 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 448 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 9,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mogyorósfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 21° 49′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mogyorósfalu (1899-ig Leszkócz, szlovákul Lieskovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 448 lakosából 422 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést a német jog szerint soltész általi betelepítéssel alapították a 14. században. 1430-ban a Perényi családnak a sztropkói uradalom felosztásáról szóló oklevelében említik először. A faluban az írott források szerint a 16. század közepén már bizonyosan állt temploma és plébániája, a fatemplom építését a 14. vagy 15. századra teszik. A templom 1579 és a 18. század eleje között az evangélikusok kezén volt. A 17. század végén új kőtemplomot építettek. A mai katolikus templom 1794 és 1798 között épült és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. A falu eredetileg a Drugeth család barkói uradalmához tartozott, de a 15. században már a Perényiek birtoka. A 16. és 17. században újra a Drugetheké a homonnai uradalom részeként, egészen a család 1684-ben történt kihalásáig. Ezután a Keczer és Malonyai családok a főbb birtokosai. 1567-ben a falu 8 portáig adózott, melyből 6 zselléreké volt. 1582-ben 7 portáig adózott. 1600-ban soltész házán kívül 13 lakott jobbágyháza volt. A faluban ekkor templom, plébánia és iskola is állt. A 17. században lakói egyre jobban elszegényedtek, 1610-ben csak egy, 1623-ban háromnegyed, 1635-ben megint egy portáig adóztak. A 17. és 18. század fordulóján Mogyorósfalu a kis falvak közé számított. 1715-ben 8 jobbágytelke volt, ezután azonban a falu valószínűleg elpusztult, mert 1720-ban az adóösszeírásban már nem említik.
Vályi András szerint "LESZKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Ketzer Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához, és Stefanóczhoz egy fertály órányira, hegyes, agyagos határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán van." [2]
Fényes Elek szerint "Leszkócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1 1/4 mfdnyire: 423 római, 100 g. kath., 4 zsidó lak., 329 hold szántófölddel. F. u. Keczer. Ut. posta N.-Mihály. " [3]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Mogyorósújfalu, azelőtt Leszkócz, tót kisközség 44 házzal és 279 róm. kath. vallású lakossal. Temploma 1798-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Keczer, majd a Malonyay család lett az ura. Újabban báró Ragályi-Balassa Ferenczné birtoka volt, melyet azonban parczelláztatott. Az erdőbirtokot gróf Andrássy Sándor vette meg." [4]
1910-ben 246, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
2001-ben 462 lakosából 458 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Krisztus Teste tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1798-ban épült klasszicista stílusban.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||
